– Hiszem, hogy ma mi jobban kormányoznánk az országot, mint a jelenlegiek, és annál is, ahogyan azt másfél évtizede tettük – állítja Gyurcsány Ferenc hétfő reggeli, a politika jin és jangjáról szóló elmélkedésében. Mindezt az a bukott miniszterelnök állapítja meg, aki 2006-ban, nem sokkal azután, hogy az MSZP–SZDSZ-koalíció nyert a országgyűlési választáson, balatonőszödi beszédében ismerte el, hogy kormányzásuk alatt hazudtak az embereknek és hogy
a valós adatok és a tervezett megszorítások eltitkolásával lényegében csalással nyerte meg a választást.
Eközben az országot a csőd szélére sodorta, így elkerülhetetlenné váltak a brutális megszorítások. Most már a DK elnökeként úgy gondolja, hogy „elvétve találunk csak olyan területet, ahol ma jobban teljesít Magyarország, mint egy évtizede”.
2006–2009 kormányzása ellenkező előjelű. Az időszakot a közjót szolgáló tisztességes, jó tervek, szándékok, nem egyszerű döntések, változások jellemezték, de ráment a politikai többség
– magyarázkodik utólag Gyurcsány, és szerinte nem az a kérdés, hogy egyszer-egyszer bizonyos szakmai döntéseket felülírnak-e hatalmi szempontok vagy fordítva, hanem az, hogy a kormányzás egészére mi a jellemző. – A skála egyik széle azt a helyzetet mutatja, amikor ugyan megmaradt a kormányzó hatalma, de elenyészett az ország, a másik véglet pedig az, hogy ugyan jó dolgok történtek, de a kormányzók elbuktak, és ezzel elveszett a kormányzás folytatásának lehetősége – fogalmazott, azt sejtetve, hogy a másik véglet az ő kormányzását jelenti.
Nos, a „jó dolgok”, amelyeket Gyurcsány említ, valójában megszorítások voltak. Ide tartozott többek közt a háztartási gáz harmincszázalékos, a villamos energia árának pedig 10-14 százalékos emelése.
A második Gyurcsány-kormány idején, 2008-ban tíz hónap alatt négyszer, összesen 28 százalékkal drágították meg a lakossági energiaárakat.
Emellett megszüntették a tizenharmadik havi nyugdíjat és csökkentették a családtámogatások mértékét.
