mRNS: Karikó Katalin fejlesztése a rákkutatást is forradalmasítja

A pandémiának köszönhetően számos biológiai fogalmat tanult meg az emberiség. A hírvivő RNS, az mRNS nemcsak a Covid-oltásokhoz használható, hanem más vírusok, sőt a rák vagy a sztrók legyőzéséhez is. Több, épp a kísérleti fázishoz érő kutatás zajlik, Londonban most jönnek az első eredmények, ahol egy 81 éves férfi kapott először kezelést.

1557620535 Fotó: Getty Images

A rákkutatásban figyelemre méltó előrelépések történtek az elmúlt években, a betegség vakcinával való kezelése a legígéretesebb újdonságok közé tartozik. Laikusok általában nem értik, hogyan lehet a kórt oltással gyógyítani, mivel a vakcinákat a megelőzéshez kötik. Az mRNS-technológia a rák ellen használva valóban eltér a fertőző betegségek elleni védőoltásoktól, hiszen a probléma diagnosztizálása után adják a betegnek. A cél, hogy megtanítsák az immunrendszert a rákkal kapcsolatos specifikus antigének megcélzására.

Karikó Katalin a nyolcvanas évek óta kutatta az mRNS-technológiát. Fotó: Balogh Zoltán

A rákellenes vakcinák alapvetően két csoportba oszthatók. Az egyik esetben a betegen először biop­sziát végeznek, és a tumorból kinyert genetikai agyaggal küzdenek a betegség ellen. Mesterséges intelligenciával igyekeznek meghatározni, mely génmutációk felelősek a kór terjedéséért. Ezután hozzák létre az mRNS-molekulákat, amik segítenek a rákos sejtek felismerésében és elpusztításában. A másik típusú terápia esetén előre, adott ráktípusra gyártott genetikai anyagot használnak. A nemrég kezdődött kísérlet célja kideríteni, hogy a tüdő- vagy bőrrákban szenvedő betegek szervezete mennyire tolerálja az mRNS-­terápiát. A hatékonyság növelése érdekében bizonyos esetekben már megszokott rákgyógyszert is alkalmaznak, azonban David Pinato, az Impe­rial College London munkatársa szerint a vakcina segítségével való gyógyítás egyik lényege, hogy a jövőben minél kevesebb kemikáliát kelljen használni, és ­precízebben lehessen ellátni a betegeket.

Az mRNS-technológia tervrajzot ad a sejteknek

A technológia azon alapul, hogy a hírvivő RNS örökletes genetikai információt közvetít a fehérjeszintézis számára. Egyfajta tervrajzot ad a sejteknek, hogy a szervezet egészsége szempontjából milyen hasznos molekulák legyártására van szükség. A DNS szerint készül az üzenet a sejteknek, hogy milyen fehérjéket készítsenek. Ha sikerül befolyásolni a folyamatot, tehát az mRNS-sel megfelelően utasítani a ­sejteket, akkor elvileg a szervezet maga gyógyítja meg saját magát.

Az 1980-as években több kutatócsoport is kísérletezett ezzel a módszerrel, ám nem jártak sikerrel, mivel a gazdaszervezet negatív immunválaszt adott a módosított mRNS-re. Karikó Katalin és Drew Weissmann 1985 óta keresték a megoldást: olyan speciális burkot hoztak létre, amely megvédi az mRNS-t a lebontó enzimektől, továbbá immunválasz nélkül segíti a sejtekbe való bejutást. Így vált lehetségessé a vírusfertőzés elleni védelmet nyújtó fehérjék reprodukciója, illetve remélhetőleg ugyanez számos rákbetegség és a sztrók esetén is.

Az elmúlt években rendkívül felgyorsult a technológia fejlesztése. Paul Burton, a Moderna egyik vezetője szerint például a Covid-oltások kutatása a vakcinakutatás 15 évnyi fejlesztését rövidítette le mindössze egy-másfél évre, különösen, hogy úgy tűnik, az mRNS-technológia a betegségek széles körében használható.

2030-ra meglehet a személyre szabott vakcina

A Karikó Katalinhoz köthető fejlesztés első rákbetege 2021-ben kaphatta meg az első oltást, és 2023-ban jelentek meg az immunterápiával kombinált melanoma mRNS-vakcina vizsgálati eredményei. A bőrrák kiújulása vagy a melanómával összefüggő halálozás valószínűsége 44 százalékkal csökkent az egyedüli immunterápiához képest. Angliában az Imperial ­College London legutóbbi bejelentése szerint egy 81 éves, gyógyíthatatlan bőrrákban szenvedő férfi volt tavaly októberben az első brit páciens. David ­Pinato és kollégái nem győzik hangsúlyozni, mennyire hálásak a tesztekben részt vevő, többnyire bőrrákos betegeknek, hiszen hosszú évek kutatására van még szükség, mire a vakcina kereskedelmi fogalomba kerülhet. A résztvevők nyilatkozata arról szól, hogy többen igazi kalandként élik meg, hogy segíthetnek sorstársaikon.

Ha a kutatások sikerrel járnak, elsősorban a bőr- és tüdőrákban szenvedők örülhetnek, azonban David Pinato reméli, hogy idővel bél- és mellrákos betegeket is bevehetnek a kísérleti alanyok közé. A Moderna kutatói úgy vélik, hogy 2030-ra meglehet a kereskedelmileg is elérhető személyre szabott terápia, amely már milliók életét menti meg. Ez komoly előrelépés lenne a jelenleg elfogadott kezelési módokhoz képest, mivel a kemo- és az immunterápiás gyógyszerekkel szemben a rákos sejtek ellenállóvá válhatnak, ezért van szükség a folyamatos megújulásra. Alissa Marr onkológus ugyanakkor úgy véli, a személyre szabott vakcinák hátránya lehet, hogy egyediségük miatt a gyártási idő is hosszabb. A második típusú rákellenes oltások lehetnek tehát igazán sikeresek, a kérdés, hogy alkalmazásukkal milyen lesz a kiújulás kockázata.

Borítókép: Az mRNS-technológiához kapcsolódó rákkutatás egy német laborban (Forrás: Getty Images)