Hatalmas lépést tettünk 2016 óta a haderőfejlesztés útján, de ez még nem elég. Továbbra is az a legnagyobb kihívás számunkra, hogy megváltoztassuk a gondolkodásmódunkat. Ma a GDP több mint két százalékát költjük védelmi kiadásokra, tehát a politikai akarat és az anyagi erőforrások rendelkezésre állnak ahhoz, hogy átalakítsuk a haderőnket – fogalmazott Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke az április 26-ai konferencia fórumán – olvasható a Honvédelem.hu oldalán.
– Amikor az orosz–ukrán háborút nézzük, azt gondoljuk, hogy ez az európai instabilitás első lépése, és nem az utolsó háború. A Nyugat-Balkánon nem látjuk, mit hoz a jövő, de feszült a helyzet. Felkészülünk arra, hogy a Száhel övezetben részt vegyünk misszióban, hogy megállítsuk az illegális bevándorlókat. Mindez sok kihívást jelent, mi pedig komoly átalakítást hajtunk épp végre. Gyakorlatokat tartunk, sok katonánk szolgált és szolgál a világban – mégis mindez hatalmas kihívás – jelentette ki a Honvéd Vezérkar főnöke. Hozzátette: erre szolgált az Adaptive Hussars 2023-as hadgyakorlat, amikor az ország északi részébe telepítettük a csapatokat és együttműködtünk a civil szférával.
„Komolyan vesszük azt a célt, hogy megvédjük hazánk lakosságát és azt is, hogy jó NATO-szövetségesek legyünk”
– szögezte le a vezérezredes.
A cél messzebbre mutat, mint a haderő fejlesztése
A Honvéd Vezérkar főnöke kifejtette, hogy a magyar haderőfejlesztési program célja a haderőfejlesztésen túl egy hadiipari komplexum kiépítése, hogy ne csupán megvásároljunk és hadrendbe állítsunk egy eszközt, hanem védelmi ipari vállalkozásokon keresztül beljebb jussunk az iparágba. Ezért kezdett hazánk – az autóipar fejlődéséhez/fejlesztéséhez hasonlóan – gyárépítésekbe, és alapított védelmi ipari vállalkozásokat, amelyhez a magyar mérnökök szakértelme, a problémákra adott válaszai járul hozzá – tette hozzá.
A panelbeszélgetés során szóba került a Nyugat-Balkán, ezen belül is Bosznia-Hercegovina jelenlegi biztonsági helyzete, amelyről Sticz László vezérőrnagy, a 23 nemzet részvételével zajló katonai misszió, az EUFOR ALTHEA parancsnoka beszélt. Hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni térségben pozitív fejleményeket lát, hisz szinte valamennyi ország csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, illetve a NATO-hoz. A csatlakozási menetrendben haladnak előre, ami stabilitást eredményez a térségben. Ezt segítik a térségben települt katonai, illetve uniós és más nemzetközi szervezetek képviselői.
A parancsnok felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak Bosznia-Hercegovinában de a térség más országaiban is belső kihívásokkal küzdenek politikai és gazdasági téren is. De vannak olyan külső szereplők, akik érdeklődnek a térség iránt, és akiknek lehetőségük és képességük is megvan nemcsak a párbeszédre, de képesek befolyásolni az országok fejlődését is. E külső és belső tényezők, valamint az olyan kihívások, mint a terrorizmus, az illegális migráció, a korrupció és más, biztonságot fenyegető tényezők is megtalálhatók ezekben az országokban.
„Visszatérve Bosznia-Hercegovinára, nagyon bonyolult az államszerkezet, és nehéz vezetni egy ilyen országot. Azt mondhatom, hogy az ország politikai vezetői tudják mit és hogyan kell tenni, és ha kitartanak, a nap végére elérhetik a céljaikat. Szeretném aláhúzni, hogy két alapelvet kell nemcsak a katonáknak, hanem a politikai vezetőknek is betartaniuk. Az egyik az együttműködés, a másik az egység. E két vezérelv nélkül nem hiszem, hogy a katonai szervezetek vagy az államok, országok sikeresek lehetnének”
– fűzte hozzá Sticz László vezérőrnagy, hozzátéve, hogy a lakosság nagy része elégedett az EUFOR jelenlétével.
