A Szuverenitásvédelmi Hivatal az elmúlt hónapokban vizsgálta a Transparency International (TI) nemzetközi hálózatának magyarországi alapítványát, amely előszeretettel jellemzi hazánkat „Európa legkorruptabb országaként” a nemzetközi nyilvánosságban.
Külföldi pénzek, külföldi érdekek
Úgy tudjuk, jelentésük a véglegesítés előtt áll, és hamarosan közzé is tehetik azt. Ugyanakkor az alapítvány nem működött együtt a hivatallal a vizsgálatban. Ügyvezető igazgatója, Martin József Péter – korábbi ismert balliberális gazdasági újságíró és főszerkesztő – a Mozgó Világnak adott interjúban maga mondta el, hogy nem hajlandók például betekintést adni egyes szerződéseikbe. De általában is megtagadták az együttműködést, „szükségtelennek” (!) és „az uniós normákkal is ellentétesnek” tartva magát a szuverenitásvédelmi törvényt is, amelyet tavaly fogadott el az Országgyűlés. A jogszabályt baloldali szervezetek nyomban támadni kezdték.
Az alapítvány átláthatósága márpedig azért lényeges, mert az alapítvány saját tavalyi pénzügyi beszámolója szerint a belföldi támogatóktól kapott támogatásai (adományok vállalatoktól, magánszemélyektől) jelentéktelen arányt, mindössze 1,7 százalékot tesznek ki – ebben az egyszázalékos szja-felajánlások nincsenek benne – a durván százmillió forintos éves bevételükben. Vagyis az alapítványt döntően külföldről pénzelik, mégpedig – mint értesüléseink szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal friss jelentése megállapítja – egy globális lobbihálózatba illesztve és a hazánkkal szembeni politikai nyomásgyakorlásra felhasználva azt. A nagy támogatóik között szerepelnek például Soros György Nyílt Társadalom Alapítványai és az Európai Bizottság. (A magyarországi Transparency International és a Soros-hálózat összefonódásával holnapi cikkünkben foglalkozunk.) De nyugati országok közvetlenül is támogatják őket.
A hivatal és az alapítvány közötti nézetkülönbségek már augusztusban, Lánczi Tamás, a hivatal elnöke és Ligeti Miklós, az alapítvány jogi igazgatója a tihanyi Tranzit rendezvényen tartott vitáján is kiütköztek.
Ezena Mandiner információi szerint Ligeti rosszul szerepelt, alkalmasságát a TI-n belül is megkérdőjelezték.
Háttérhatalmi szerszámosláda
Értesüléseink szerint a hivatal jelentésének főbb megállapításai közé tartoznak például a következők:
- A TI-t a 90-es évek elején a Világbankon keresztül eleve az elsősorban amerikai gazdasági-politikai érdekek szolgálatába állított nemzetközi hálózat részeként hozták létre. Az amerikai National Endowment for Democracyvel és a German Marshall Funddal együtt ugyanabba a háttérhatalmi körbe illeszthető, amellyel kapcsolatban tavaly magyar nemzetbiztonsági jelentés tárt fel nemzetbizonsági kockázatokat.
Mégpedig a 2022-es magyarországi ellenzéket háttérhatalmi eszközökkel külföldről segítő Action for Democracy szerepével összefüggésben. Mindkét szervezetben közös hazánk jelenlegi vezetésének – az Orbán-kormánynak – a nemzetközi színtéren való lejáratására való törekvés, illetve a magyarországi hatalomváltás nem demokratikus eszközökkel történő kicsikarása.
- A TI magyarországi alapítványa átláthatatlan szervezet, amelyet – még egyesületi formában – a 90-es években globális körök magyarországi kapcsolatai, SZDSZ-es és „impexes” körök hoztak létre, illetve működtettek a privatizációs folyamatok „megolajozására”.
- A TI „korrupcióérzékelési indexe” tudományosan megkérdőjelezhető, szubjektív vélemények híresztelésére és ennél fogva manipulációra, illetve a nemzetközi fórumokon és a sajtóban való dezinformációra alkalmas módszertan. Magyarország lejáratása kárt okoz hazánk gazdaságának. Az indexet kidolgozó német kutató egy idő után egyébként maga fordított hátat a TI-nek, amely azóta az Európai Bizottsággal is elfogadtatott átdolgozott módszertanát használja.
(Folytatjuk.)
Borítókép: Martin József Péter ügyvezetõ igazgató a Transparency International Magyarország konferenciáján egy VI. kerületi étteremben 2019. december 9-én (Fotó: MTI/Mohai Balázs)
