Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke múlt héten vetette fel, hogy az uniós tagállamoknak be kellene vezetnie a fiatalok számára a kötelező sorkatonai szolgálatot, végső soron pedig egy közös uniós hadsereg felállítása a cél. Szijjártó Péter újabb őrült ötletnek nevezte a megfogalmazott tervet. A külgazdasági és külügyminiszter arra emlékeztetett, hogy az orosz–ukrán háborúban egyre elviselhetetlenebb veszteségeket szenvednek el az ukránok. Most már nem az a kérdés, hogy az amerikaiak küldenek-e fegyvert a háborúba, hanem az, hogy lesz-e ember, aki azokat kezelni fogja. A tárcavezető szerint emiatt most már az európai fiatalokat akarják besorozni a háborúba. Az eszkaláció pedig elsőként a szomszédos államokat üti meg – ahogy fogalmazott –, így elsőként a földrajzilag közel elhelyezkedő Közép-Európából küldenék a katonákat. Mindez azt jelenti, hogy a kötelező európai sorozással elsők között a magyar fiatalokat vezényelnék a háborúba.
A miniszter kijelentette:
Márpedig mi nem akarunk látni magyar embereket az orosz–ukrán háború frontvonalában.
Hozzátette, hogy a kormány nem akarja, hogy elvigyék a magyar fiatalokat a háborúba, mert ez nem Magyarország háborúja. El a kezekkel a magyar fiataloktól! – jelentette ki Szijjártó Péter.
A Magyar Nemzet a budapestieket kérdezte arról, hogy mit szólnak a sorkatonai szolgálat bevezetésének tervéről.
„Akkor dezertálni fogok!” – jelentette ki egy férfi. Volt olyan, aki egyszerűen baromságnak nevezte az ötletet. Egy ötvenes éveiben járó férfi szerint pedig ráférne a fiatalokra, de nem azért, hogy máshová küldjék harcolni őket. Azt mondta, „Magyarország békés ország, ez maradjon így, amíg a Föld megmarad”. A Magyar Nemzetnek több hölgy is válaszolt, akik arról beszéltek, hogy nem akarnak sem háborút, sem azt, hogy magyar férfiak menjenek az ukrán frontra. Volt, aki azt mondta, hogy már az is félelmet kelt az édesanyákban, hogy felvetődik ez a téma.
A közös uniós hadsereg felállítása az Európai Egyesült Államok lopakodó megjelenítése
– ezt már az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője mondta a Magyar Nemzetnek.
Horváth József arra emlékeztetett, hogy már az 1848-as forradalom és szabadságharc egyik követelése is az volt, hogy a magyar fiatalokat ne vigyék a határon túlra és ne vessék be idegen érdekeknek. A biztonságpolitikai szakértő kifejtette, először is tisztázni kellene, hogy az unió magának formálná-e a jogot, hogy irányítsa a közös európai hadsereget. Amennyiben ez megvalósulna, akkor a magyar fiatalok sorsáról nem Magyarországon és nem a mindenkori magyar kormány és a honvédség döntene, hanem erről a jogunkról lemondanánk – fejtette ki Horváth József.
