Kiszámolták, mennyivel lennénk kevesebben a kormány családpolitikája nélkül

Hornung Ágnes elárulta, miért áll jól a magyar születésszám Európához képest.

Kiterjesztenék a magyar demográfiai modellt

Hornung Ágnes arról is beszélt, európai és világszinten is sokan érdeklődnek a magyar családpolitika iránt. Hozzátette, terveik szerint a magyar uniós elnökség során az informális tanácsülések mindegyikére beviszik a demográfia témáját. Annak minden aspektusát szeretnék megmutatni, így szó lesz többek között a demográfia pénzügyi, versenyképességi és az agráriumban okozott hatásairól is. 
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a kerekasztal-beszélgetésen többek között arról értekezett, hogy azért fontos a családpolitika, a családtámogatási terület és a demográfia, mert az ezekben rejlő kihívásokat a következő húsz év mindenkori kormányainak egyszerre kell kezelnie. Ezek közé tartozik az, hogy 

több gyermek szülessen, valamint oly módon megbirkózni a munkaerőpiaci kihívásokkal, hogy nem zúdul a magyar társadalomra félmillió nem kultúrazonos vendégmunkás. 

Ezen felül kezelni kell azt a helyzetet is, hogy egyre több az országban az időskorú, akiknek egyebek mellett fenntartható nyugdíjrendszert kell biztosítani – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a nyugatra vándorolt fiatalokra erőforrásként kell tekinteni, és el kell érni, hogy minél hamarabb hazajöjjenek. Ezzel kapcsolatban fontos a magyar gazdaság feljavítása, a munkahelyek, a bérek és a felsőoktatás színvonalának kérdése is. Jelentős szempont az olyan családtámogatáshoz kapcsolódó szolgáltatások minősége, mint az oktatás vagy a bölcsődei és óvodai ellátás, amelyek az elmúlt évtizedben sokat fejlődtek.

Kevesebben lennénk a kormány családpolitikája nélkül

Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke úgy vélekedett, az EU összességéről azt lehet mondani, hogy egy elöregedő társadalom. Hozzátette, míg régebben több uniós országban is kettő felett volt a termékenységi arányszám, mára ez a mutató azokon a helyeken is visszaesett. A teljes termékenységi arányszám az EU-t tekintve 1,4, ami azt jelenti, hogy Magyarország az uniós átlag fölé került. Kifejtette, ez a szám azt foglalja magában, hogy egy nő átlagosan hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti eloszlásai alapján. 

Ha az 1,23-as teljes termékenységi arányszám megmaradt volna 2024-ig folyamatosan, akkor összesen 163 ezer gyermekkel született volna kevesebb Magyarországon 

– világított rá.

Borítókép: Hornung Ágnes, a KIM családokért felelős államtitkára (Fotó: Kurucz Árpád)