Mentális zavarok, függőség, internetes zaklatás – ezeket okozza a fiataloknál a mobilozás

Helyes döntés volt a kormány részéről az okoseszközök használatának iskolai korlátozása a szakpszichológusok egybehangzó véleménye szerint. Mint azt kifejtették, szinte csak pozitív eredménye lehet az intézkedésnek: a mentális zavarok, a függőség és az internetes zaklatások csökkenését várják tőle, illetve azt, hogy a fiatalok visszataláljanak az élő, személyes kapcsolatokhoz. Mindez találkozik a magyarok elsöprő többségének az álláspontjával, ugyanis a népesség 85 százaléka támogatja a korlátozás bevezetését.

– Az oktatási intézmények szerepe az oktatás mellett a nevelkedés, valamint a megfelelő és biztonságos fejlődés szolgálata, az pedig nem jó, ha a digitális eszközök nevelik a fiatalokat – jelentette ki Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy tegnapi sajtótájékoztatón. Emlékeztetett: azt lehetett látni a fiatalok között, hogy minél többet használják a digitális eszközöket, a mentális készségek annál inkább háttérbe szorulnak, illetve 

minél fiatalabb életkorban kap valaki okoseszközt és használja ezt személyes képernyőként vagy teljesen korlátlanul, annál inkább látható a mentális romlás. 

– Ez már akkora problémát jelent, hogy minden negyedik fiatal mentális zavarral küzd, az lesz az évtized legnagyobb kihívása, hogy ezt meg tudjuk állítani. A kormány intézkedése azt a célt szolgálja, hogy a mentális kihívásokkal tudjanak mit kezdeni, a mostani intézkedés az első lépés – mutatott rá.

Hal Melinda hangsúlyozta: a digitális eszközök akkor jók, ha azokat a fiatalok biztonságosan és jól tudják használni, mindez azonban elképzelhetetlen a késő serdülőkorig, mert akkor tudnak megfelelő racionális és gyors döntéseket hozni. Minden magyar iskolában meg lehet tanítani az eszközök használatát a digitális kultúra oktatásán keresztül, a tanárok módszertani készségeire van bízva, hogy ezt hogyan teszik, de biztosan nem opció ezt a tanulók saját eszközein (személyes képernyőiken) keresztül tenni, mert úgy szinte biztos, hogy elkezdenek valami más tartalmat fogyasztani. 

A korlátozás várhatóan csökkenti az online zaklatást is

A szakpszichológus úgy vélte, a kormány rendelete támogatandó, ugyanis ha a diákok legalább az iskolai időben nem használják a digitális eszközöket, akkor várhatóan csökken az iskolai zaklatások száma is. 

Ma minden második magyar gyerek évente legalább egyszer zaklatás áldozata, ennek több mint 80 százalékát az online zaklatási események teszik ki. 

Azt támogatják, hogy a tanárok éljenek a digitális eszközökkel, de csak akkor, ha azok a gyerekek fejlődését segítik – szögezte le a Hal Melinda. Hozzáfűzte, a versenyképességet nem a digitális eszközök túlzott használata fogja biztosítani, hanem a kreativitás és a szimbolikus gondolkodás kialakítása, valamint ha a gyerekek képesek racionális döntéseket hozni. 

Ismerjük a problémát, de kevesen teszünk ellene

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb felmérése szerint a digitális eszközök már nagyon fiatalon megjelennek a gyermekek életében: noha tízből hat szülő arról számolt be, hogy a gyermeke már hatéves kora előtt elkezdte használni azokat, csupán a válaszadók egynegyede gondolja úgy, hogy már hatéves kor előtt meg kellene ismerkedniük a gyermekeknek a digitális eszközökkel. A szülők 80 százaléka az online tartalmakat ugyan a gyermekére nézve veszélyesnek tartja, de csak minden második családban használnak valamiféle digitális gyermekvédelmi szolgáltatást.

A KINCS felmérése arra is rámutatott, hogy a magyarországi médiahasználati szokásokat és online jelenlétet vizsgáló kutatások szerint a szülők az okostelefon-használat fő kockázatát a fizikai aktivitás csökkenésében látják, de tartanak a gyermekeiket érő zaklatásoktól, valamint attól is, hogy gyermekükben internetes függőség alakul ki. 

