Eljött a digitális tananyagok ideje, vége a nyomtatott tankönyveknek?

A továbbképzés a Nemzeti alaptantervből (NAT) azért szükséges, hogy a szaktanárok és az óvodapedagógusok megismerjék a NAT, illetve az óvodai nevelés fő elemeit és felfrissítsék az ismereteiket – mondta lapunknak Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke. A hivatalvezető hangsúlyozta: a Nemzeti Köznevelési Portálon rengeteg világszínvonalú online tananyag található, amiről ismeretek hiányában a tanárok sokszor nem tájékoztatják a diákjaikat. Az OH elnöke azt is elmondta, hogy miért kell bevezetni az új teljesítményértékelési rendszert, és elárulta, hogyan készülnek az érettségi feladatok.

Sokan nem ismerik a Nemzeti alaptantervet vagy a Nemzeti Köznevelési Portált, ezért is van szükség a továbbképzésre (Fotó: Kurucz Árpád)

– Milyen aktuális programokat szervez most a hivatal a tanároknak és a diákoknak?
– Egyik fő célunk, hogy a pedagógusokat minél jobban ellássuk információkkal az aktuális témákról, ezért van 15, az ország egészét lefedő pedagógiai oktatási központunk. Ezek rendszeresen tájékoztatják a tanárokat és az igazgatókat a különböző értekezleteken vagy a pedagógiai heteken, ahol országszerte több száz programon vehetnek részt. Aktuális téma a pedagógusteljesítmény-értékelési rendszer vagy az új tankönyvek bemutatása, amiről a Nemzeti Pedagóguskarral is tartottunk nemrég szakmai konferenciát, de a mérés, értékelés, kompetenciamérés vagy az érettségivizsga-szervezés témakörében is szerveztünk tájékoztatókat. 

A felvételizők közül sajnos sokaknak fogalmuk sincs az új felvételi eljárás fő elemeiről, erről is intenzív tájékoztatás zajlik most.

Jövő hónapban szervezzük a vármegyei diákparlamenteket, a szaktanácsadói képzéseket és a pedagógusminősítésben részt vevő szakértők minősítését, továbbá felvilágosítást adunk az érettségi vizsga szervezéséről az érintetteknek. Fontos, hogy évente több ezer pedagógusnak 30 órás pedagógus-továbbképzéseket is szervezünk, amelyeken olyan témákról esik szó, mint az iskolai konfliktusok csökkentése, az egészségügyi gondokkal küszködő gyerekek iskolán belüli kezelése, digitális továbbképzések, illetve az óvodapedagógusokat érintő kérdések. Érdemes megnézni az Oktatás.hu weboldalunkon az oktatási központok saját oldalait, mindennap elérhető valamilyen program.
– Milyen az OH nemzetközi kapcsolatrendszere?
– Nagyon lényeges dolog, hogy megtartottuk és ápoljuk a hozzánk beolvadt szervezetek jó nemzetközi kapcsolatait. Ezek közé tartozik a köznevelésben a CIDREE, ami az oktatáskutatói intézetek európai hálózata, és amelyben az OH kiemelt szereplőként képviseli hazánkat. A PISA-mérés magyarországi koordinátori munkáját is mi végezzük, de régóta tagjai vagyunk az IEA-nak, amely tanulmányi mérés­értékeléssel és kutatással foglalkozó nemzetközi tudományos társaság. Mi valósítjuk meg Magyarországon az OECD Talis nevű kutatását, amelyben a pedagógusok munkaterheit és továbbképzési lehetőségeit vizsgálják, de részt veszünk a felsőoktatási hallgatókról szóló Eurostudent-vizsgálatban is. Adatokat szolgáltatunk az uniós oktatási rendszereket bemutató Eury­dice-programhoz, az OECD-országok oktatási helyzetét ismertető Educa­tion at a Glance jelentéshez, valamint statisztikákat küldünk az Euro­statnak. Emellett a diplomahonosítás, a jó gyakorlatok feltérképezése, az uniós iskolahálózatban való részvétel és az európai diákigazolványok intézése is rengeteg nemzetközi kapcsolatot igényel tőlünk. 

Ezek komoly, tényekre épülő országok közti együttműködések, amelyekben nem lehet hibázni.

