– Úgy néz ki, hogy a jövőben szélsőséges időjárási viszonyokra kell felkészülnünk. Heves esőzéseket akár hónapokig tartó aszály előzhet meg vagy követhet – mondta a Magyar Nemzetek Goda Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának adjunktusa.
Mint korábban beszámoltunk róla, harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a fővárosban. Ezekben a napokban elképesztő mértékű az esőzés Ausztriában, többek között a Duna vízgyűjtő területein is. Ez azt eredményezi az előrejelzések szerint, hogy a Duna magyarországi szakaszán, ahol jelenleg kifejezetten alacsony a vízállás (Budapesten a hétvége előtt 137 centiméter volt), napokon belül jelentősen emelkedik a vízszint: a budapesti szakaszon például szeptember 17-re már 565 centis vízállást várnak. Nagybajcsnál hétvége előtt 183 centi volt a vízállás, jövő hétre viszont már 600 centit várnak – és egyelőre nem látni a végét.
A HungaroMet közlése szerint az idei nyár volt a legmelegebb a mérések kezdete, 1901 óta, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 2,7 fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti évek átlagát, csapadék pedig szinte alig volt.
A szélsőséges időjárás okai
A szakértő megjegyezte, nemcsak a Duna fog áradni, hanem az északi folyók, így például az Ipoly és a Rába is. Ezek a Dunába ömlenek, így nem könnyű megmondani, hogy az milyen magasan tetőzik majd. Goda Zoltán kifejtette: egyre inkább jellemző, hogy az éves csapadékmennyiség jelentős része heves zivatarok, intenzív esők formájában esik le.
Ilyen esőzésekre a következő hónapokban többször is számíthatunk szerinte, ugyanis a tengerek hőmérséklete nagyon magas, ez pedig elősegíti a ciklonképződést.
A nyári aszállyal kapcsolatban kifejtette, azt több tényező együttesen okozta. – A légtérben több kontinenst áthidaló áramlatok is léteznek, s ezek idén eltolódtak. Ebben az eltolódási folyamatban közrejátszik az éghajlatváltozás is. A Magyarországon is tapasztalt száraz, nyári időjárás leginkább a mediterrán térségre jellemző.
A jövőben gyakrabban fordulhat majd elő ez a jelenség, ugyanis a Föld északi féltekéje az átlagnál gyorsabban melegszik, így csökken a hőkontraszt a trópusi területek és az északi félteke között, ezáltal legyengülnek az áramlatok
– részletezte. A kutató elmondta: a hazánkban lehulló csapadék kétharmada a Kárpát-medencén kívülről származik, míg harmada keletkezik helyben. A lokális csapadék keletkezésének feltétele, hogy helyben is legyen elegendő vízterület. A szakértő szerint az elmúlt száz évben azonban nem voltunk túl jó gazdái a víznek, lecsapoltuk a lápokat, mocsarakat, belvizeket. A folyóinkat gátak közé szorítottuk, az ártereket eltüntettük. Az egykori árterekben ma települések, szántóföldek vannak, helyükön intenzív mezőgazdaság folyik.
Mi lehet a megoldás?
A kutató tájékoztatása szerint egy Tolna megyényi területből kellene (nem egy helyen, szerte az országban) vizes élőhelyeket kialakítani. Ennek már lenne érezhető hatása, nőne az éves csapadékmennyiség.
A gond csupán az, hogy nincsenek víztározóink.
Goda Zoltán kifejtette, a víztározók kialakításához szükséges területeket a gazdálkodóktól kellene megvásárolni. A kialakított víztározókat a Duna vizéből tudnánk feltölteni. Ez a szomszédos országok számára nem jelentene gondot, ugyanis alacsony vízállás esetén is több mint ezer köbméter víz folyik át a folyón másodpercenként. Goda Zoltán tájékoztatása szerint a Duna kétszer annyi országot is képes lenne ellátni vízzel, mint ahányon keresztülhalad. A szakértő nem gondolja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében globálisan megfelelő eredményt értünk volna el az elmúlt években, így Magyarországon azt tartja fontosnak, hogy tanuljunk meg adaptálódni a megváltozott éghajlati viszonyokhoz.
Ültessünk lehetőleg több olyan fát a településekre, amelyek kibírják a megváltozott klímát.
Emellett célszerű lenne megfelelő csapadékgazdálkodást is kialakítani, ugyanis jelenleg minden településen a lehető leggyorsabb csapadékelvezetés van szem előtt.
