Magyarországon a piaci kereskedők előrejelzése alapján a idén öt-tíz százalékkal lehetnek magasabbak a fenyőárak a tavalyinál: ezek alapján a lucfenyőt 5–5,5 ezer, az ezüstfenyőt hat-nyolcezer, míg a Nordmann-fenyőt nyolc-tízezer forint közötti méteráron kínálják a fenyőárusok – derül ki az Agroinform által közölt adatokból, amelyet a Vg szemlézett. Mint írják, ezek az árak nyilván azokat érintik, akiknek minden év decemberében program a fenyőfavásárlás karácsonyra, de létezik egy olyan tábor is, amelyik a műfenyőre esküszik, mert úgy vélik, azzal kevésbé károsítják a környezetet.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint Magyarországon mintegy háromezer hektáron termesztenek fenyőfát, a legfőbb termőhelyek Vas, Zala, Somogy vármegyében vannak, de az Északi-középhegységben – a Mátra és a Bükk környékén –, valamint Nógrádban is sokan foglalkoznak ezzel. Idén aszály sújtotta az ültetvényeket, ami elsősorban a kisebb fenyőknek okozott gondot, hiány azonban az agrárkamara szerint nem lesz.
Itthon évente 1,8–2 millió fenyő talál gazdára a karácsony előtti időszakban, ennek mintegy nyolcvan százaléka Nordmann-fenyő. Bár korábban jellemzően importból származott ezek többsége, ma már a hazai termesztésű fák uralják a piacot.
Egyes árusítóhelyeken még ma is találkozhatunk földlabdás fenyőkkel, a kereslet azonban az elmúlt években látványosan csökkent ebben a szegmensben.
Nyugat-Európában és Észak-Amerikában is nagyobb divat a műfenyő, mint itthon, de ott is időről időre csatáznak egymással a pró és kontra érvek. A BBC az „igazi karácsonyfák” figyelmen kívül hagyott előnyeit taglalja, és már trendként azonosította be, hogy a fiatalabb generációk körében újra divatba jöhetnek a valódi fák: egy 2019-es amerikai felmérés szerint a millenniumi generáció, azaz az 1981 és 1996 között születettek csoportja, 82 százalékkal nagyobb valószínűséggel vesz élő fát, mint a 1946 és 1964 között születettek.
A karácsonyfa nem kulcsszereplő
A témában a lapnak nyilatkozó Alexandra Kosiba, a Vermonti Egyetem erdőökológusa szerint mielőtt kivágják a karácsonyfának termelt fenyőt, olyan földön nevelik, amelyet egyébként más célokra használnának. Vermontban például a karácsonyfa-ültetvények támogatják a helyi gazdaságot, és segítenek megőrizni a földet vidéki tájként.
Az erdők részét képezik a hasznos földhasználatnak, a jól kezelt erdőknek pedig óriási szerepük van az éghajlati kérdések megoldásában
– nyilatkozta a BBC-nek Andy Finton, a The Nature Conservancy, az egyesült államokbeli környezetvédelmi nonprofit szervezet tájvédelmi igazgatója. A fák kivonják a szenet a légkörből tárolják, csökkentik a szénszennyezés mennyiségét, ezáltal az éghajlatváltozás ütemét – a magyarázta. A karácsonyfák nem jelentenek rendkívül jelentős földhasználatot vagy nem játszanak jelentős szerepet a globális szénciklusban, különösen a fatermeléshez vagy az olyan növényekhez képest, mint a kukorica vagy a búza.
A karácsonyfák jellemzően fiatal luc- vagy más fenyőfák, ültetvényekről származnak, környezeti hatásuk mindig nagyban függ attól, hogy mit termesztenek helyette a szárazföldön.
A szakértők szerint az magától értetődő, hogy a régi erdőket, tőzeges területeket és más őshonos élőhelyeket soha nem szabad karácsonyfának nevelt fenyők ültetésére használni. A karácsonyfák nem szerepelnek abban az EU-vállalásban, amely szerint 2030-ig további hárommilliárd fát ültetnek el, mivel ezek a fenyők túl rövid élettartamúak. – Gyakrabban vágják ki őket, mint a fakitermelési céllal vagy a fák előrehaladott kora miatt vágott erdőket – mondja Paul Caplat, a Belfasti Queen’s University ökológusa. – Vagyis nincs sok idő arra, hogy a biodiverzitás megtelepedjen, és egészséges populációk növekedjenek – magyarázta. Ettől függetlenül a karácsonyfa-ültetvények lendületet adhatnak a biológiai sokféleségnek, különösen azokon a területeken, ahol az a mezőgazdaság intenzívebbé válásával csökken.
