– Az oktatási intézmények szerepe az oktatás mellett a nevelkedés, valamint a megfelelő és biztonságos fejlődés szolgálata, az pedig nem jó, ha a digitális eszközök nevelik a fiatalokat – jelentette ki Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy tegnapi sajtótájékoztatón. Emlékeztetett: azt lehetett látni a fiatalok között, hogy minél többet használják a digitális eszközöket, a mentális készségek annál inkább háttérbe szorulnak, illetve
minél fiatalabb életkorban kap valaki okoseszközt és használja ezt személyes képernyőként vagy teljesen korlátlanul, annál inkább látható a mentális romlás.
– Ez már akkora problémát jelent, hogy minden negyedik fiatal mentális zavarral küzd, az lesz az évtized legnagyobb kihívása, hogy ezt meg tudjuk állítani. A kormány intézkedése azt a célt szolgálja, hogy a mentális kihívásokkal tudjanak mit kezdeni, a mostani intézkedés az első lépés – mutatott rá.
Hal Melinda hangsúlyozta: a digitális eszközök akkor jók, ha azokat a fiatalok biztonságosan és jól tudják használni, mindez azonban elképzelhetetlen a késő serdülőkorig, mert akkor tudnak megfelelő racionális és gyors döntéseket hozni. Minden magyar iskolában meg lehet tanítani az eszközök használatát a digitális kultúra oktatásán keresztül, a tanárok módszertani készségeire van bízva, hogy ezt hogyan teszik, de biztosan nem opció ezt a tanulók saját eszközein (személyes képernyőiken) keresztül tenni, mert úgy szinte biztos, hogy elkezdenek valami más tartalmat fogyasztani.
A korlátozás várhatóan csökkenti az online zaklatást is
A szakpszichológus úgy vélte, a kormány rendelete támogatandó, ugyanis ha a diákok legalább az iskolai időben nem használják a digitális eszközöket, akkor várhatóan csökken az iskolai zaklatások száma is.
Ma minden második magyar gyerek évente legalább egyszer zaklatás áldozata, ennek több mint 80 százalékát az online zaklatási események teszik ki.
Azt támogatják, hogy a tanárok éljenek a digitális eszközökkel, de csak akkor, ha azok a gyerekek fejlődését segítik – szögezte le a Hal Melinda. Hozzáfűzte, a versenyképességet nem a digitális eszközök túlzott használata fogja biztosítani, hanem a kreativitás és a szimbolikus gondolkodás kialakítása, valamint ha a gyerekek képesek racionális döntéseket hozni.
Ismerjük a problémát, de kevesen teszünk ellene
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb felmérése szerint a digitális eszközök már nagyon fiatalon megjelennek a gyermekek életében: noha tízből hat szülő arról számolt be, hogy a gyermeke már hatéves kora előtt elkezdte használni azokat, csupán a válaszadók egynegyede gondolja úgy, hogy már hatéves kor előtt meg kellene ismerkedniük a gyermekeknek a digitális eszközökkel. A szülők 80 százaléka az online tartalmakat ugyan a gyermekére nézve veszélyesnek tartja, de csak minden második családban használnak valamiféle digitális gyermekvédelmi szolgáltatást.
A KINCS felmérése arra is rámutatott, hogy a magyarországi médiahasználati szokásokat és online jelenlétet vizsgáló kutatások szerint a szülők az okostelefon-használat fő kockázatát a fizikai aktivitás csökkenésében látják, de tartanak a gyermekeiket érő zaklatásoktól, valamint attól is, hogy gyermekükben internetes függőség alakul ki.