– Ha valaki titkosszolgálati vezetőként szivárogtat, az államtitoksértést követ el. A sajtótájékoztatón elhangzott információ mindenképp nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Akkor is, ha az információ igaz, és akkor is, ha valaki valótlanul terjeszt ilyen információt – mondta a Magyar Nemzetnek Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója, akit Magyar Péter vasárnapi sajtótájékoztatójával kapcsolatban kérdeztünk.
Mint korábban beszámoltunk róla: Magyar Péter azt mondta, hogy már áprilisban, a kampány alatt megkereste több volt, illetve jelenleg is a titkosszolgálat körül tevékenykedő vezető, és jelezték neki, kiemelt erőkkel dolgozik az Alkotmányvédelmi Hivatal a Tisza Párt és Magyar Péter ellen. Ezt akkor kétkedve fogadták, de a nyár végén konkrét információk erősítették meg ezt. Magyar állította azt is, hogy Rogán Antal egy magán-titkosszolgálatot is üzemeltet, és ők „intézik a piszkos munkákat”. Azt is kijelentette, hogy „a karmelitában megvásároltak egy több mint egymilliárd forintba kerülő mesterségesintelligencia-szoftvert”, és ennek segítségével gyártanak lejárató felvételeket. Állítása szerint a titkosszolgálati vezetők azt is elmondták, hogy mind Magyar lakása, mind az irodáik és a gépjárműveik „be vannak technikázva” hónapok óta.
A szolgálatok és a politikai aréna
Horváth József kifejtette: a szolgálatok lejáratása, a politikusok megtévesztése mindenképpen alkalmas arra, hogy a szolgálatokba vetett bizalmat – amely stratégiai kérdés – megrendítse. Ennek súlyos következményei lehetnek a biztonságpolitikai szakértő szerint. Mint mondta, Magyarország az aktuális geopolitikai történések miatt olyan ütközőzónában van, amely számos feladatot ad a nemzetbiztonságnak. – Háború dúl a szomszédban, a déli határainknál a migráció ellen kell védekezni, néhány határral odébb pedig brutális antiszemita támadások voltak.
Ilyen helyzetben a szolgálatokat hagyni kell dolgozni, és nem lenne szabad ilyen történetekkel belerángatni őket a politikai arénába
– fogalmazott. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő lapunk megkeresésére közölte: Magyarországon csak akkor lehet lehallgatni valakit, ha arról bírói végzés születik. Ilyen végzés csak nagyon súlyos bűncselekmény előkészítésének gyanúja esetén, például terrorizmus vagy államellenes bűncselekmény gyanúja esetén születhet. Hozzátette: a NAV is kezdeményezhet lehallgatást költségvetési csalás gyanúja esetén.
Magyar Péter és a bizonyíték
A szakértő felhívta a figyelmet: Magyar Péter nem tudott semmilyen bizonyítékot felmutatni, holott Magyarországon is vannak olyan cégek, amelyek azzal foglalkoznak, hogy elrejtett lehallgatókészülékeket felkutatnak. Ezekkel a cégekkel irodát, lakást, autót is át lehet vizsgáltatni.
– Ha egy titkosszolgálati munkatárs értesítené a lehallgatásról a célszemélyt, azzal egy nagyon súlyos bűncselekményt követne el. Én ezt kizártnak tartom. Békeidőben hazánk első védvonalát a titkosszolgálatok képezik.
Ezek gondosan kiválasztott emberek, rendkívül lojálisak Magyarország alaptörvényéhez
– állapította meg. Mint mondta, az, hogy Magyar Péter lehallgatja a barátnőjét, a feleségét vagy hogy hazudozik, még nem államellenes cselekedet, így kizártnak tartja, hogy a szivárogtatás megtörténhetett. – Magyar Péter rendkívül narcisztikus személyiség, nagyon manipulatív, és egy jó adag paranoia is van benne. Elképzelhető, hogy ő el is hiszi, amit mond. Ez így pszichológiai kérdés, nem pedig biztonságpolitikai. Nem kizárt, hogy önmagából indul ki, ami a lehallgatásokat illeti – vélekedett a szakértő. Georg Spöttle szerint Magyar Péter inkább csak előremenekült, megtudta, hogy készültek róla kompromittáló felvételek a környezetében, így kitalált néhány narratívát. Ilyen a felvételmanipulálásról szóló történet is.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Máthé Zoltán)
