Tarol a babakötvény, ezrek gyűjtenek nyugdíjra állampapírban

Az állampapír-forgalmazásban piacvezető befektetési szolgáltató lett idehaza a Magyar Államkincstár – mondta lapunknak adott interjújában a szervezet elnöke. Bugár Csaba kifejtette: idén látványosan nőtt a babakötvények száma, és már több ezren kezdtek a kincstárnál nyugdíj-előtakarékosságba. Az elnöktől megtudtuk, hogy sok kérelem érkezett a bölcsődei térítési díj kapcsán, nagy az érdeklődés a januárban induló vidéki otthonfelújítási program iránt, és azt is, hogy a kincstár a robottechnológiát is beveti a nyugdíjügyek bizonyos körénél.

Bugár Csaba a Magyar Államkincstár elnöke Fotó: Havran Zoltán

– Mi azt tudjuk, hogy ügyfeleink számottevő része nyugdíjas, ők elsősorban személyesen, az ügyfélszolgálatainkon intézik állampapírügyeiket. Ügyfeleink derékhada a negyvenes-ötvenes éveiben jár, ők inkább a digitális, mobiltelefonról, számítógépről elérhető megoldásokat választják. S megjelentek ügyfélkörünkben a fiatalabbak is. Nem titkolom, a jutalékot kínáló programunkkal a harmincas korosztályt is igyekeztünk megszólítani.
 

– De lehet az állampapír a fiatalok számára is vonzó befektetés, és egyáltalán, szükség van-e erre?

– Mindenképpen. Az állam szempontjából nincs jobb hitelező, mint a saját lakossága. A legfontosabb előny, hogy a pénz – a tőke és a hozam is – leginkább itthon marad: a hazai gazdaságban költik el végül, ebből adóbevétel származik és munkahelyek keletkeznek. Mára eljutottunk oda, hogy az államadósság több mint ötödét, nagyjából 21 százalékát a magyar lakosság tartja a kezében. Erről 2010-ben álmodni sem igen lehetett. A fiatalok számára pedig a díjmentes, modern digitális felületeken intézhető, biztonságos, értékálló befektetési lehetőség teszi a kincstárt és az állampapírt vonzóvá.

– A hazai viszonyok támogatása szempont lehet befektetéskor, de nem biztos, hogy a legfontosabb. A hozam sokaknak bizonyosan lényegesebb.
 

– Ha innen nézzük, az állampapír akkor is versenyképes. Alacsony infláció idején, vagyis az előttünk akár többéves időszakban is, az állampapír a legmagasabb hozamot garantálhatja a kockázat nélküli befektetések között. Az állam szavatol, miközben nincs kamatadó, az ügyfelek számos futamidő közül választhatnak, és az állampapír bármikor eladható. Ráadásul megtakarításiéletút-programunkkal a fontos életszakaszokra külön megoldásokat kínálunk, ilyen a babakötvény és a nyugdíj-előtakarékossági lehetőség.

– Térjünk is ki ezekre! Népszerű a babakötvény?
 

– Elöljáróban érdemes megemlíteni, hogy mostanság idehaza évente nagyjából kilencvenezer gyermek jön a világra. Az állam mindegyiküknek virtuális számlát hoz létre, amelyen 42 500 forint van. A virtualitásból a számla akkor lép ki, amikor a szülők megnyitják a kincstári Start-számlát. Ha ide például havi tízezer forint érkezik, az állam további évi 12 ezret betesz, a tőkére pedig az inflációt három százalékkal meghaladó kamatot biztosít. Utóbbi például idén kiemelkedően magas, 20,6 százalék. Ebben az évben már közel ötvenezer gyermeknek nyitottak Start-számlát a szülők, ezzel 391 ezer kiskorúnak kamatozik nálunk a pénze, összességében 350 milliárd forint értékben.

– Eddig mennyien nyitottak nyugdíj-előtakarékossági számlát ?
 

– A lehetőség február óta adott. Itt is díjmentes a számlavezetés, és ezen a számlán is állampapírba fektethető a megtakarítás. A konstrukció tartalmaz adó-visszatérítést, vagyis befizetésük húsz százalékát – legfeljebb százezer forintig – megkaphatják pluszban az ügyfelek. Feltétel, hogy a befektetett összeget tíz évig ne vegyék ki, ellenkező esetben elvész a visszatérítés. Eddig majdnem ötezren választották a lehetőséget, és elhelyeztek 2,5 milliárd forintot.

– Kilenc hónap alatt ötezer nyugdíj-előtakarékoskodó. Ez sok vagy inkább kevés?

– Úgy vélem, nem a kezdeti adat a lényeges, hanem az, hogy az állampapírok piacán nyugdíjcélú megtakarításra is lehetőséget kínálunk. A konstrukció jó, a piacon is versenyképes, bízom tehát abban, hogy a nyugdíj-előtakarékoskodók egyre nagyobb része választja majd a kincstári szolgáltatásokat.

– Minden pénzügyi szereplő azt állítja, hogy a terméke jó.

