Ma tartotta akadémiai székfoglaló beszédét Karikó Katalin, miután a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta 2022-ben – számolt be a Hír TV.
A hírportál felidézte: Karikó Katalin és Drew Weissman biokémiai felfedezéseikért megosztva kapták a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat, kutatásukkal lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a Covid–19 ellen. A kidolgozott technológia mára nemcsak a koronavírus elleni harcban, hanem a rák kezelésében, valamint több más, ma még gyógyíthatatlan betegség esetében is forradalmasítja a terápiát.
1961-ben a messenger RNS felfedezésével kezdődött, és több mint hatvanévi kutatás után jutottunk el oda, hogy a messenger RNS egy vakcina formájában bevezetésre került a klinikumba
– emlékezett vissza beszédében a kezdetekre Karikó Katalin. Elmondása szerint körülbelül húszévente történt fejlemény ezen a területen. Elmondta, hogy milyen állomásai voltak tudományos pályájának, beszélt azokról a nehézségekről, amelyekkel meg kellett küzdenie a kutatómunka során, és azokról a tudományos áttörésekről is, amelyek több évtized után eredményre vezettek. Felidézte a Covid–19 mRNS-vakcina kifejlesztésének mérföldköveit, és beszélt az mRNS-gyógyszerek előnyeiről a fehérjealapú gyógyszerekkel szemben.
A kidolgozott technológia további hasznosításáról is szólt, kitérve arra, hogy
mostanra az mRNS-terápiát más fertőző kórokozók, illetve rák elleni vakcinák fejlesztésére is kiterjesztették, és egyre több alkalmazásban ma még gyógyíthatatlan betegségek kezelésére is tesztelik.
Az ünnepi esemény zárásaként Karikó Katalin átvette Lénárd Lászlótól, az MTA Biológiai Tudományok Osztályának elnökétől az MTA tiszteleti tagságát igazoló oklevelet. Az MTA szabályai szerint minden rendes és levelező tag köteles a megválasztása utáni egy éven belül székfoglalót tartani, de a külső és a tiszteleti tagok is megtarthatják a munkásságukat összefoglaló előadást.
