Megállíthatatlanul támadnak a poloskák, és alig lehet ellenük védekezni

Természetes ellenségük nincs, az elrakott gyümölcseink, zöldségeink komoly veszélyben vannak.

Forrás: WIKIPÉDIA

Itt az ősz és a lehűlés is megérkezett, emiatt újra támadnak a kiirthatatlan poloskák, a hazánkban nem őshonos zöld vándorpoloska és a barnás márványpoloska egyaránt, ezért készülhetnek fel rá a lakók, a pihenők, de az agráriumban dolgozók is.

Itt az ősz és a lehűlés is megérkezett, emiatt újra támadnak a kiirthatatlan poloskák (Fotó: PEXELS)

Napjainkban sajnos drámaian növekszik az idegenhonos fajok száma az egész világon, így Közép-Európában is. Ezek a fajok nem őshonosak nálunk, ám a rendkívül fokozott globalizáció következtében, az elmúlt évtizedek közlekedési, kereskedelmi, áruszállítási gyakorlata miatt számos állatfaj került hozzánk is messzi tájakról.

Az egyik legújabb jövevény az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys), ami immáron 10 éve akadálytalanul terjed hazánkban is.

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársai arra keresték a választ, hogy az ázsiai márványospoloska összetett szeme mely spektrális tartományokra a legérzékenyebb és milyen hullámhosszak a legvonzóbbak e faj számára.

A legfajgazdagabb osztály a rovaroké aminek képviselői az egész Földet meghódították: világszerte találkozhatunk a kisebb-nagyobb bogarakkal, legyekkel, darazsakkal, a gyakran színpompás éjjeli és nappali lepkékkel, a vízpartokat őrző szitakötőkkel. Nem meglepő tehát, hogy az inváziós fajok jelentős része is közülük kerül ki, mivel kistermetűek, jól alkalmazkodnak, és igen szaporák. A rovarok közül is a poloskák (Heteroptera) az a csoport, ahonnét a legtöbb inváziós faj ismert.

Az ágyi poloska az évszázadok alatt minden országba eljutott, és az ember fő külső élősködőjévé vált szerte a világon. Közel 50 éve jelent meg hazánkban a platánfákat szívogató platán-csipkéspoloska (Corythucha ciliata), amelyet a platán levelein, illetve a platánfák kérge alatt bárki megtalálhat.

Az elmúlt 30 évben kiugróan felgyorsult az inváziós poloskák terjedése. 2000-ben jelent meg nálunk a zöld vándorpoloska (Nezara viridula), amely világszerte komoly növénykártevőnek számít, és idehaza is jelentős problémákat okoz a gyümölcsösökben és zöldségeskertekben – legfőképp a paradicsomon. 2004 óta megállíthatatlanul terjed nálunk a nyugati levéllábú-poloska (Leptoglossus occidentalis), amely a tujákat és a fenyőket pusztítja, igen gyakran repül be épületekbe is.

A legveszedelmesebb, és egyik legújabb jövevény az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys), amely 2013-as első hazai észlelése óta akadálytalanul terjed. Megjelenése és bűze zavarja az embereket, táplálkozása során megszúrja, és élvezhetetlenné teszi a gyümölcsöket és a zöldségeket. Gyakran a zöld vándorpoloskával együtt jelentkezik, óriási egyedszámban képes fellépni. Hazánkban 2019 és 2020 őszén voltak igen komoly, a lakosságot bosszantó poloskarajzások, ám 2021-ben is tömeges volt a megjelenésük.

Mivel hosszan volt idén is meleg időjárás hazánkban, immár két generációssá váltak a poloskák, vagyis az újonnan születettek a „szüleikkel” együtt vannak jelen, és sajnos mindkét generáció képes szaporodni.

A poloskainvázió kezdete szeptember vége, október eleje, mivel most hűl le annyira a levegő, főleg az egyre hosszabb éjszakákon, hogy a rovarok már keresik a melegebb helyeket, ezért próbálnak bejutni a melegebb, fűtött lakásainkba a nyílászárókon keresztül.

Táplálkozásban végletesen igénytelenek, de ha emberi fogyasztásra alkalmas növényeket találnak, azt befalják. A babtól a kukoricáig, az őszibaracktól a paradicsomig, még a vegyszerekre is fittyet hánynak.

Már a hűvösebb Veszprém vármegyében is támadnak a poloskák

Az idegen poloskafajok melegkedvelők, de ennek ellenére már a Magas-Bakonyban is rengetegen vannak. Nem a büdös bogarakhoz tartoznak, pedig rendkívül büdösek. Kutasi Csaba entomológus, a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum rovarokkal foglalkozó kutatója mutatta be rovarcsoportjukat, és azt is elárulta, hogyan védekezhetünk a nemkívánatos betolakodók ellen kertünkben, lakásunkban, és mit tehetünk, ha már bejutottak otthonunkba.

Az orrfacsaró bűz jut elsőként eszünkbe, ha egy ilyen pajzs alakú apróságot meglátunk. Nem lehallgatókészülék, idegen poloska. A kifejlett példány hasi oldalán van a bűzmirigy 
(Fotó: Benkő Péter/Mediaworks-archívum)

Így védekezhetünk a poloskák ellen

A legjobb természetes védekezés, ha minél diverzebb, sokszínűbb a kertünk, ahol jelen vannak a poloskák természetes ellenségei is, de sajnos ez a behurcolt fajoknál egyelőre még nem nagyon működik. A kémiai védekezés nehézsége, hogy az érés előtt lévő gyümölcsöt nem szívesen permetezzük növényvédő szerekkel, mert meg kell várni a szerek lebomlási idejét.

Azonban a növények átvizsgálásával is védekezhetünk, a levelekre lerakott peték felfedezésével és pusztításával, a lárvák és az imágók összegyűjtésével. A fényt és vizet áteresztő hálókkal is óvhatjuk növényeinket, és riasztó hatású anyagok kijuttatása hasznos lehet. A hozzánk telelni igyekvő rovarokat pedig a meleg helyeken, zugokban összegyűjthetjük.

A lakások védelmét a jól szigetelt nyílászárók és a szúnyoghálók segítik. A bejutott rovarok talán legegyszerűbb és legkevésbé szagos ártalmatlanítási módja a porszívózás, ami után a poloskákat meg kell semmisíteni – olvasható a VEOL cikkében.