Soltész Miklós: Az egyházak és a nemzetiségek jövőre további támogatásokra számíthatnak

Az egyházak az egész Kárpát-medencére vonatkoztatva fantasztikus munkát végeztek – fogalmazott Soltész Miklós a lapunknak adott interjúban. Az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár szerint fontosak a gazdasági sikerek, de ehhez szükség van a lelki támaszra is. Jelezte, hogy a magyarországi nemzetiségeknek összekötő szerepük van az anyaországok felé, ami megerősíti az ott élő magyarok megbecsültségét is. Mint közölte, idén számos fejlesztés valósult meg, jövőre pedig további támogatásokra számíthatnak az egyházak és a nemzetiségek.

Fotó: MTI/Illyés Tibor Forrás: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap/Budapest, 2024. december 18. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelõs államtitkára beszédet mond a Nemzetiségekért díjak átadásán a budapesti Bolgár Mûvelõdési Házban 2024. december 18-án. MTI/Illyés Tibor

– Milyen most az egyházak helyzete Magyarországon?

– Nehéz évek vannak mögöttünk. Épphogy túljutottunk a koronavírus-járványon, és amikor azt hittük, hogy az élet újra visszatérhet a normális kerékvágásba, kitört az orosz–ukrán háború, ami lassan három éve tart. A háború következményeit az egész világ, de elsősorban az orosz és ukrán emberek szenvedik meg. Másodsorban megszenvedik a határ túloldalán élő nemzetiségek, akár a magyarok, a románok, a bolgárok vagy a lengyelek. A nehézségek ellenére Magyarországon nem nőtt, hanem a legfrissebb adatok szerint soha nem látott mértékűre csökkent az álláskeresők száma. A gazdaságunk, ha csak kisebb mértékben, de ebben az évben is növekedett. Sikerült leszorítanunk az inflációt és más negatív folyamatokat. Ez megmutatja a magyar emberek szorgalmát, és karácsony alkalmából ezt mindenkinek szeretném megköszönni. Innen nézve az egyházak óriási feladatot végeznek, hiszen fontos az anyagi helyzete egy országnak, fontosak a gazdasági sikerek, de ha ezek mögött nincsen lelki támasz, akkor nem biztos, hogy mindez sikerül. Az egyházak az egész Kárpát-medencére vonatkoztatva fantasztikus munkát végeztek, legyen szó a lelki háttérről, a közfeladatok ellátásról – óvodákról, iskolákról, egyetemekről, és kórházakról – vagy a szociális területről.

– Milyen a hazánkban élő nemzetiségek helyzete?

– A Kárpát-medencében élő más népekkel való kapcsolatban nagyon sokat segített, hogy biztosítjuk számukra a lehetőséget nemcsak a kulturális autonómiára, hanem az önkormányzatiságra is, ami egyedülálló Európában. Olyan mértékben tartanak fent saját intézményeket, amilyen más országokban nincsen. Ez nagyon pozitív üzenet a szomszédos országok felé, és ennek eredménye, hogy olyan nemzetekkel, amelyekkel a trianoni békediktátum és annak következményei miatt hosszú évtizedes vagy évszázados ellentétek alakultak ki, azt nagymértékben tudtuk csökkenteni. Jól látható Romániában, hogy az ottani magyarok egyre inkább megbecsültségnek örvendenek. De Szerbiában és Szlovákiában is elismerés övezi a magyarokat, ahogy Horvátországban és Szlovéniában is. Tehát a magyarországi nemzetiségeknek az összekötő szerepe az anyaországok felé megerősíti az ott élő magyarok megbecsültségét, és azt, hogy a többségi társadalom támaszkodni tudjon rájuk. 

Magyarország európai uniós elnöksége során tartottunk egy konferenciát, és a résztvevők úgy vélekedtek, hogy egyedülálló a magyar nemzetiségi politika, ezt kellene követnie a saját országuknak is. A megkezdett utat folytatjuk, mivel a nemzetiségek fontos részei az egész nemzetnek.

– Milyen fontos fejlesztések valósultak meg idén, és mik várhatóak jövőre?

