Szabadságra vagyunk ítélve

Jézus nem azért halt meg, hogy ne legyen többé szenvedés: a kereszt ugyanis nem a külső paradicsom, hanem a belső mennyország kulcsa – mutatott rá húsvéti üzenetében Kozma Imre atya. Az irgalmasrendi szerzetes hangsúlyozta: Krisztus áldozatának titka, hogy egyrészt Istent engeszteli a megtörtént bűnért, másrészt megnyitja a kegyelmek kútját, hogy az ember szabad maradjon, és mégse vétkezzék.

Fotó: Bach Máté

Az atya rámutatott: van áldozat magáért az önfeláldozásért, de ennek semmi köze nincs a kereszténységhez, ugyanis az áldozat lényege a szeretet. Azonban szerinte egyben mégis igaza van: amilyen az Úr, olyan a szolgája. – Bármennyire tiltakozik is ellene a gőg, a megoldás mégiscsak a kereszten önmagát áldozó Krisztus – hangsúlyozta.

Merre tart a világ?

A kérdés: mi a kereszténység elgondolása ennek a világnak végső jövőjéről? – tette fel a kérdést Kozma Imre. Szerinte ebben a kérdésben a kereszténység önértelmezése „feszeng”.

Elmondása szerint korunk a fölfelé irányuló transzcendencia helyébe az előremutató transzcendenciát (progresszió) állította. Szinte a végtelenbe tágította a horizontális jövőt. Az embert úgy állítja be, mint aki szakadatlanul képes felülmúlni önmagát és szolgálni képes a jobb és igazságosabb világ határtalan megvalósulását.

Ez a látás nem reális, mert a történelem nemcsak haladás, hanem visszaesés is, nemcsak építés, hanem rombolás is, nemcsak szocializálódás, hanem erőszak is. A fejlődéssel nemcsak a jó, hanem a rossz akusztikája is növekszik. Akik a történelemnek ezt az oldalát szenvedik meg, azok föladják a reményt, és rezignációba menekülnek

– fogalmazott. Leszögezte: a keresztény remény vallja, hogy nemcsak előremutató transzcendencia provokálja az ember tevékenységét, hanem van fölfelé mutató transzcendencia is, amely szintén aktivizálja erőinket, s nem engedi, hogy az ember eltérítse a világot végső céljától.

Isten legyen a végső cél, és ne a bálvány: Pénz, élvezet, hatalom! A szellem uralkodjon az anyagon, és ne fordítva! A civilizáció ne szakadjon el a kultúrától! Ne az ember legyen a végső fórum, hanem az Isten!

– hívta fel a figyelmet. Kozma Imre atya úgy látja, mindez konkrét és nagyon is evilági program. Rámutatott: húsvét öröme nem tavaszi bódulat, hanem öröm a Szentlélekben, mivel az alapvető rend helyreállott, Isten kibékült az emberrel. – Krisztus nyitott sírjából árad az öröm a földre, bele az emberi szívekbe és általuk a történelembe. Húsz évszázad vihara sem tudta elnémítani az alleluját! – jelezte az atya.

Borítókép: Kozma Imre (Fotó: Bach Máté)