Ezek a jelek évekkel előre jelzik a cukorbetegség kialakulását

Megoldás is van rájuk.

diabétesz, cukorbetegség Fotó: PEXELS

Idegbántalomra utaló kisebb eltéréseket már egészséges cukoranyagcseréjű, de cukorbetegség szempontjából magasabb kockázati csoportba tartozóknál is találtak a Semmelweis Egyetem kutatói. A vegetatív és érzőidegrendszer zavarát okozó állapot jeleinek mielőbbi felismerése segítheti a betegség megelőzését és hatékonyabb kezelését – adta hírül az egyetem. 

Összefüggést kerestek ugyanis a kettes típusú diabétesz kialakulásának magasabb kockázata és az idegbántalom, azaz a neuropátia megjelenése között, még a betegség megjelenése előtt. A vegetatív és érzőidegrendszert érintő zavarok kimutathatók a pre-diabetes állapotban is, tehát nemcsak a cukorbetegeknél, hanem azoknál is, akiknek vércukorszintje a normális értékhatárnál magasabb.

Hozzáfűzik, az 1-es típusú cukorbetegség szövődményeként bizonyos idő után alakulnak ki ezek a tünetek, míg a 2-es típusúnál pedig sok esetben már a betegség felfedezésekor jelen van a szenzoros és a vegetatív idegrendszert érintő neuropátia, amely a cukorbetegség mikrovaszkuláris – kisérkeringési zavarból adódó – szövődménye. Panaszok, amelyek arra utalhatnak, hogy ilyesmivel van dolga:

• fájdalom, 
• égő érzés, zsibbadás, típusosan az alsó végtagokon, illetve azok végein, ami az évek során felfelé száll, nyugalomban jelentkezik és éjszaka mindkét oldalon és lassan romlik.

Ezt pedig vizsgálni is lehet. Az objektív, a vegetatív idegrendszert érintő panaszok reflextesztekkel, az érzőideg-károsodás pedig műszeres vizsgálatokkal mérhető. További rizikófaktor lehet:

• a magas vérnyomás 
• a magas vérzsír- (koleszterin) értékek, 

amelyek cukorbetegeknél és pre-diabetes állapotban összefüggenek a neuropátia jelenlétével. Rávilágítottak azonban arra is, hogy a kezdeti neuropátia intenzív életmódváltással visszafordítható, azonban az előrehaladott állapot kezelése nagymértékben függ a szénhidrát-anyagcserétől.

„Célunk nemcsak a szénhidrát-anyagcsere-zavar, hanem annak kockázatával érintett egyének minél korábbi beazonosítása. Emellett fontos a rizikófaktorok (magas vérnyomás, elhízás, koleszterin) célértékre kezelése életmódváltással vagy szükség esetén gyógyszeres kezeléssel, hogy a diabétesz kialakulását és annak szövődményeit megelőzzük” – fogalmazott dr. Körei Anna, a tanulmány első szerzője.