A napokban több ezer darázs özönlött el egy gyerekszobát egy szolnoki házban, átszakítva egy falat is. A lakók nem voltak otthon, és csak akkor nyitottak be a helyiségbe, amikor azt már megtöltötték a rovarok. A gyermek szerencsére nem sérült meg, az édesanyja azonban egy csípés miatt szívritmuszavarral egy napra kórházba került. A darazsak éppen a szoba mennyezete fölött építettek egy nagy fészket. Tűzoltók és rovarirtó szakemberek távolították el végül őket.
Hazánkban körülbelül kilencezer darázsfaj él, de csak 21 folytat társas életmódot, tehát csak ennyi rak fészket és alkot kolóniát. Ez nem sok faj, és ebből a 21-ből is mindössze öt-hat az, amelyik az emberi környezetben gyakran előfordul
– tudta meg az InfoRádió Vas Zoltántól a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusától, a Magyar Rovartani Társaság alelnökétől.
A darázsfészek alapvetően a papírgyártás eljárásával készül. Lerágnak rostokat a fákról, a nyálukkal felpuhítják és kihúzzák kis, kartonszerű lemezekké. Mivel ez papír, ezért a nedvességet nem nagyon bírja, ezért a darazsak szeretik esővédett helyre építeni ezeket a fészkeket. Természetes körülmények között odúkba, faodvakba vagy akár a föld alá. Viszont az emberi épületek, például az ereszcsatornák aljával és más helyekkel nagyon jó, esővédett élőhelyeket kínálnak nekik.
Legnagyobb számban a kecskedarazsak, német darazsak szoktak előfordulni hazánkban
– mondta Vas Zoltán.
A darazsak folyamatosan bővítik a fészket, amelynek jelenlétére a szolnoki esethez hasonlóan a hangjuk utalhat. Ha olyan típusú fészket lát vagy gyanít valaki, ami nem a kis tenyérnyi, egylépes változat, amelynek látszanak a hatszögletű sejtjei, hanem már focilabda, rögbilabda alakú, és egyértelműen külső burka van, annak már nem érdemes nekiállni rovarirtó szakember nélkül – tette hozzá a „darázsfürkész” jelzővel is illetett szakember.
Vas Zoltán szerint egyébként az csak szubjektív érzet, hogy mostanában több lenne a darázs. Hozzátette: ez csak azon múlik, hogy az adott környéken éppen létesül-e tavasszal egy fészek. Ezek a darázsfészkek azonban nem telelnek át, tehát minden kolónia elpusztul, ahogy a téli hidegek beállnak. Tehát az, hogy éppen sikerül-e tavasszal ott – és mennyi királynőnek – kolóniát alapítania, az esetleges – fogalmazott.
Amikor csak néhány darázs van az ember körül, akkor nem érdemes csapkodni, mert ez a faj önmagától nem támad, csak védekezik, ha veszélyben érzi magát – hangsúlyozta a Magyar Rovartani Társaság alelnöke az Info Rádiónak.
