Egyhangúlag fogadta el mai ülésnapján az Országgyűlés a büntető törvénykönyv szigorítását. A kormánypártok a Till Tamás-gyilkossággal összefüggésben nyújtották be a parlamentnek a szigorítást, amit a házszabálytól eltérve, tegnap tárgyaltak meg, majd fogadtak el. A nagy médiafigyelmet kapó döntésről ITT számoltunk be.
Emellett az Országgyűlés ugyancsak elfogadta a 2025-ös költségvetést megalapozó törvénycsomagot. Ezzel többek között
törvényi szintre emelkedett a 13. havi nyugdíj folyósításának februári időpontja, a kormánypártok bebetonozták a pluszjuttatást.
Szintén döntöttek a képviselők az alaptörvény tizennegyedik módosításáról, amit az Országgyűlés 135 igen, 53 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadott el. Ez alapján a jövőben nem kizárólag az ügyészek közül választhatja az Országgyűlés a legfőbb ügyészt. A módosítás indoklásában arra hivatkoztak, hogy a rendszerváltoztatás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből kettő előszöri megválasztásakor nem volt ügyész, így a módosítás a hazai gyakorlathoz igazítja a szabályozást.
A törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata nyomán még két ponton módosult az alaptörvény: 2025. március 1-jétől felemelték a bíróvá kinevezés életkori határát 30-ról 35 évre. A másik módosítás szerint 2026. január 1-jétől a bírák szolgálati jogviszonya már nemcsak a nyugdíjkorhatár betöltéséig, hanem – sarkalatos törvényben meghatározott esetekben – a bíró 70. életévének betöltéséig fennállhat.
A parlament elfogadta a választási törvény módosítását is, amivel megváltozik több országgyűlési egyéni választókörzet is. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény kimondja: amennyiben egy egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az országos átlagtól húsz százalékban bármelyik irányba – azaz felfelé vagy lefelé – eltér, az Országgyűlésnek módosítania kell a választókerületek határait, hogy ne legyen aránytalan a mandátumelosztás. A legfontosabb módosítási javaslatok szerint Budapesten kettővel kevesebb választókörzet lesz: 18 helyett csak 16 egyéni képviselő juthatna be innen az Országgyűlésbe. Pest vármegyében ezzel együtt kettővel több körzetet hoznának létre, így innen 12 helyett 14 képviselő kerülhet a törvényhozásba 2026-ban. Csongrád-Csanád vármegyében nem változna az ottani körzetek száma (négy van), csupán a határokat módosítják, ahogy Fejér vármegyében is.