– Az egyházi és a nemzetiségi szakterület jövőre is további támogatásokra számíthat a kisebb- nagyobb beruházások folytatására, valamint a programok megvalósítására egyaránt. Mindez köszönhető a jó gazdaságpolitikának, a magyar emberek szorgalmának és kitartásának. Az idei évben is rengeteg fejlesztés valósult meg és program indult el, annak ellenére, hogy milyen nehézségekkel néztünk szembe. Nemrég elhunyt barátommal, Potápi Árpáddal szinte versengtünk, hogy ki utazik többet a Kárpát-medencében. Én is a munkám nagy részét autóban, illetve a terepen töltöm, ahogy Árpád is tette, annak érdekében, hogy minél több személyes tapasztalatra tegyünk szert. Ebben az évben folytatódott a Veszprémi Főegyházmegye várberuházása, ami nemcsak az egyházat érinti, hanem turisztikai, kulturális szempontból hatással van az egész Bakony-vidékre. Szintén jelentős a bencések győri iskola beruházása, valamint a Győri Egyházmegyének a Prohászka Ottokár Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda felújítási projektje. Nemcsak katolikus beruházások valósulnak meg, hanem elindult Bakonycsernyén az evangélikusok óvodaberuházása, illetve a Dunamelléki Református Egyházkerület Pécsett épülő idősotthona. Olyan támogatásokat nyújtunk, amelyek a köznevelés, illetve a szociális és gyermekvédelem területén az egyházak szolgálatát segíti. Az esztergomi bazilika befejező munkálatai nemcsak a hívőknek fontosak, mert nemcsak a magyar katolicizmus és az ezeréves magyar egyház, hanem az állami élet jelképe is. A nagyberuházásokon túl a támogatásokból a kisközösségek is részesülnek. Ugyanez igaz a nemzetiségi beruházásokra is. Nézsa egy kis nógrádi falu, aminek a szlovák iskolája a kastélyparkban van. Ezt az épületet nem kis feladat volt felújítani, de gyönyörű lett. A jövő évi költségvetésből ugyanúgy számos fejlesztés fog megvalósulni, illetve befejeződni. 

A három legnagyobbat tudom kiemelni, az egyik az a Pázmány Projekt, amivel megkezdődik a Piliscsabáról Budapestre áttelepülő Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának az építése. A másik jelentős projekt a Károli Gáspár Egyetem beruházása. A harmadik pedig, ami egyházpolitikailag fontos, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus beruházása lesz.

Ez azért szükséges, mert Isztambulon kívül itt kaphat egy olyan központot a Konstantinápolyi Patriarchátus, amelyre bármikor számíthatnak. A nemzetiségi beruházások kapcsán megemlítendő, hogy folytatódik Budakeszin a német nemzetiségi iskola felújítása, míg Budapesten a Görögség Házának az építése. A beruházásokat három szempontból tartom mindig fontosnak, legyen az nemzetiségi vagy egyházi. Az egyik, hogy legyen a közösségnek jó és hasznos. A másik, hogy legyen jó a környezetnek, mert valami megszépül, legyen az egy templom, egy iskola vagy egy közösségi ház. A harmadik pedig, hogy legyen jó a gazdaságnak is, mert a vállalkozók, mesterek, mérnökök és munkások ezáltal munkát kapnak.

– Nemrég újra megválasztották a KDNP alelnökének. Milyen feladatokat fog ellátni a jövőben?

– Kiemelt feladatom az egyházakkal és a fiatalokkal való kapcsolattartás lesz. Próbálom megérteni a generációk között hihetetlenül felgyorsuló különbségeket. Nyilván ebben benne van a telefonok, a számítógép vagy az internet szerepe, aminek kihatása van a fiatalok életére is. Fontos feladat, hogy ennek ellenére megtaláljuk a segítségnyújtás módját a különböző generációk számára. A fiatalok tele vannak jó gondolatokkal, törekvésekkel, de egyben sok-sok kétséggel és bizonytalansággal. Ebben a kereszténydemokrata-nemzeti gondolkodás sok segítséget adhat.

