– Manapság a tömegkultúra és a közösségi média révén hajlamossá váltunk trivializálni a női témákat, mintha minden, ami nő, egyben felszínes és bulvár volna. Ezzel szemben a nők társadalmi szerepének kérdése ma is komoly politikai jelentőséggel bír, és az, hogy egy politikus hogyan vélekedik erről a témáról, nemcsak a nők jogait, helyzetét és megítélését illetően fontos, de alapvetően befolyásolja a közéleti viszonyokat. A közügyekről folytatott diskurzusban pedig a női hangoknak is helye van. Ebben ma már mindenki egyetért. Vagy talán mégsem? – teszi fel a kérdést Magyar Péterről szóló elemzésében Halkó Petra.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője úgy véli, onnantól hogy Magyar Péter belépett a politika színpadára, a nőkhöz fűződő viszonya többé nem bulvártéma, hanem politika – nem a szórakoztató csatornákra és a pletykalapokra tartozik, hanem a választópolgárokra.
Az eddigiek alapján Magyar Péter nőkhöz fűződő viszonyát három típusba sorolhatjuk a szakértő szerint.
- Vannak szerinte a hallott történetek. Mint írja, nem voltunk részesei a magánéletének, azonban az érintettek, a volt felesége és a volt barátnője által elmesélt történetek betekintést engedhettek abba, hogyan bánik a mindennapokban a nőkkel.
- Vannak a látott történetek. Ezeket nem kellett elmesélni, mert mi magunk lehettünk szemtanúi annak, ahogyan a nyilvánosság előtt, élő adásban lekezelő módon viselkedett Futó Boglárkával, a Hír TV riporternőjével, Szöllősi Györgyivel, az ATV híradós műsorvezetőnőjével, majd Tari Titanillával, az M1 műsorvezetőnőjével. Utóbbit ráadásul adás közben „csendre” intette!
- És vannak a hallott és látott történetek, a politikai valóság.
A kutató ennek kapcsán emlékeztet: Ordas Eszter, a Tisza Párt fővárosi képviselőcsoportjának vezetője a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén úgy fogalmazott, „mindannyiunknak új időszámítás kezdődött a mai ünnepélyes eskütétellel. [...] Nincs többségünk a fővárosi jogalkotásban, de van lehetőségünk normaalkotásra és kultúraváltásra. Ez utóbbi a Tisza Párt fővárosi és egyben önkormányzati fő célkitűzése, erkölcsi alapelve és alapvető programja.” Az elemző felhívja a figyelmet, hogy mindeközben Ordas Eszter mögött maga Magyar Péter szorosan felügyelte szavait a háttérből, miután a köztelevízióban nem engedte nyilatkozni.
Ez az új időszámítás? Az új norma? Az új erkölcsi alapelv?
– teszi fel a kérdéseket Halkó Petra, aki szerint a gyakorlat azt mutatja, hogy Magyar Péter felfogása szerint a nő nem több mint kvóta, a nő önálló félként nem szólhat, a nőnek egyenjogú partnerként nincs helye a tárgyalóasztalnál – vagy úgy egyáltalán nincsen.
