Igazi vagy műfenyő? – mutatjuk, melyik lehet jobb választás

Karácsonykor mindig fellángol a vita – akár a családon belül is – arról, hogy az igazi fenyőfa beszerzése túlzott pazarlás-e vagy a karácsony elengedhetetlen része, amely végső soron környezeti szempontból elhanyagolható. A fenyőfavásárlás karácsonyra most mindenkinek kardinális kérdés, érdemes tehát az igazi vagy műfenyő vitában néhány szempontot körüljárni. Ezt tette meg a cikkében a Világgazdaság.

Környezetbarát karácsonyfa-ültetvények

Ezek az ültetvények ugyanis lehetővé teszik 

• a táplálékforrásokhoz való jobb hozzáférést,
• megfelelő fészkelőfeltételeket biztosítanak a mezőgazdasági területeken élő madaraknak és 
• kevésbé intenzíven művelik, mint például a gabonatáblákat.

Ezeket az állításokat több kutatómunka is alátámasztja, például egy 2019-es belgiumi tanulmány, amelyik szerint a  bogarak diverzitása – beleértve a veszélyeztetett fajokat is – magasabb volt a karácsonyfa-ültetvényekben, mint a kukoricatáblákban, bár alacsonyabb, mint a hosszabb ideig tenyésző faültetvényekben, amelyeknél kevesebb műtrágyát és növényvédő szert használnak, mint a karácsonyfának nevelt fenyőfák termesztéséhez.

Fontos adalék a karácsonyfa-ültetvények szerepének megítéléseben, hogy növekedésük során ezek a fák is megkötik a szenet. 

– Folyamatos növekedési és szén-dioxid-kivonási folyamat zajlik a légkörből, ami pozitív dolog – mondja Kazer. – Mivel azonban a fa elpusztulásakor a fa által elnyelt összes szén visszakerül a légkörbe, a szén teljes eltávolítása nem történik meg – teszi hozzá.

Azt is érdemes összefüggésbe helyezni, hogy egy karácsonyfa milyen szén-dioxid-lábnyommal jár. 

A Carbon Trust becslése szerint egy használat után elégetett, két méter magas karácsonyfa mindössze 3,5 kilogramm szén-dioxid-egyenértéket bocsát ki – ez a Londonból New Yorkba tartó repüléssel járó kibocsátásnak nagyjából 0,2 százaléka. Egy ugyanolyan méretű fa, amelyik a szemétlerakóba kerül, már 16 kilogramm szén-dioxid-kibocsátást jelent – ami ugyanezen a repülőút kibocsátásának egy százaléka.

Általában az a legfontosabb szempont, hogy az emberek hogyan dobják el a karácsonyfáikat használat után. 

A legrosszabb forgatókönyv akkor következik be, amikor a karácsonyfák szemétlerakóba kerülnek, ekkor ugyanis metán szabadul fel, ennek szerepe az üvegházhatás kialakulásában pedig húszéves időtávon nyolcvanszor erősebb, mint a szén-dioxidé. A Carbon Trust adatai szerint az, hogy egy fa hulladéklerakóba kerül-e vagy sem, messze a legnagyobb hatással van a szénlábnyomára: a hulladéklerakókba kerülő fa mintegy négy-ötször annyi szenet bocsát ki, mint az, amelyiket máshogy használják fel.

Ideális esetben, ha egy fa földlabdás, akkor a karácsony után újratelepítik, ami a kutatók szerint tisztességes alternatíva annak biztosítására, hogy a fa szenét lassan, szén-dioxidként engedjük vissza a légkörbe. Ha a fát energiatermelés céljából elégetik, akkor a benne lévő szén egyenesen visszakerül a légkörbe szén-dioxid formájában. Érdemes azt is ellenőrizni, hogy a hely, ahol a fát vásárolta, kínál-e újrahasznosítási szolgáltatásokat, lehetővé téve a forgácsolást és a termőföldre való visszajuttatását.

Természetesen van néhány lehetőség, amellyel teljesen elkerülhető a pazarlás. 

Egyes vállalkozások most karácsonyfát bérelnek – így karácsonykor kölcsönözhet egy cserepes fát néhány hétre.

És persze ott van a lehetőség, hogy egyszerűen csak egy mesterséges fát válasszunk. Ezek több száz év alatt lebomlanak a szemétlerakóban, de összességében alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást jelentenek, mint több valódi fát vásárolni, ha elég hosszú ideig újra felhasználják. A Carbon Trust becslése szerint a műanyag karácsonyfák szénlábnyoma körülbelül hét–húszszorosa a valódi fákénak, ami számos tényezőtől függően például, hogy a valódi fa hulladéklerakóba került-e vagy milyen messzire utaztak az emberek a fáért.

A magyar köztestület jelezte, hogy a műfenyők ára elég borsos, az a tévhit pedig már régen megdőlt, hogy evvel óvják a környezetet, de még sokan hisznek ebben. 

A műfenyők előállítása komoly környezeti terhelést okoz. Ezek zöme Kínából érkezik, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk. 

Ráadásul a tapasztalatok szerint a vásárlók öt-hat év elteltével leselejtezik őket, miközben legalább húsz évig kellene használni egy műfenyőt ahhoz, hogy valóban környezetkímélőbb alternatíva legyen.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI)