Megállíthatatlanul támadnak a poloskák, és alig lehet ellenük védekezni

Természetes ellenségük nincs, az elrakott gyümölcseink, zöldségeink komoly veszélyben vannak.

Forrás: WIKIPÉDIA

Az elmúlt 30 évben kiugróan felgyorsult az inváziós poloskák terjedése. 2000-ben jelent meg nálunk a zöld vándorpoloska (Nezara viridula), amely világszerte komoly növénykártevőnek számít, és idehaza is jelentős problémákat okoz a gyümölcsösökben és zöldségeskertekben – legfőképp a paradicsomon. 2004 óta megállíthatatlanul terjed nálunk a nyugati levéllábú-poloska (Leptoglossus occidentalis), amely a tujákat és a fenyőket pusztítja, igen gyakran repül be épületekbe is.

A legveszedelmesebb, és egyik legújabb jövevény az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys), amely 2013-as első hazai észlelése óta akadálytalanul terjed. Megjelenése és bűze zavarja az embereket, táplálkozása során megszúrja, és élvezhetetlenné teszi a gyümölcsöket és a zöldségeket. Gyakran a zöld vándorpoloskával együtt jelentkezik, óriási egyedszámban képes fellépni. Hazánkban 2019 és 2020 őszén voltak igen komoly, a lakosságot bosszantó poloskarajzások, ám 2021-ben is tömeges volt a megjelenésük.

Mivel hosszan volt idén is meleg időjárás hazánkban, immár két generációssá váltak a poloskák, vagyis az újonnan születettek a „szüleikkel” együtt vannak jelen, és sajnos mindkét generáció képes szaporodni.

A poloskainvázió kezdete szeptember vége, október eleje, mivel most hűl le annyira a levegő, főleg az egyre hosszabb éjszakákon, hogy a rovarok már keresik a melegebb helyeket, ezért próbálnak bejutni a melegebb, fűtött lakásainkba a nyílászárókon keresztül.

Táplálkozásban végletesen igénytelenek, de ha emberi fogyasztásra alkalmas növényeket találnak, azt befalják. A babtól a kukoricáig, az őszibaracktól a paradicsomig, még a vegyszerekre is fittyet hánynak.

Már a hűvösebb Veszprém vármegyében is támadnak a poloskák

Az idegen poloskafajok melegkedvelők, de ennek ellenére már a Magas-Bakonyban is rengetegen vannak. Nem a büdös bogarakhoz tartoznak, pedig rendkívül büdösek. Kutasi Csaba entomológus, a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum rovarokkal foglalkozó kutatója mutatta be rovarcsoportjukat, és azt is elárulta, hogyan védekezhetünk a nemkívánatos betolakodók ellen kertünkben, lakásunkban, és mit tehetünk, ha már bejutottak otthonunkba.

Az orrfacsaró bűz jut elsőként eszünkbe, ha egy ilyen pajzs alakú apróságot meglátunk. Nem lehallgatókészülék, idegen poloska. A kifejlett példány hasi oldalán van a bűzmirigy 
(Fotó: Benkő Péter/Mediaworks-archívum)

Így védekezhetünk a poloskák ellen

A legjobb természetes védekezés, ha minél diverzebb, sokszínűbb a kertünk, ahol jelen vannak a poloskák természetes ellenségei is, de sajnos ez a behurcolt fajoknál egyelőre még nem nagyon működik. A kémiai védekezés nehézsége, hogy az érés előtt lévő gyümölcsöt nem szívesen permetezzük növényvédő szerekkel, mert meg kell várni a szerek lebomlási idejét.

Azonban a növények átvizsgálásával is védekezhetünk, a levelekre lerakott peték felfedezésével és pusztításával, a lárvák és az imágók összegyűjtésével. A fényt és vizet áteresztő hálókkal is óvhatjuk növényeinket, és riasztó hatású anyagok kijuttatása hasznos lehet. A hozzánk telelni igyekvő rovarokat pedig a meleg helyeken, zugokban összegyűjthetjük.

A lakások védelmét a jól szigetelt nyílászárók és a szúnyoghálók segítik. A bejutott rovarok talán legegyszerűbb és legkevésbé szagos ártalmatlanítási módja a porszívózás, ami után a poloskákat meg kell semmisíteni – olvasható a VEOL cikkében.