A rákkutatásban figyelemre méltó előrelépések történtek az elmúlt években, a betegség vakcinával való kezelése a legígéretesebb újdonságok közé tartozik. Laikusok általában nem értik, hogyan lehet a kórt oltással gyógyítani, mivel a vakcinákat a megelőzéshez kötik. Az mRNS-technológia a rák ellen használva valóban eltér a fertőző betegségek elleni védőoltásoktól, hiszen a probléma diagnosztizálása után adják a betegnek. A cél, hogy megtanítsák az immunrendszert a rákkal kapcsolatos specifikus antigének megcélzására.
A rákellenes vakcinák alapvetően két csoportba oszthatók. Az egyik esetben a betegen először biopsziát végeznek, és a tumorból kinyert genetikai agyaggal küzdenek a betegség ellen. Mesterséges intelligenciával igyekeznek meghatározni, mely génmutációk felelősek a kór terjedéséért. Ezután hozzák létre az mRNS-molekulákat, amik segítenek a rákos sejtek felismerésében és elpusztításában. A másik típusú terápia esetén előre, adott ráktípusra gyártott genetikai anyagot használnak. A nemrég kezdődött kísérlet célja kideríteni, hogy a tüdő- vagy bőrrákban szenvedő betegek szervezete mennyire tolerálja az mRNS-terápiát. A hatékonyság növelése érdekében bizonyos esetekben már megszokott rákgyógyszert is alkalmaznak, azonban David Pinato, az Imperial College London munkatársa szerint a vakcina segítségével való gyógyítás egyik lényege, hogy a jövőben minél kevesebb kemikáliát kelljen használni, és precízebben lehessen ellátni a betegeket.
Az mRNS-technológia tervrajzot ad a sejteknek
A technológia azon alapul, hogy a hírvivő RNS örökletes genetikai információt közvetít a fehérjeszintézis számára. Egyfajta tervrajzot ad a sejteknek, hogy a szervezet egészsége szempontjából milyen hasznos molekulák legyártására van szükség. A DNS szerint készül az üzenet a sejteknek, hogy milyen fehérjéket készítsenek. Ha sikerül befolyásolni a folyamatot, tehát az mRNS-sel megfelelően utasítani a sejteket, akkor elvileg a szervezet maga gyógyítja meg saját magát.
Az 1980-as években több kutatócsoport is kísérletezett ezzel a módszerrel, ám nem jártak sikerrel, mivel a gazdaszervezet negatív immunválaszt adott a módosított mRNS-re. Karikó Katalin és Drew Weissmann 1985 óta keresték a megoldást: olyan speciális burkot hoztak létre, amely megvédi az mRNS-t a lebontó enzimektől, továbbá immunválasz nélkül segíti a sejtekbe való bejutást. Így vált lehetségessé a vírusfertőzés elleni védelmet nyújtó fehérjék reprodukciója, illetve remélhetőleg ugyanez számos rákbetegség és a sztrók esetén is.
Az elmúlt években rendkívül felgyorsult a technológia fejlesztése. Paul Burton, a Moderna egyik vezetője szerint például a Covid-oltások kutatása a vakcinakutatás 15 évnyi fejlesztését rövidítette le mindössze egy-másfél évre, különösen, hogy úgy tűnik, az mRNS-technológia a betegségek széles körében használható.
2030-ra meglehet a személyre szabott vakcina
A Karikó Katalinhoz köthető fejlesztés első rákbetege 2021-ben kaphatta meg az első oltást, és 2023-ban jelentek meg az immunterápiával kombinált melanoma mRNS-vakcina vizsgálati eredményei. A bőrrák kiújulása vagy a melanómával összefüggő halálozás valószínűsége 44 százalékkal csökkent az egyedüli immunterápiához képest. Angliában az Imperial College London legutóbbi bejelentése szerint egy 81 éves, gyógyíthatatlan bőrrákban szenvedő férfi volt tavaly októberben az első brit páciens. David Pinato és kollégái nem győzik hangsúlyozni, mennyire hálásak a tesztekben részt vevő, többnyire bőrrákos betegeknek, hiszen hosszú évek kutatására van még szükség, mire a vakcina kereskedelmi fogalomba kerülhet. A résztvevők nyilatkozata arról szól, hogy többen igazi kalandként élik meg, hogy segíthetnek sorstársaikon.
Ha a kutatások sikerrel járnak, elsősorban a bőr- és tüdőrákban szenvedők örülhetnek, azonban David Pinato reméli, hogy idővel bél- és mellrákos betegeket is bevehetnek a kísérleti alanyok közé. A Moderna kutatói úgy vélik, hogy 2030-ra meglehet a kereskedelmileg is elérhető személyre szabott terápia, amely már milliók életét menti meg. Ez komoly előrelépés lenne a jelenleg elfogadott kezelési módokhoz képest, mivel a kemo- és az immunterápiás gyógyszerekkel szemben a rákos sejtek ellenállóvá válhatnak, ezért van szükség a folyamatos megújulásra. Alissa Marr onkológus ugyanakkor úgy véli, a személyre szabott vakcinák hátránya lehet, hogy egyediségük miatt a gyártási idő is hosszabb. A második típusú rákellenes oltások lehetnek tehát igazán sikeresek, a kérdés, hogy alkalmazásukkal milyen lesz a kiújulás kockázata.
Borítókép: Az mRNS-technológiához kapcsolódó rákkutatás egy német laborban (Forrás: Getty Images)
