Évtizedek óta Soros pórázán a magyarországi Transparency International

A magyarországi Transparency Internationalt (TI) jelentős részben Soros György intézményei és az Európai Bizottság fizeti, a szervezet hazánkat lejárató korrupciós megállapításait pedig felhasználják a Magyarországot elítélő brüsszeli jelentésekben — ez a működésmód rajzolódik ki értesüléseink szerint a magát „függetlennek” tartó alapítványról a Szuverenitásvédelmi Hivatal készülő beszámolójában. De az is kiderül belőle, a TI itthon a kezdetektől SZDSZ-es körökhöz kötődött, és volt, hogy szó szerint összeomlott, mert Soros éppen nem küldte a dollárokat.

Fotó: AFP

Mint arról tegnap beszámoltunk, értesüléseink szerint hamarosan véglegesíthetik a Szuverenitásvédelmi Hivatal a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet magyarországi alapítványáról szóló jelentését, amely az elmúlt hónapok vizsgálataira épül. 

Ez – mint részleteket megtudhattunk belőle – a korrupció mérésére áltudományos módszereket is használó, manipulatív és dezinformációs célú szervezetként írja le az alapítványt, amely globális érdekeket szolgál, és négyötöd részben külföldről is pénzelik. 

Soros György intézményei mintegy a felét fizetik a magyarországi TI költségeinek, de az alapítvány kapott pénzt hazánk olyan politikai ellenfeleitől is, mint az Európai Bizottság vagy a German Marshall Fund háttérhatalmi szervezet, az amerikai külpolitikai érdekek trójai falova Európában. (Ez utóbbi szervezet egyébként – személyi összefonódásokban is – feltűnik a 2022-es országgyűlési választásokon a Márki-Zay Péter vezette ellenzéket támogató Action for Democracy amerikai fedőszerv együttműködőjeként.)

Soros adta, Soros elvette

A magyarországi TI az elmúlt mintegy három évtizedes története során kezdettől fogva a privatizációt erőltető körökhöz, politikailag az SZDSZ-hez, illetve Soros hálózatához kötődött. A '90-es évektől a Gyurcsány-kormány időszakáig egyesületi formában működött.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése értesüléseink szerint a következőkre is rávilágít:

* Még létre sem jött az itthoni egyesület, amikor a nemzetközi TI magyarországi kapcsolattartója éveken át Hack Péter, akkoriban SZDSZ-es országgyűlési képviselő volt. (Hack később már reálisan látta a TI helyzetét: annak a nótáját húzza, aki fizet...)

* A TI szempontrendszere megjelent az SZDSZ 1994-es választási kampányában.

* Az egyesület egyik elnöke az a Terták Ádám volt, aki pár évre rá Soros magánegyeteme, a CEU üzleti karának dékánja lett, de életrajza szerint az Amerikai Kereskedelmi Kamara jótékonysági alapítványának létrehozójaként is tevékenykedett.

* A Gyurcsány-kormány idején (amikor még az akkori kormányfő amerikai megítélése jó volt) a TI magyarországi egyesülete jogutód nélkül megszűnt, ugyanis főszponzora, Soros megvonta a támogatását. (Csak nem megszűnt hirtelen Magyarországon a korrupció...?) Mindenesetre még a számítógépeiket is visszaküldték neki.

* Pár évvel később azonban (amikor Gyurcsány Ferenc amerikai megítélése már rosszabb lett) újraalapították a magyarországi tagozatot (feltámadt a korrupció...?), mégpedig alapítványi formában. Jelenlegi évi költségvetése mintegy százmillió forint.

Megfizetik, majd felhasználják

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentéséből kiderül az a rendkívül egyszerű működési elv is, amelynek során a magát „függetlenként” és „átláthatóként” bemutató magyarországi Transparency International működését hazánk fő nemzetközi ellenfelei biztosítják. 

Ezért cserébe olyan beszámolókkal látja el őket – mint tegnap írtuk, a hivatal értékelése szerint a tudományosan megkérdőjelezhető korrupcióérzékelési index felhasználásával –, amelyek bekerülnek azokba a hazánkat elítélő brüsszeli országjelentésekbe, amelyek alapján aztán az uniós intézmények eljárásokat indíthatnak Magyarországgal szemben.

Ilyen volt például az európai parlamenti Sargentini-jelentés. Mindezzel a TI közvetve politikai és gazdasági kárt okoz hazánknak.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatából a lapunk által megismert részletek szerint a magyarországi TI-vel kapcsolatban összességében kiderül:

* sem finanszírozási háttere, sem tevékenysége alapján nem nevezhető függetlennek, sőt kifejezetten a globális érdekcsoportok szolgálatában áll.

* nem nevezhető átláthatónak sem, miután az alapítvány megtagadta az együttműködést a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, így a külföldi tényezőkkel kötött szerződéseibe sem engedett betekintést.