A kormánydöntés illeszkedik az uniós trendbe

Nem csak a hazai kutatások értenek egyet abban, hogy a mobiltelefonok iskolai korlátozása szükséges: az UNESCO és az ENSZ 2023-as jelentése szerint az okoseszközök túlzott használata bizonyítottan összefügg az oktatási teljesítmény romlásával, csökkenti a koncentrációs képességet, sőt negatívan hat a gyermekek érzelmi stabilitásra is, ezért az okostelefonok használatának korlátozását javasolják a világ valamennyi iskolájában.

Az Európai Unió tagállamai közül Franciaország, Svédország, Hollandia, Olaszország, Szlovákia és Románia, valamint az Egyesült Királyság már határozott lépéseket tett a mobiltelefonok kiszorítására az iskolákból. 

Franciaországban már 2010 óta nem lehet a tanórákon használni a mobiltelefont, 2018 óta pedig a szünetekben és az étkezési időben sem. Svédország a romló PISA eredmények miatt döntött a mobiltelefon-mentes iskolák mellett. A hazánkban készített reprezentatív felmérés azt mutatta ki, hogy a megkérdezettek 94 százaléka az általános iskola alsó tagozatában, 89 százalékuk az általános iskola felső tagozatban, 73 százalékuk pedig a középiskolákban is szükségesnek tartja az okoseszközök használatának korlátozását.

A magyarok a kormánnyal értenek egyet

A Nézőpont Intézet által ezer ember megkérdezésével végzett reprezentatív kutatás azt mérte fel, hogy a felnőtt magyar lakosság mennyire érzi problémásnak a fiatalok okoseszköz-használatát, illetve mennyire értenek egyet az új kormányrendelettel. 

A felmérés szerint a magyar társadalom egészét tekintve kifejezetten nagy, 85 százalékos a telefonhasználat korlátozását célzó döntés támogatottsága. 

Budapesten a legalacsonyabb az intézkedés elfogadottsága, 75 százalékos, ami szintén magas arány. Jelentős azonban a szakadék a korosztályok között. A 18–39 éveseknek ugyanis kevesebb mint a fele, mindössze 48 százaléka ért csak teljes mértékben egyet a korlátozással. Ezzel szemben a 40–59 éves, illetve a 60 feletti korosztályok 70, illetve 79 százalékban támogatják teljes mértékben az intézkedést.

Figyelemzavarok, romló szociális készségek

A gyermek- és serdülőkori mentális zavarok utóbbi tizenöt évben megemelkedett arányának a kutatások szerint két fő oka van: a diszfunkcionális családi működés, valamint a korlátozás nélküli képernyőhasználat – mutatott rá Perczel-Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem tanszékvezetője egy korábbi interjújában. A klinikai szakpszichológus szerint a magyar iskolai telefonhasználat-szabályozás a nyugat-európai nagy demokráciákban hatályos jogszabályok sorába illeszkedik, időszerű volt a telefonhasználat iskolákban való betiltása. 

Azoknál a tizenéveseknél, akik naponta akár 5–8 órát használják a telefonjukat, hamar kialakul a függőség, ami egyértelműen figyelemzavarokhoz vezet és rontja a szociális készségek, ezáltal a társas kapcsolatok kialakulásának folyamatát 

– állította.

Perczel-Forintos Dóra emlékeztetett: az bizonyított tény, hogy a mobilhasználat eltereli a tanulók figyelmét a tananyagról, a tanárról, és ezáltal romlik az iskolai teljesítmény. Kimutatták, hogy bár azoknak a diákoknak, akiket érdekelt a tananyag, kevésbé terelődött el a figyelmük, még ebben az esetben is rosszabbul teljesítettek a telefonhoz hozzáférők, mint azok, akiknek az előadás alatt nem volt lehetőségük a mobiltelefont használni. A fokozott mobiltelefonhasználat az online kapcsolattartást erősíti, ami gátolja a valódi, élő kapcsolatok kialakulását, különösen a lányok veszélyeztetettek ebből a szempontból – fogalmazott.

Borítókép: Diákok adják le a telefont egy magyar iskolában (Fotó: Mirkó István)