– Veszélyes az európai diploma, mert ennek a bevezetésével Brüsszelben szabnák meg, hogy mi legyen az egyetemi képzések tartalma – mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a Károli Szabadegyetem mai rendezvényén, ahol Trócsányi Lászlóval, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorával beszélgetett. A tárcavezető kiemelte: jelenleg az unióban a felsőoktatás nemzeti hatáskör, ezért nem szabad megengedni, hogy a diploma képzési tartalmába, különösen a humán- és társadalomtudományok esetében Brüsszel beleszóljon, kivéve ilyen módon a nemzeti hatáskört a kezünkből.
Gáncsoskodó Brüsszel
Hankó Balázs úgy fogalmazott: Brüsszel gáncsoskodik, jogalap nélkül, igazságtalanul zárták ki a modellváltott egyetemeket a Horizon- és az Erasmus-programokból. Emiatt
hat magyar egyetem beperelte Brüsszelt, a per immár másfél másfél éve húzódik, de bízik a bíróság Magyarország számára kedvező döntésében.
Ezért hozták létre az új Pannónia-programot, ahol már négyezer feletti együttműködést kötöttek az egyetemek a diákokkal, melyek között sok dél-koreai, japán és amerikai egyetemmel létrehozott megállapodás is van. Európa sajnos hanyatlik, ezért a világszerte szükséges kapcsolatokat kötni, de szükséges a nemzetközi katolikus és a protestáns egyetemekkel való jó kapcsolatok kialakítása is – szögezte le.
A magyar egyetemek jobban erősödnek, mint a világátlag
Az egyetemi rangsorokról szólva ismertette: a szegedi, a debreceni és a pécsi tudományegyetem sokat lépett előre, a Semmelweis Egyetem pedig a saját szakterületén kiválóan teljesít, nemzetközileg versenyképes szakegyetemi képzést ad, tekintve hogy diákjainak a kétharmada külföldi. Fontosnak nevezte a vidéki egyetemek megtartó képességét, amelyre jó példa a Nyíregyházi Egyetem. – Vannak tudományegyetemeink, világszínvonalú szakegyetemeink, az adott térségért felelős egyetemeink, és az is jó, hogy a reformátusoknak és a katolikusoknak is van saját egyetemük, a katolikusoknak már kettő is. A magyar egyetemek megtalálták a helyüket, az elmúlt években jelentős előrelépést tettek.
A tegnap kiadott világranglistán az első 25 egyetem között nem található európai uniós egyetem, viszont a kínai, az arab és koreai egyetemek nagyon jönnek fel, Magyarország pedig a világátlagnál jobban erősödött.
– tudatta Hankó Balázs.
Hazánk nem összeszerelő üzem
Hangsúlyozta, Magyarország nem összeszerelő üzem, a gyártási csúcstechnológiában a világon az ötödik helyen vagyunk, erre jön rá a munkaerőipiaci szempontok szerinti egyetemi képzés. – Nagyon jól egymásra épülő folyamat alakult ki az oktatási rendszerben az elmúlt időszakban. A felvettek több mint a fele vidéki egyetemre jár, ami azért fontos, mert a vidéki egyetemeknek megtartóerejük van. Erre a kormány ösztönzi az intézményeket, melynek eredményeként hét egyetem növelte a térségi megtartóerejét. Az egyetemeknek a környezetet kell szolgálniuk, tartsanak élő kapcsolatot az adott gazdasági szereplőkkel – mondta. Hozzátette,
ma már a legtöbben mérnöki, informatikai, orvosi és egészségudomány, valamint agrár szakokra jelentkeznek. A humán tudományokra jelentkezők száma csökken, mert a reál területeken van szükség több fiatalra.
Emellett örömtelinek nevezte, hogy húszezerrel nőtt a 30 év feletti felsőoktatásba jelentkezők száma, ami jó jel, mert fejlődni akarnak és megfelelni a munkaerőpiaci elvárásoknak.
Sikeres a szakképzés megújítása
Hankó Balázs szerint az a kormány feladata, hogy olyan szerződéseket kössön a modellváltott intézményekkel, amelyek a munkapiaci elvárásoknak megfelelnek. Azt szeretnénk elérni, hogy a fiatalok ilyen irányú végzettséget szerezzenek, a tehetséggondozás pedig alapvető küldetésük. A magyar szakképzés 2020 óta történő megújítása sikeres, mert élen vagyunk a tradicionális szakmákban. Az ötéves megújított technikumi képzés sikerét bizonyítja az a tény, hogy a magyar diákok a webfejlesztő kategóriában a dél-koreai diákok elől hozták el az aranyérmet a szakmák idei világversenyén – mutatott rá a tárcavezető.
Arra is kitért, hogy neki politikusként kell megteremteni azokat a lehetőségeket, amelyek előbbre viszik a rá bízott területet. – A nemzetet és a keresztény gyökereket minden körülmények között védeni kell, ahogy a felsőoktatásunkat, a kultúránkat és a családpolitikánkat is, valamint oda kell figyelni az ifjúságra. Nyerni szeretnék, gólokat rúgni – fogalmazott.
