Ezekre a kérdésekre válaszolhat a nemzeti konzultáción

A baloldali törekvések ellenére a magyarok szívesen foglalnak állást a hazánkat érintő fontos témákban.

Fotó: MTI/Mónus Márton

Magyarország meg tudja csinálni címmel október 28-tól nemzeti konzultációt indított a kormány az új gazdaságpolitikáról, a tizenegy kérdést tartalmazó ívek postázása megkezdődött. Orbán Viktor miniszterelnök a konzultációval kapcsolatban úgy fogalmazott, a cél, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás.

 

Többször bizonyított már a nemzeti konzultáció

Az Origo cikkében felidézik: Orbán Viktor még 2005-ben hirdette meg azt a politikai vezérelvet, amely két választás között is lehetőséget biztosít a választópolgároknak arra, hogy elmondják véleményüket a hazánk előtt álló kritikus kérdésekben. Az első nemzeti konzultációt 2010-ben tartották, melynek során kimondottan a nyugdíjasok véleményére volt kíváncsi a kabinet az őket érintő ügyek és döntések kapcsán, a kérdésekre már akkor is 200 ezren válaszoltak.

Két konzultáció is volt 2011-ben, az alaptörvényről és szociális ügyekben kérdezték az állampolgárokat, 2012-ben pedig gazdasági témákban kérte a kormány a magyarok véleményét. A következő nemzeti konzultáció 2015-ben volt, ahol a bevándorlás és a terrorizmus kérdésében a választópolgárok már az interneten is válaszolhattak. A rákövetkező évben, 2016-ban a magyar internet jövőjéről lehetett állást foglalni, ezt a kérdőívet kizárólag interneten lehetett kitölteni.

2017-ben a Soros-tervről szóló társadalmi párbeszédben közel 2,4 millióan vettek részt, a kérdőívet többen küldték vissza, mint ahányan a 2019-es EP-választáson (1,4 millió szavazat) vagy a 2022-es országgyűlési választáson (1,9 millió szavazat) támogatták szavazatukkal a baloldali pártokat. 

2018 novemberében a családok védelméről szóló nemzeti konzultáció zajlott, 2020-ban és 2021-ben három, a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról kérték a lakosság állásfoglalását. Két éve az uniós kormányok közül a magyar kormány kérdezte meg először az állampolgárokat a brüsszeli szankciókról, amelyek a háborút nem állították meg, Európának viszont rendkívüli gazdasági nehézségeket okoztak. A legutóbbi konzultáció 2023 végén indult, témája pedig hazánk szuverenitásának védelme volt.

Noha a kormány célja a demokrácia eszközeinek bővítése, a balliberális ellenzék és a balliberális sajtóorgánumok rendre bírálják a nemzeti konzultációt.

A baloldali törekvések viszont nem érnek célba, a szuverenitás védelméről hirdetett nemzeti konzultáció során egyenesen kudarcba fulladt az Egységes Diákfront akciója, amikor egymillió üres nemzeti konzultációs ívet akartak összegyűjteni. 

Ez a szám végül a céltól bőven elmaradt, az akció kínos kudarcba fulladt. De Cseh Katalin is rendszeresen panaszkodott az Európai Parlamentben, arra kérve az uniós intézményeket, hogy lépjenek fel az akkor folyó konzultáció ellen.

 

Magyarország meg tudja csinálni

A mostani nemzeti konzultáció első kérdésköre a gazdasági semlegességről szól majd. A miniszterelnök már korábban is többször utalt arra, hogy Brüsszel és a nyugati világ gazdasági hidegháborút hirdetett, Orbán Viktor szerint azonban Magyarországnak ez cseppet sem jó; ha sikeresek akarunk lenni, akkor gazdaságilag semlegesnek kell maradnunk. A kérdés tehát az, csatlakozzunk-e a kereskedelmi háborúhoz, avagy próbáljunk meg gazdaságilag semlegesek maradni.

A második kérdés a gazdasági szuverenitásunkat járja körbe: akarjuk-e, hogy a magyar gazdaságpolitika kialakításakor a nyugati mintákat és az Európai Uniót követve cselekedjen a kormány, vagy pedig Magyarországnak a saját útját kell járnia. Csak azokat a mintákat szabad átvenni nyugatról és keletről, ami hasznos és észszerű, és el kell utasítani mindent, ami árthat a magyaroknak, akkor is, ha a szövetségeseinktől érkezik.

A harmadik témakörben arról kell dönteniük a konzultációt kitöltőknek, hogy támogassa-e a kormány minden eszközzel a hazai kis- és közepes vállalkozásokat a multinacionális cégekkel szemben is, amelyek ki szeretnék szorítani a piacról a helyi vállalkozásokat. 