– Az Országgyűlés ülésein gyakran vitázik baloldali képviselőkkel. Mi volt az ön számára legmegdöbbentőbb kijelentés, amivel az utóbbi időben szembesült?

– Maga a stílus. Amikor parlamenti nyílt nap van, és ezrek tekintik meg a Szent Koronát vagy a Parlamentet, átérzik a hely történelmi jelentőségét. Sokszor látom rajtuk a megdöbbenést, valamint az alázatot. Amikor az ember országgyűlési képviselő lesz, akkor ezzel az alázattal, illetve tisztelettel kell fordulni az épület felé és az ott lévő emberek felé is. 

Számomra az a legborzalmasabb, amikor olyan ruhában jelennek meg a Parlamentben a képviselők, ami nem oda illik. Emellett még ott vannak a beszédekben elhangzó ízléstelen, sokszor primitív kifejezések, és a tartalmatlan hozzászólások sokasága. Hogy mernek olyan emberek másokat képviselni, akik egyébként saját magukkal szemben sem fogalmaznak meg elvárásokat?

2002 óta vagyok országgyűlési képviselő, megéltem a Medgyessy-, a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány időszakát, és azt kell mondanom, hogy annak idején a szocialista frakció egy jó része felkészült volt és valamit képviselt. Ha nem is értettem velük egyet, még ha vitatkoztunk is egymással, még ha adott esetben nagyon kemény összetűzések voltak, akkor is volt valami tartásuk. Elkeserítő, hogy akár a Momentum, akár a DK képviselői, és még néhányan az ellenzékből, mennyire nem becsülik azokat az embereket, akik megválasztották őket.

– A sajtó többször cikkezett arról a kocsibeállóról, ami a házához épült, majd egy jogi huzavona is elindult ezzel kapcsolatban. Jelenleg hol tart ez az ügy?

– Huszonöt éve politizálok, és ha ennyit tudtak találni ellenem, akkor örülök. Én is elszúrtam, amit őszintén sajnálok. Az egyik tévedés a felmérésből fakadt, a 28 évvel ezelőtti földmérési pontok akár félméteres pontatlanságot is mutatnak a mai műholdas kitűzésekhez képest. Így szinte minden telek el van ,,csúszva”. A másik egy helyi szabályzat, amiről egyébként nagyon kevesen tudtak. Kezdetben az önkormányzat is megadta a fennmaradási engedélyt, ők sem vették észre ezt. Amikor az építési hatóság elkezdte a területet átnézni, ők sem tudták azonnal, hogy kinek van igaza egy nagyon bonyolult és összetett szabály miatt. Innen elindult egy hercehurca, aminek volt egy előzménye, hogy szomszédunkban megvett egy területet egy illető, aki még véletlenül sem vádolható azzal, hogy a mi politikánkkal szimpatizál. 

Ez az ember kezdetben egy olyan elfogadhatatlan dologra akart rávenni, amiért ő cserébe ingyen odaadott volna egy területet nekem, de ezt elutasítottam. Azzal, hogy nemet mondtam az illetőnek, az ellenségemmé tettem.

Abból a szempontból nem öröm, hogy egy választási kampányban kezdték el feszegetni az ügyet, amivel a renomémat próbáltak tönkretenni. Huszonnyolc éve élünk Budajenőn, próbálunk ennek a falunak nemcsak a lakói lenni, hanem ahol tudunk, ott segítünk is. Kívánom, hogy aki ezt az ügyet felkapta és politikai szempontból kihasználja, annak nagyobb öröme ne legyen az életben. A lényeg, hogy amit a hatóságok előírtak és meghatároztak, azt maradéktalanul be fogjuk tartani. Helyes, hogy az építési hatóság velem sem kivételezett. Ha születik egy döntés, azt el kell fogadni. Ez vonatkozik azokra a baloldali képviselőkre is, akik egyértelmű bűncselekményeket követtek el, a tévészékházban randalíroztak vagy füstbombát dobtak a rendőrökre. Nekik, az ő olvasatukban semmiféle következményt nem kell levonniuk. Ez több mint érdekes.

Borítókép: Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár (Fotó: MTI/Illyés Tibor)