Hihetetlen sebességgel zajlik a digitális térhódítás, sokszor már bölcsődéskorban kütyüznek a gyerekek – hívta fel a figyelmet Pogány Ákos kutató az MTA-nak adott interjúban, aki arról tartott előadást nemrégiben, milyen rövid és hosszú távú hatása volt a járványnak óvodáskorú gyerekek digitális eszközhasználatára és szociokognitív fejlődésére.
A kutató beszámolt az ELTE Etológia Tanszék Alfa Generáció Laborjában folyó kutatásról, amelynek során az óvodáskorúak digitális eszközhasználatát vizsgálják, és azt, hogyan változott a gyerekek társas készségeinek fejlődése a koronavírus-világjárvány következtében. Úgy vélték, hogy nemcsak a nagyobb, iskoláskorú gyerekek és a szülők, hanem velük együtt a kicsik is be lettek terelve az online térbe.
Minél több a kütyü, annál rosszabb a szülő–gyermek kapcsolat
Logikus feltételezés ugyanis, hogy amennyiben a szerepmodellek – a szülők, a nagyobb, már iskolás testvérek – többet használják körülöttük ezeket az eszközöket, amelyekkel a tanításba, távmunkába és a családtagokkal-barátokkal való kapcsolattartás miatt is be kell jelentkezni, akkor ez a kisgyerekekre is ugyanúgy hat: behúzza őket. Egyrészt fellazulnak a szabályok, máshogy tekint a társadalom ezekre az eszközökre, ilyenkor nem a negatív, hanem elsősorban a pozitív oldalai kerülnek előtérbe. Ezzel együtt az egyébként offline térben zajló szabadidős tevékenységek hiánya és pótlása miatt valószínűleg fellazulhattak, megengedőbbé váltak a szülők által a normál, járvány nélküli helyzetben alkalmazott szabályok is.
A kutatók egy másik, kanadai csapattal közösen végeztek felméréseket, amely során 331 óvodás adatait elemezve meg is állapították, hogy eszközhasználatuk jelentősen emelkedett, és azt is sikerült azonosítani, hogy a szülők munkakörülményeinek változása lehet az egyik lényeges ok. Például, ha a szülő többet dolgozott, mert megnövekedett a munkaterhelése a járvány következtében, vagy épp ellenkezőleg, elvesztette a munkáját, és munkanélkülivé vált, mind a két helyzet azt eredményezte, hogy az óvodáskorú gyereke többet kütyüzött.
Kimutatták, hogy az óvodások intenzívebb eszközhasználata rosszabb minőségű szülő–gyermek kapcsolattal jár együtt, és a szülő–gyermek eszközhasználat mértéke is összefügg. A méréseik során egyértelműen azt találták, hogy az óvodások a korlátozások alatt többet néztek tévét, többet használtak tabletet és okostelefont: elsősorban mesefilmeket és videókat fogyasztottak.
A legtöbb szülő nem tudja, mekkora bajt okoz
A Tudományegyetem Etológia Tanszékének adjunktusa nyugtalanítónak nevezte, hogy a digitális térhódítás ilyen ütemben zajlik, és annak hatása egy egész életen át tarthat.
„Az óvodai szűréseket végző logopédusok egybehangzó véleménye az, hogy az elmúlt 2-3 évben drasztikusan elkezdett romlani a gyerekek nyelvi teljesítménye. A mai óvodáskorúak nem tudnak olyan nyelvi szinten teljesíteni, mint az öt évvel ezelőtti óvodások vagy akár a három évvel ezelőtti óvodások” – mondta Pogány Ákos, aki szerint az okoseszközök által kínált vizuális inger áll a jelenség hátterében. „Rengeteg kisgyerek szinte már azelőtt elkezd kütyüzni, hogy elsajátítaná a nyelvet. Ez pedig azért nagy baj, mert a kisgyermekkor első pár éve olyan speciális időszak, amikor a gyerek az anyanyelvét passzívan tanulja, hallás után, akusztikai információkra kihegyezve. A kütyüzés ezt a passzív akusztikus csatornát zárja be, mert jóval érdekesebb vizuális ingereket kínál” – fejezte ki aggodalmait.
„Ha nincs nyelv, nincs kommunikáció. Nem tudunk olyan területet mondani a gyerekek fejlődésében, amihez ne lenne szükség arra, hogy kommunikáljon, hogy értse a nyelvet. A szakemberek virtuális autizmusként szoktak hivatkozni a túl korai vagy túl nagy mértékű eszközhasználat következményeire. Gyakorlatilag olyan viselkedést, tüneteket látnak ezeken a gyerekeken, amelyek az autizmussal diagnosztizált gyerekeknél szoktak megjelenni” – magyarázta a kutató.
Nincs meg a szemkontaktus, nem lehet a figyelmüket fölkelteni, hiába beszélnek hozzájuk, nem lehet párbeszédet kialakítani velük. Ötévesek, és nem lehet olyan egyszerű feladatokat adni nekik, hogy rajzolj egy házat, vagy számold meg, hány labdát látsz a képen.
Meglátása szerint mindez azért nagy probléma, mert a szülők zöme nem tudja, nem érti, hogy amikor odaadja az okostelefont a babakocsiban ülő gyereknek, az miért káros.
