Kiszámolták, mennyivel lennénk kevesebben a kormány családpolitikája nélkül

Hornung Ágnes elárulta, miért áll jól a magyar születésszám Európához képest.

– Ha azt szeretnénk, hogy a magyarság fennmaradjon, akkor a demográfiai helyzetet családpolitikai eszközökkel kell kezelni – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Szabadegyetem rendezvényén. Hornung Ágnes a Lépéskényszer – Európa demográfiai kihívása című kerekasztal-beszélgetésen elmondta: az, hogy

az európai trendekhez képest a magyarországi születésszám jól áll, az elmúlt tizennégy év munkájának eredménye.

2010 előtt a teljes termékenységi arányszám csökkenő tendenciát mutatott, hiszen sem anyagi biztonság, sem politikai biztonság nem volt az országban.

Migráció helyett a születésszám növelése

Kiemelte, ezek az alapfeltételek ahhoz, hogy a jövőbe lehessen tekinteni családpolitikai szempontból. Magyarország a migrációt tekintve is egyértelmű értékvállalást tett és a kormány a demográfiai helyzetet magyar eszközökkel, Magyarországon szeretné kezelni: sokat tesznek azért, hogy szülessenek gyermekek, illetve legyenek dolgozó fiatalok. Hozzátette, az ideális teljes termékenységi arány az kettőnél nagyobb szám lenne, és ha egy családban kettőnél több gyermek születik, akkor már „nőtt a nemzet”. Nagyon jó eredmény, hogy ez a szám az elmúlt tizennégy év alatt 1,23-ról 1,52-re növekedett, mellyel Magyarország az ötödik helyen van az unióban. Az esetleges csökkenés a koronavírus-járványnak, a háborúnak és az ezekkel járó gazdasági nehézségeknek tudható be – fűzte hozzá.
Hornung Ágnes felidézte: 

a kormány sok olyan intézkedést is hozott, amelyekkel szeretnék bevonni az ifjúságot a munkaerőpiacra. 

Ilyen például a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentessége, ami a magyar családpolitika egyik fő eleme, mert az anyagi biztonság elérésében segíti a fiatalokat. A kormányban teljes életútban gondolkodnak és minden társadalmi csoportot lefednek a családpolitikai intézkedésekkel. Fontos, hogy az idősebb generációval is törődjenek, azt szeretnék elérni, hogy növekedjen az egészségben eltöltött éveik száma – emelte ki.

Kiterjesztenék a magyar demográfiai modellt

Hornung Ágnes arról is beszélt, európai és világszinten is sokan érdeklődnek a magyar családpolitika iránt. Hozzátette, terveik szerint a magyar uniós elnökség során az informális tanácsülések mindegyikére beviszik a demográfia témáját. Annak minden aspektusát szeretnék megmutatni, így szó lesz többek között a demográfia pénzügyi, versenyképességi és az agráriumban okozott hatásairól is. 
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a kerekasztal-beszélgetésen többek között arról értekezett, hogy azért fontos a családpolitika, a családtámogatási terület és a demográfia, mert az ezekben rejlő kihívásokat a következő húsz év mindenkori kormányainak egyszerre kell kezelnie. Ezek közé tartozik az, hogy 

több gyermek szülessen, valamint oly módon megbirkózni a munkaerőpiaci kihívásokkal, hogy nem zúdul a magyar társadalomra félmillió nem kultúrazonos vendégmunkás. 

Ezen felül kezelni kell azt a helyzetet is, hogy egyre több az országban az időskorú, akiknek egyebek mellett fenntartható nyugdíjrendszert kell biztosítani – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a nyugatra vándorolt fiatalokra erőforrásként kell tekinteni, és el kell érni, hogy minél hamarabb hazajöjjenek. Ezzel kapcsolatban fontos a magyar gazdaság feljavítása, a munkahelyek, a bérek és a felsőoktatás színvonalának kérdése is. Jelentős szempont az olyan családtámogatáshoz kapcsolódó szolgáltatások minősége, mint az oktatás vagy a bölcsődei és óvodai ellátás, amelyek az elmúlt évtizedben sokat fejlődtek.

Kevesebben lennénk a kormány családpolitikája nélkül

Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke úgy vélekedett, az EU összességéről azt lehet mondani, hogy egy elöregedő társadalom. Hozzátette, míg régebben több uniós országban is kettő felett volt a termékenységi arányszám, mára ez a mutató azokon a helyeken is visszaesett. A teljes termékenységi arányszám az EU-t tekintve 1,4, ami azt jelenti, hogy Magyarország az uniós átlag fölé került. Kifejtette, ez a szám azt foglalja magában, hogy egy nő átlagosan hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti eloszlásai alapján. 

Ha az 1,23-as teljes termékenységi arányszám megmaradt volna 2024-ig folyamatosan, akkor összesen 163 ezer gyermekkel született volna kevesebb Magyarországon 

– világított rá.

Borítókép: Hornung Ágnes, a KIM családokért felelős államtitkára (Fotó: Kurucz Árpád)