Aranycsapat épül a magyar tudományban

Az ötven leginnovatívabb technológiai cégből négy székel az Európai Unióban, de a tudományos teljesítmény tekintetében is számos más ország egyre jobban teljesít, ezért új modell kialakításán dolgozunk – tudatta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter. Mint elmondta, a magyar tudomány aranycsapatát építik a Research Grant Hungary programban. A világegyetem keletkezését vizsgáló Endrődi Gergely elméleti részecskefizikus az első tudós, aki visszatér, hogy Magyarországon folytassa kutatásait.

Krausz Ferenc: Versenyképesség nélkül nincs jövő

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, a miniszter tudománypolitikai főtanácsadója szerint versenyképesség nélkül, tudományos kutatás és technológiafejlesztés nélkül nincs jövő. Meg kell teremteni, hogy megfelelő számú élvonalbeli kutató versenyképes körülmények között végezzen világszínvonalú munkát Magyarországon. Cél, hogy a külföldről hazatérő kiváló kutatók körül tudáscentrumok alakuljanak ki, amelyek vonzerővel bírnak a következő nemzedék számára.

Azok a fiatalok, akik azt a célt tűzték ki, hogy világszínvonalon végezzenek kutatást, eddig jórészt csak külföldön tehették ezt meg. Ezen a helyzeten szeretne változtatni a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program – mutatott rá Krausz Ferenc, hozzátéve, hogy a Nobel-díjas Iroda első számú feladataként a jelenleg külföldön dolgozó, már bizonyítottan kiváló magyar kutatók hazahozatalát tűzte ki célul.

„Nagyszerű érzés hazahozni a tudást”

Endrődi Gergely kutatófizikus elmondta: elméleti részecskefizikával foglalkozik, és a világegyetem kialakulását, a csillagok felépülését, az anyag mikroszkopikus szerkezetét vizsgálja. Speciális területe a rácstérelmélet, amely egy olyan módszer, amellyel az elemi részecskéket és azok kölcsönhatásait tudják szuperszámítógépeken futó szimuláció segítségével leírni – tette hozzá a fizikus, aki novemberben kezdi meg munkáját az ELTE Természettudományi Karán.

Endrődi Gergely a rácselmélettel először az ELTE TTK fizikus szakán került kapcsolatba, itt szerezte diplomáját és doktori fokozatát, majd egy olyan kutatócsoporthoz csatlakozott, amely nemzetközi szinten a legjobbak között van. Öt évet kutatott a Regensburgi Egyetemen, 2016-ban egy kutatócsoport vezetője lett a Frankfurti Egyetemen, és 2020-ban kapott professzori kinevezést a Bielefeldi Egyetemen. Tavaly elnyerte a European Research Council kutatói pályázatát, amely kétmillió euróval jár és Európa bármelyik országában felhasználható – ismertette a fizikus.

Számomra nagyszerű érzés, hogy haza tudom hozni azt a tudást és tapasztalatot az oktatásban és kutatásban, amit külföldön megszereztem, és azokat a nemzetközi együttműködéséket, amiket nincs idő felépíteni, az ELTE TTK-n tudom kamatoztatni

– fogalmazott.

Kacsovics Imre, az ELTE TTK dékánja hangsúlyozta, hogy reményei szerint Endrődi Gergely nemcsak a tudományt hozza haza, hanem kiváló tudósok oktatásában is részt vesz majd. Szeretnék elérni, hogy minél több külföldi hallgató végezze tanulmányait a természettudományi karon. – Endrődi Gergely egy olyan csapatba jön vissza, akik értik és tudják, hogy ő mit csinál, és értékes támogatást tudnak számára nyújtani – mondta a dékán.

Borítókép: Endrődi Gergely, Krausz Ferenc és Hankó Balázs (Fotó: MTI/Kovács Tamás)