Nem a helyi emberek életének könnyebbé tételéről, hanem a pártpolitizálásról szól jelenleg a III. kerületi önkormányzat működése Bús Balázs szerint. A politikus elmondta, a kerület működésével kapcsolatban egyértelműen látható, hogy nincs együttműködés a kormánnyal, az önkormányzat vezetői pedig nem keresik azokat a lehetőségeket, amelyeken keresztül forrásokat lehetne szerezni a kerületnek, ezért kultúraváltásra van szükség.
Együttműködés és közösségi tervezés
A kultúraváltás alatt azt értjük, hogy egy olyan politikai kultúrát kellene visszahozni, amit korábban az együttműködés és a közösségi tervezés jellemzett.
A lakosok bevonásával történő tervezést mi nagyjából 2014-ben bevezettük, ezt a projektet pedig azóta már szinte az ország összes önkormányzata átvette. A következő öt évben szeretném, ha a helyieket még inkább be tudnánk vonni nemcsak a tervezésbe, hanem a döntéshozatalba is, hogy a döntéseket ne csak pártpolitikusokból alkotott képviselő-testület hozza meg
– fejtette ki Bús Balázs, majd hozzátette, számos olyan probléma van jelenleg is a kerületben, amelyet meg lehetett volna előzni, ha az önkormányzat kikérte volna a helyiek véleményét.
Erre példa a gázgyári lakótelepen található, önkormányzati fenntartású óvoda, ahol a szülők megkérdezése nélkül fizetős szolgáltatásokat vezetne be az önkormányzat. Az üggyel kapcsolatban Bús Balázs elmondta, ilyen programokat csak akkor szabad bevezetni, hogyha az óvodába járó gyerekek szülei ezt teljes mértékben tudják támogatni.
Az teljesen nonszensz, hogy valaki beíratja egy óvodába a gyerekét, majd utána az önkormányzat azt mondja, hogy fizetőssé teszi az adott csoportot, ha pedig a szülő ezzel nem ért egyet, akkor átrakják a gyerekét egy másik csoportba
– idézte fel a politikus.
Ez szerintem elfogadhatatlan. Ha ilyen fizetős projekteket vezetnek be, akkor azoknak a családoknak, akik ezt nem tudják megfizetni, az önkormányzat adjon támogatást, adjon lehetőséget, hogy ők is részt vehessenek ebben a programban, ne érje őket hátrányos megkülönböztetés
– jelentette ki a kormánypártok polgármesterjelöltje. Hozzátette: a gázgyári lakóteleppel kapcsolatban egy másik probléma is felmerült, mégpedig az, hogy több mint negyven, a főváros tulajdonában lévő üres lakás van a területen, amelyet egy bérlakásprogrammal kellene hasznosítani. Az önkormányzatnak ugyanis szerinte jelenleg nincs semmilyen bérlakásprogramja.
Mi tettünk ilyen ígéretet 2018-ban, 2019-ben, sőt el is indítottunk egy projektet, amely egy nagyobb szabású bérlakásépítést indított volna el. A jelenlegi önkormányzat azonban eladta azokat a telkeket, ahol ezeket meg lehetett volna valósítani. Egy olyan területet, ahol háromszáz bérlakást lehetett volna létrehozni
– mondta el Bús Balázs. – Végül így csak 15 bérlakás fog megépülni. Nem látom, hogy lenne egy átfogó koncepció, amivel a fiatalokat bérlakáshoz óhajtja juttatni az önkormányzat – emelte ki. A polgármesterjelölt szerint az önkormányzatnak össze kellene fognia a kerületi egyetemekkel is, hogy sokkal több szállást tudjanak nyújtani a fiataloknak.
Meg kell védeni a teljes Mocsárosdűlőt
A politikus beszélt a helyi Mocsárosdűlő helyzetéről is. Szerinte a nagyjából 90 hektáros területből 75 hektárt akar a főváros természetvédelmi besorolásúvá tenni, 15 hektárt pedig közparknak akarnak nyilvánítani.
A közparkká nyilvánítás azt jelentené, hogy parkolók jönnének létre, és olyan funkciók jelennének meg, ami egyébként egy jóval nagyobb tömeget vonzana a Mocsárosdűlőre, megterhelve az egész területet. Ezzel mi nem értünk egyet, azt gondoljuk, hogy a teljes területet védeni kell
– jelentette ki a politikus, aki kitért egy másik, rendkívül kényes ügyre, a Római-part kérdésére is. A Római-part és a csillaghegyi öblözet esetében ugyanis az árvízvédelem kérdése továbbra is megoldatlan.
Elsőként a Római-partnál azt kell szem előtt tartani, hogy a csillaghegyi öblözet esetében meg kell teremtetni a személyi és vagyonvédelmet. A kérdés az, hogy mindezt hol biztosítsuk
– vázolta a helyzetet Bús Balázs.
Én egy kompromisszumos javaslatban hiszek, amit korábban szakemberek is megvizsgáltak és támogathatónak tartottak, vagyis a Római-parton a kerítések nyomvonalában kell a gátat megépíteni, így megóvhatjuk a parton és a Nánási úton lévő fákat is
– hangsúlyozta Bús Balázs. Szerinte ezen a területen új szabályozásra lenne szükség, hogy a diák- és sportélet kerüljön előtérbe, és megszűnjenek a nyaralóknak álcázott lakóparképítések.
Ezt a tervezést 2018-ban elindítottuk, azóta érdemben semmi nem történt
– jegyezte meg Óbuda–Békásmegyer korábbi polgármestere.
Fejleszteni kell a közlekedést
Bús Balázs szerint a III. kerület egyik legnagyobb problémája továbbra is a közösségi közlekedés, a H5-ös HÉV fejlesztése mellett P+R parkolók létesítésére is szükség lenne a kerület északi részein. A tervezés elkezdődött korábban még a Tarlós István vezette fővárosi önkormányzattal, aztán később a Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központtal is.
A H5-ös HÉV-et metrósítani kellene, meg kellene próbálni a föld alá vezetni annak érdekében, hogy az öt szintbéli kereszteződést meg lehessen szüntetni. Ehhez folytatni kellett volna a tervezéseket, de ebben a kérdésben semmilyen előrelépés nem történt az elmúlt öt évben
– emlékeztetett a politikus. A polgármesterjelölt szerint az is probléma, hogy számos helyen nem akadálymentesek a HÉV-megállók. Bús Balázs emellett arról is beszámolt, 2019 előtt számtalan olyan projektet terveztek meg, amelyekhez forrásokat is szereztek, és ezek a 2019–2024 közötti ciklusban valósultak meg. Ilyen volt például a Táncsics park, a Kiscelli park felújítása és a Békásmegyeri Piac fejlesztésének második üteme is.
