Összevizelt ülések, bűz, zaklató kéregetők, szerhasználók és hajléktalanok – sajnos egyre jellemzőbb problémák a budapesti közösségi közlekedésben. Nem véletlen, hogy a főpolgármester-választási kampány egyik fontos témája lett, hogy milyen állapotok uralkodnak a közlekedési eszközökön.
Lapunk is felhívta a figyelmet nemegyszer, hogy már a Budapest Közlekedési Központ (BKK) közösségi oldalain is megjelentek azok a hozzászólások, amelyekben az utasok nemtetszésüket fejezik ki a bűz és mocsok miatt.
Nem vállalt felelősség
A választási kampány óta több akciót tartott a BKK, az eredmények azt mutatják, hogy valóban szükség lenne egy külön közösségi közlekedésre szakosodott rendvédelmi csapatra, amit Vitézy Dávid is javasolt. A BKK lapunk kérdéseire mindenesetre hárított.
– A Budapesti Rendőr-főkapitánysággal (BRFK) és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósággal (FÖRI) közös akcióink nem most kezdődtek, évek óta rendszeresen megtartjuk. Ez a stratégiai együttműködés nagyon hasznos, hiszen a BKK nem hatóság, nem jogosult arra, hogy az említett szabálysértéseket ellenőrizze, viszont a rendőrség és a FÖRI megteheti ezt – válaszolta megkeresésünkre a BKK.
Ugyan a járműveken kamerák is működnek, a tapasztalat az, hogy sokszor ezek sem tartják vissza a renitenseket.
– A járműveken elhelyezett kamerák felvételeit sem tekintheti meg a BKK, azokat csak a járműveket üzemeltető szolgáltatók (BKV Zrt., ArrivaBus Kft.) hatósági megkeresés alapján adhatják ki – közölte a közlekedésszervező cég, tehát rendőrségi beavatkozásra, feljelentésre van szükség, hogy az utazás során rögzített felvétel elemezhető legyen, ez pedig súlyosabb esetekben történik csak meg, például egy verekedés után vagy egy lopással kapcsolatban tett rendőrségi feljelentés során. A BKK arra is kitért, hogy a rendvédelmi hatóságok feladata a rend ellenőrzése, ők az akciók során kizárólag az utazási jogosultságot, továbbá a szolgáltatás minőségét ellenőrzik.
Társadalmi jelenség
– Mindezeken túl szeretnénk felhívni a figyelmet egy régi tévhitre: a BKK nem a közbiztonságért, hanem a közlekedés fenntartásáért felel. A BKK-nak nincs törvényi felhatalmazása, jogosultsága, hatásköre a közbiztonság, a közrend fenntartása. A jelzett probléma egy olyan társadalmi jelenség, ami messze túlmutat a BKK felelősségén és lehetőségein. Mindezek ellenére természetesen igyekszünk a lehető legtöbbet tenni azért, hogy az utcán élők biztonságban legyenek, ügyfeleink pedig megfelelő körülmények között utazhassanak. Ezt a célt jól szolgálja a rendőrséggel és a FÖRI-vel kötött stratégiai együttműködésünk – válaszolt diplomatikusan a fővárosi cég reagálva arra a kérdésünkre, hogy mit tesznek azért, hogy a közösségi közlekedést használóknak, vagyis a szolgáltatásért fizetőknek ne kelljen méltatlan állapotok között utazniuk.
Az utasokat rendkívül zavarják a járatokon utazó kéregetők, hajléktalanok, akik sokszor maguk alá vizelnek, összepiszkítva az üléseket. Egy-egy közlekedési eszközön nemegyszer orrfacsaró bűz terjeng.
– Évek óta együttműködünk szeretetszolgálatokkal, és rajtuk keresztül szociális munkát végző szakemberekkel is. A Menhely Alapítvány és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai például részt vesznek a mostanihoz hasonló, BKK által kezdeményezett és koordinált akciókban. A BKK járatain dolgozó járművezetők értesítik a BKK diszpécsereit, ha segítségre szoruló hajléktalan embert látnak, a társaság diszpécserei pedig azonnal felveszik a kapcsolatot az említett karitatív szolgáltatókkal – reagált a BKK, arra viszont nem kaptunk választ, hogy a metrólejáratoknál életvitelszerűen élő hajléktalanok kitessékelésére a jövőben találnak-e megoldást.
