Kritika nélkül veszi át Magyar Péter hamis állításait a balliberális média

A Transzparens Újságírásért Alapítvány tételesen cáfolta a Tisza Párt elnökének a szavait.

Magyar Péter, a magyarországi Tisza Párt Európai Parlamenti képviselője. Fotó: Hatlaczki Balázs

Magyar Péter október 23-án a Széna téren tartott beszédében több olyan vitatható vagy hamis állítást is megfogalmazott Magyarország helyzetével kapcsolatban, amelyet a média egyes szereplői kritika nélkül átvettek. Megfigyelhető, hogy az ellenzéki médiumok úgy hangosítják fel a Tisza Párt elnökének kijelentéseit, hogy annak valóságtartalmát nem ellenőrzik – olvasható a Transzparens Újságírásért Alapítvány elemzésében, öt példán keresztül bemutatva a mechanizmust.

 

1. Magyarország nem a legszegényebb ország az EU-ban

A Tisza Párt vezetője beszédének közepén emelte ki azt, hogy szerinte hazánk ma ismét bajban van. – Húsz év alatt Orbán és Gyurcsány éltanulóból a legszegényebb és legkorruptabb országgá tették Magyarországot az Európai Unióban – hangzott el az állítás, melyet a 444.hu és az Index is változtatás nélkül közölt a cikkében.

Az elemzés szerint nem állja meg a helyét az az állítás, miszerint Magyarország az Európai Unió legszegényebb országa. A sajtót is körbejáró fogyasztásösszesítésről szóló adat ugyanis megtévesztő képet mutat az ország helyzetéről. A fogyasztásösszesítés ugyanis nem veszi figyelembe az ország GDP-adatait, ahogyan a foglalkoztatottságot és a szegénységi adatokat sem.

Ezért a megannyi helyen feltüntetett adat önmagában csak korlátozottan értelmezhető, és csúsztatásnak minősül az ebből való bárminemű következtetés is. A szegénység kérdése ugyanis sokkal összetettebb annál, egyetlen mutatót vizsgálva nem kaphatunk pontos és releváns információkat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium is megerősítette, hogy az emberek a jövedelmüket vagy elfogyasztják, vagy megtakarítják. Hozzátették, hogy Magyarországon a lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett, és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami az unión belül a legmagasabb érték. 

Tehát a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják, ezért is vezethet fals információra, ha csupán a fogyasztási mutatókat vizsgáljuk egy ilyen kérdésben. Ha pedig további gazdasági mutatókat is megvizsgálunk, mint például a GDP vagy az egy főre vetített GDP, elmondhatjuk, hogy Magyarország egyik esetben sem sereghajtó az EU-ban.

 

2. Nem bizonyított, hogy Magyarország lenne a legkorruptabb ország az EU-ban

A korrupció mérése nem egyszerű feladat. A Transparency International évről évre közzéteszi a korrupcióérzékelési indexet, amelynek alapján a magyar média egyes szereplői tévesen azt a következtetést vonja le, hogy Magyarország az EU legkorruptabb országa. Pedig ez a kutatás nem a korrupciót méri, hanem azt, hogy a lakosok mennyire érzik a korrupciót. A Transparency a saját honlapján úgy ír az indexről: „A korrupcióérzékelési index egy összetett mutató, amely különböző független és elismert intézetek által készített szakértői felmérések korrupcióval kapcsolatos adataira épít.”

Tehát módszertanát tekintve is megkérdőjelezhető az eredmény, hiszen melyek azok a „független és elismert intézetek”? 

– tette fel a kérdést a Transzparens Újságírásért Alapítvány.

De ha még el is fogadnánk a módszertant, az eredmény akkor sem azt mutatja meg, hogy valójában mekkora a korrupció, hanem azt, hogy a lakosok saját bevallás alapján mennyire gondolják elterjedtnek a korrupciót az adott országban.

 

3. Nem igaz, hogy a kormány ázsiai migránsok tízezreit telepíti be vidéki városokba és falvakba

Magyar Péter beszédében továbbá az is elhangzott, hogy a kormány ázsiai migránsok  tízezreit telepíti be vidéki városokba és falvakba. Habár a kormány valóban megnyitotta az ajtót ázsiai munkavállalók előtt a munkaerőhiány kezelése érdekében, különösen olyan országokból, mint Vietnám, ezek a munkavállalók engedélyezett keretek között érkeznek, és gyakran vendégmunkásokként dolgoznak Magyarországon, elsősorban az ipari szektorban – ismertette az elemzés.

Azonban nem az történik, hogy a kormány tízezrével telepítene le migránsokat vidéki területeken, mint ahogyan az állítás sugallja. Az ázsiai munkások többsége átmeneti jelleggel van jelen, és az ország munkaerőpiaci igényeit szolgálja. A kormány kommunikációja egyébként továbbra is elutasító az illegális migrációval szemben.

 

4. Nem igaz, hogy stagnál a magyar gazdaság

A Telex a Tisza Párt vezetőjének azt az állítását is közölte, amelyben azt fejti ki, hogy stagnál a gazdaság, zuhan az ipari termelés és folyamatosan nő az államadósság. Ezzel szemben bizonyítható, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 2024 második negyedévében 1,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi szintet. Ezzel a magyar GDP-növekedés az Eurostat adatai szerint az élmezőnybe tartozik, és a nyolcadik legjobb helyet érte el az Európai Unión belül.

 

5. Az államadóssággal kapcsolatos állítás is sántít

Az államadósság növekedéséről szóló állítás sem felel meg teljes mértékben az igazságnak. Ugyanis 2020-ban Magyarország államadóssága 80,1 százalékos volt a KSH adatai szerint. 2021-re ez a szám már 76,8 százalékos volt, 2022-re 73,9 százalékos, 2023-ra pedig 73,5 százalékos, tehát az utóbbi négy teljes, befejezett évet tekintve folyamatosan csökkent Magyarország GDP-arányos államadóssága.

Összességében elmondható, hogy az ellenzéki sajtó Magyar Péternek több állítását is átvette anélkül, hogy kritikus újságírói munkát végeztek volna

– rögzítette a Transzparens Újságírásért Alapítvány elemzése.

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Hatlaczki Balázs)