A hazai közélet balliberális véleményformálói, egyes közvélemény-kutatók, illetve politikai elemzők egyre nyíltabban állnak be Magyar Péter és pártja mögé, és azt igyekeznek láttatni, hogy a Tisza Párt már népszerűbb a Fidesz–KDNP szövetségnél. Ezt a narratívát erősíti az utóbbi időszakban Török Gábor, a Vision Politics Kft. vezetője, aki a korábbiakban megszokott óvatos elemzői stílusát markáns, határozott állásfoglalásokra cserélte, érvényesnek ítélve a baloldali cégek manipulatív felméréseit, amelyek Magyar Péter pártjának előretörését mutatják, miközben kétségbe vonja az ezzel ellentétes tendenciát megállapító kutatások szakmaiságát.
Ezt a folyamatot mutattuk be cikksorozatunk első részében, most pedig Török Gábor elmúlt két évtizedes pályafutásának fontosabb állomásait vesszük górcső alá, amiből láthatóvá válik, hogy a függetlenség álcája mögött jól behatárolható politikai kapcsolatrendszer húzódik.
Start a szabad demokrata alomból
Török Gábor felfogása a politikai el nem köteleződésről valószínűleg akkoriban alakulhatott ki, amikor – 1998 és 2000 között – az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportja mellett működő Politikai Szakértői Intézet vezetője volt, és koordinátorként felügyelte A korszakváltás programja című liberális pártprogramot – írta egy 2015-ös átfogó cikkben a Híradó.hu. A programot 2014-ben az azóta megszűnt Együtt nevű formációt vezető Bajnai Gordon, volt miniszterelnök is újrahasznosította, amit nem mindenki vett jó néven, például az egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő és a Gyurcsány-kormány államtitkára, Horn Gábor sem. A Republikon Intézet vezetője – amely egyike az újabban már a Tisza Párt vezetését kimutató közvélemény-kutató cégeknek – 2013-as Facebook-posztjában méltatlankodott, amiért a tíz évvel korábban alkotott programot Bajnaiék leporolták és az eredeti szerzők említése nélkül közreadták ismét.
Üzleti kapcsolat Gyurcsány emberével
De térjünk vissza a kezdetekhez, ugyanis Török Gábor az SZDSZ mellett a 2002–2010 közötti balliberális kormányzás idején az MSZP politikai holdudvarához is csatlakozási pontot talált, méghozzá fajsúlyos szereplőkön keresztül. A Török által 2022-től igazgatóként vezetett Vision Politicsban 2004-ig többségi tulajdonnal bírt a Gyurcsány Ferenc korábbi belső köréhez tartozó és a 2022-es baloldali kampányfinanszírozási botrányban kulcsszerepet játszó Dessewffy Tibor. A cégnek 2010-ig az ismert MSZP-közeli politológus, Lakner Zoltán is az egyik tulajdonosa volt.
Megbízások a gazdaság elit tagjaitól
Török Gábor megbízói közé olyan jelentős befolyással rendelkező gazdasági szereplők tartoztak 2010 után, mint a KÉSZ Holdingot vezető Varga Mihály, Hernádi Zsolt Mol-vezér vagy éppen az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor. Utóbbival még mindig bizonyíthatóan szoros kapcsolatban áll, hiszen a politikai elemző vezeti a Csányi elnökölte Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) női bizottságát. Érdekesség, hogy az MLSZ elnökségében is helyet foglaló Török Gábor egyedüli férfi tagként áll a testület élén. Egy 2013-as interjúban a Magyar Narancsnak arról beszélt: 2006-ban döntött úgy, hogy politikusoknak nem dolgozik, és ez alól csak Sólyom László köztársasági elnök volt a kivétel, akinek tanácsadói testületében foglalt helyet. Török Gábor hozzátette, inkább cégvezetők és üzletemberek számára nyújt politikai szolgáltatásokat, döntően a politikai folyamatok értelmezését. Szerinte politikusok megbízottjának lenni egyenlő azzal, hogy az elemző azonosul a megbízó politikájával, és bár ő nem, de az elemzők többsége politikai szervezeteknek dolgozik, így az ő érdekük is megjelenik a politikai piacon.
Flört a Jobbikkal
Török Gábor sikeresen építette fel magának azt a közéleti pozíciót, vélik egyesek, amelyben az elemzés egy bárkinek eladható termékké vált – mindenkinek, aki meg tudja fizetni – írta elemző cikkében a Híradó.hu 2015-ben. Ez akkor azért vált fontos kérdéssé, mert elterjedt a pletyka, amely szerint a Jobbikkal is kapcsolatba lépett Török. A szóbeszéd alapja az volt, hogy már 2010-ben olyan dolgokról beszélt, amelyeket aztán a Jobbik mintha meg is fogadott volna. Erre utalt, hogy a korábban nemzeti radikális párt 2014-es „cukiságkampánynak” nevezett néppártosodási akciója előtt arról elmélkedett az elemző, „hogyan törhetné át a Jobbik az üvegplafont”. Megfontolandónak ítélte, hogy Vona Gáborék minél inkább húzódjanak beljebb, és az erősödéshez időben változtassanak. Vona Gábor pedig nem rejtette véka alá, hogy „tiszteli Török Gábor alaposságát”, és szerinte a legfüggetlenebb és legjobb elemzéseket ő írja Magyarországon. A legemlékezetesebb ilyen eset is a Jobbikhoz, illetve Vona Gáborhoz köti Török Gábort. A veszprémi időközi választás előtt ugyanis a pártelnök sietve biztosította a képviselőjelöltként ringbe szállását bejelentő Törököt a Jobbik támogatásáról, de miután Simicska Lajos nagyvállalkozó váratlanul bejelentette indulási szándékát, a politikai elemző inkább visszalépett.