A hazai vállalkozók támogatásának egyik formája lehetne, hogy tőkét juttat a kormány számukra. A konzultációban részt vevők ezt támogathatják, vagy pedig dönthetnek úgy is, hogy erre nincs szükség, elegendő hitel áll a gazdasági szereplők részére.

A negyedik kérdés összefügg az előzővel, hiszen a multik gyakran visszaélnek erőfölényükkel, a hazai vállalkozások és a fogyasztók kárára. Mindannyian emlékszünk még, milyen egyoldalúan és gyakran indokolatlanul emelték fel az árakat a nagy kereskedelmi láncok, de a kormánynak kellett fellépnie az üzemanyagárak elszabadulása ellen is. Vagyis arról dönthetünk, megbüntesse-e a kormány az erejükkel visszaélő multikat, vagy pedig fogadja el a brüsszeli szabályokat és ne lépjen fel ezekkel a cégekkel szemben.

A nemzeti konzultáció fontos témaköre a béremelés is, Orbán Viktor és a kormány már többször hitet tett amellett, hogy nagyarányú béremelésre van szükség a magyar gazdaságban, ezért új megállapodást kell kötni a munkavállalókkal és a munkáltatókkal. 

A miniszterelnök leszögezte, kiszámítható, előre tervezhető béremelési programra van szükség, amelynek során el kellene érni a négyszázezer forintos minimálbért, valamint az egymillió forintos átlagbért.

Az ötödik kérdésben erre keresi a választ a kormány: szükségesnek látják-e a magyarok ezt a béremelési programot, vagy pedig bízzák a gazdasági szereplőkre a béreket.

A nemzeti konzultáció hatodik kérdésében a munkáshitel létjogosultságáról dönthetünk. Noha hazánkban többfajta diákhitel áll rendelkezésre a felsőoktatásban tanuló fiataloknak, sőt a szak- és felnőttoktatásban részt vevők is kamatmentes képzési hitelhez juthatnak, a kormány álláspontja szerint a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt kell adni, ezzel is segítve életkezdésüket.

A hetedik témakör több kérdést is magában foglal, ezek lényege, hogy a munkáltatók hogyan járulhassanak hozzá dolgozóik lakhatásának támogatásához: támogathassák-e adókedvezményesen az alkalmazottaik lakbérét, másrészt pedig hogy a dolgozóknak juttatott Szép-kártya felhasználható legyen-e lakásfelújításra is.

A nyolcadik téma szintén a lakhatással foglalkozik, kiemelten a fiatalokat célozva: ezek egyike, hogy egyetértünk-e azzal, hogy több kollégiumi férőhelyet, új kollégiumokat építsen a kormány, másrészt pedig arról is kifejthetjük a véleményünket, hogy a lakást vásárló fiataloknak kell-e kedvezményes, ötszázalékos hitelt nyújtani, vagy pedig megfelelő és elegendő módon támogatja már így is a kormány a fiatalok lakáshoz jutását a csok plusszal.

A kilencedik kérdésben a tizenharmadik havi nyugdíjról lehet állást foglalni. Az Európai Unió illetékesei ugyanis azt követelik a kormánytól, hogy szüntesse meg a 13. havi nyugdíjakat Magyarországon. A kormány azonban ellenáll Brüsszel akaratának, de ehhez is kéri a magyarok támogatását. 

A tizedik kérdésben a családi adókedvezményről nyilatkozhatunk: amíg Brüsszel a családok támogatása helyett a migrációban látja a megoldást, a magyar kormány további kedvezményekkel ösztönözné a gyerekvállalást. A nemzeti konzultáció ezen kérdése arra irányul, hogy helyesnek tartják-e a magyar emberek azt az elképzelést, miszerint jövő évtől megduplázná a kormány a gyerekek után járó családi adókedvezményt, vagy pedig azt szeretné a többség, ha hazánkban is inkább a migrációt kellene támogatni ehelyett.

Az utolsó kérdés a migrációval kapcsolatos, és abban foglalhatunk állást, hogy egyetértünk-e a kormány álláspontjával, vagy el kellene fogadnunk a brüsszeli migrációs politikát.

Emlékezetes, hazánknak napi egymillió eurós büntetést kell fizetnie az Európai Bíróság döntése szerint, mert nem nyitjuk meg határainkat az illegális bevándorlók előtt, a magyar kormány viszont elutasítja ezt a büntetést, és úgy gondolja, ehelyett Brüsszelnek el kellene fogadnia, hogy hazánk nem vesz részt a központi migrációs politikában, a bevándorlók befogadásában és szétosztásában. 

A nemzeti konzultáció kérdőíveit legkésőbb december 20-ig lehet visszaküldeni. A korábban beérkezett válaszokat azonban folyamatosan feldolgozzák, hogy minél hamarabb megismerjék az emberek véleményét ezekben a fontos kérdésekben.