– Mi a szerepe az OH-nak az új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásában?
– A teljesítményértékelés vegyes képet mutat a hazai közoktatásban, mivel valahol komolyan veszik, valahol kevésbé. Egyes igazgatók nem örülnek annak, ha központilag beleszólnak a munkájukba. Egy intézményvezetőnek az a dolga, hogy szakszerűen, jogszerűen és eredményesen lássa el a feladatát humánpolitikai szempontból is. Tapasztalatom szerint a legtöbb esetben az nem működik jól, hogy az iskolák helyben, szabadon és túl rugalmasan végezhetik el a teljesítmény­értékelést egy központi keretrendszer alapján. 

Az intézmények közül sokan ugyanis kipipálták, hogy nekik van ilyen programjuk, ami a valóságban az asztalfiók­nak készült, és szinte soha nem valósult meg.

Ezért a kormány úgy döntött, hogy az intézményvezetőknek kötelező lesz kijelölni a pedagógusok egyéni teljesítménycéljait. Ehhez egy olyan jogszabályi környezetet dolgoztunk ki, amely elvárásokat és határidőket fogalmaz meg, de biztosít némi rugalmasságot, valamint egy, a pedagógus-, illetve vezetőértékelést segítő szoftvert is. Az OH feladata ebben a tájékoztatás, a továbbképzések és a tudásmegosztó workshopok szervezése.

Brassói Sándor azt is elárulta, hogyan készülnek az érettségi feladatok (Fotó: Kurucz Árpád)

– Mi alapján dolgozzák ki a szakembereik az érettségi és a felsőoktatási felvételi feladatokat? Hogyan választják ki azokat, akik ebben a munkában részt vesznek?
– Az érettségi vizsgatárgyakhoz az OH elnökének tantárgyanként meg kell bíznia egy feladatlap-készítő bizottságot, amelyet a miniszter által felkért elnök vezet, aki vállalja a szakmai felelősséget a jogszerű és korrekt vizsgafeladatok kidolgozásáért. Az elnök mellé szaktárgyakra bontva kérünk fel bizottsági tagokat, akik jellem­zően gyakorló tanárok, és az elnökkel közösen dolgozzák ki a feladatsorokat, megszabott határidőre. Az elkészült feladatsorok a szükséges adatvédelem mellett érkeznek az OH rendszerébe, ahol a szakmai referenseink ellenőrzik, hogy megfelelnek-e az érettségivizsga-szabályzatnak, a NAT-nak, illetve a kerettantervnek. Amikor a feladat­sorok elkészülnek, titkosítják és archiválják azokat, utána pedig sorsolás következik. Így akár egy több évvel ezelőtt elkészített anyag is bekerülhet az éles vizsgára. Ezt követően az illetékes szakmai főosztály a kiválasztott feladatsort átnézi és csúcslektoráltatja még további szakértővel. Az érettségi feladatsorok csak ezután mehetnek a nyomdába, végül a kormányhivatalokon keresztül a középiskolákba.

– Több mint négy éve vezeti a hivatalt. Mit sikerült megvalósítania a 2020-ban kitűzött céljaiból és mit szeretne még véghez vinni a jövőben?
– Központi, állami szervezet vagyunk, a működésünket a jogszabályi környezet és a hozzárendelt költségvetési források határozzák meg. Ezek mentén kell magas szinten megoldani a feladatainkat a kormányzat, az ügyfelek, a pedagógusok, a gyerekek és a nálunk dolgozók megelégedésére. 

Büszke vagyok arra, hogy a Covid-járvány idején az OH egy pillanatra sem állt le, elkötelezett munkatársaink minden feladatot elvégeztek, ami a hivatal példaértékű belső informatikai rendszerének és online ügykezelésének is köszönhető. 

Nagy eredménynek tartom, hogy az OH az egyre bővülő, a kormányzat által ránk szabott feladatköröket sikerrel teljesítette. Lelkes kollégákkal közösen, minden kihívásnak meg tudunk felelni, és működtetni tudjuk a hivatalt, ez az ő nagy érdemük. Célunk, hogy feszes és jól szabályozott hivatalként ügyfélbarát módon, sikeresen segítsük az ágazatok munkáját a digitalizációs folyamataink kiszélesítésével, miközben munkavállalóink számára is vonzó munkahelyi környezetet hozzunk létre, és egy összehangolt nagy csapatként működjünk, eredményesnek látszik.

Borítókép: Brassói Sándor nem csodálkozna azon, ha a nyomtatott könyvek egy része eltűnne a rendszerből (Fotó: Kurucz Árpád)