– Beszéljenek helyettem a számok! Ha valaki például 55 évesen vállalja, hogy havonta negyvenezer forintot elhelyez kincstári nyugdíj-előtakarékossági számlán, akkor évente nagyjából félmilliót fizet be. Ehhez az állam adó-visszatérítés formájában ad további százezret. Az így keletkező évi hatszázezres összeg tíz esztendő alatt hatmilliót jelent, amihez mostani számításunk szerint az állampapír-kamatok további hárommilliót tesznek hozzá. Vagyis havi negyvenezres előtakarékosság a visszatérítéssel és a kamattal tíz év alatt kilencmilliót érhet. Megjegyzem, ügyfélkörünk nagysága, a kezelt összeg és a szolgáltatások összetettsége, színvonala miatt a kincstár az állampapír-forgalmazásban piacvezető befektetési szolgáltató lett idehaza.

– Maradjunk még egy kicsit a nyugdíj témakörénél. A kincstár folyósít megannyi állami juttatást, így a nyugdíjakat, s az ellátásokról is itt lehet intézkedni. Terveznek változásokat a nyugdíjügyintézésben?

– Ha kezdhetem egy kicsit messzebbről: bizonyos megközelítésben az állam két legfontosabb pénzügyi szervezete az adóhivatal és az államkincstár. Előbbi az adóbevételeket garantálja, mi pedig lényegében végrehajtjuk magát a költségvetést. Az elmúlt tizenkét hónapban 62 ezermilliárd forintos forgalmunk volt. Több ezer állami intézmény számláját vezetjük, az adók, a támogatások, más összegek az általunk kezelt számlákra folynak be és onnan is indulnak el az állampolgárokhoz, az önkormányzatokhoz, a vállalkozásokhoz. A legfontosabb feladatunk, hogy rendszereink stabilan működjenek. Jelenleg 99 százalékon állunk ez ügyben, vagyis egy évben összesen nyolc órát állhatunk le. Nem fordulhat elő ugyanis, hogy valaki azért nem kapja meg a juttatását, például a nyugdíját, mert a kincstár informatikai rendszere összeomlott. Az elmúlt két évben 16 milliárd forintot költöttünk informatikai alkalmazások fejlesztésére, tárolórendszereink, szervereink öt évnél fiatalabbak. Ezek elsőként éppen a nyugdíjügyintézés területén jelentkeztek.

– Érzékelhetik ezt az ügyfelek is?

– Természetesen. Ma már a nyugdíjaknál szinte minden ellátás igényelhető elektronikus úton, ahogy az ügyintézés is történhet online. Az ügyintézési idő rövidebb lett, ugyanis automatizáltuk, gyorsítottuk eljárásunkat. Emellett kialakítottunk több új elektronikus szolgáltatást is. A nyugdíjasok megnézhetik és le is tölthetik például a nyugdíjfolyósítással kapcsolatos információkat, igazolásokat. RINA robot elnevezéssel tavaly alkalmazást hoztunk létre az EU-n belüli munkavállalók nemzetközi nyugdíjügyeinek elbírálásának megkönnyítéséért: a fejlesztés kiváltja a manuális adatrögzítést, ami növeli a gyorsaságot és a pontosságot is.

– Január közepén megszűnik az Ügyfélkapu régóta alkalmazott formája, helyette az Ügyfélkapu+ és a Digitális állampolgárság program, röviden a DÁP és annak mobilalkalmazása használható. A változás miként érinti a kincstár ügyintézését?
 

– Ha onnan nézem, hogy számos szolgáltatásunkat, ügyintézési lehetőségünket ügyfélkapus belépéssel lehet most elérni, akkor bizony nagy változás előtt állunk. Január közepétől csak az Ügyfélkapu+ és a DÁP-azonosítás jön szóba, ennek pedig két nyilvánvaló következménye lesz. Egyrészt az úgynevezett kétfaktoros azonosítás miatt nő a biztonság, másrészt több szolgáltatásunk is elérhető lesz mobiltelefonon.

– A jövő év a kincstár számára is a DÁP miatt lesz igazán érdekes?

– Minden elektronikus rendszerünket a Digitális állampolgárság program elvárásaihoz kell igazítanunk, ez a munka már folyik. Emellett több más állami program is kezdetét veszi, amiben a kincstárnak fontos szerep jut, hiszen nálunk adhatók be a kérelmek, mi végezzük az ügyintézést. Az egyik ilyen a vidéki otthonfelújítási program, amely hárommillió forintos vissza nem térítendő támogatást nyújt. Fontos, hogy azok is élhetnek a lehetőséggel, akik a korábbi, 2021–2022-es otthonfelújítási támogatás idején nem merítették ki a keretet. Az érintettek a hárommilliós támogatás fel nem használt részéért nyújthatnak most be kérelmet. A beadványokat január elsejétől fogadja a kincstár elektronikusan, levélben és személyesen, rendszerünket pedig úgy alakítottuk ki, hogy meg tudjuk mondani: aki korábban is igényelt ilyen támogatást, annál mekkora összeg jöhet szóba. Az érdeklődés már most számottevő a kirendeltségeinken. De kiemelném a bölcsődei térítésidíj-támogatást is.

– Mennyi munkaerőpiacra visszatérő kismama igényelt támogatást a bölcsődei díjak fedezéséhez?

– Idén nyolcezer beadványt regisztráltunk, az első kifizetések a közelmúltban indultak. Újdonság, hogy a mostani esztendőtől nemcsak a magán-, hanem az önkormányzati fenntartású bölcsődék díjához is igényelhető a havi ötvenezer, bizonyos esetekben 65 ezer forintos támogatás. Az ügyintézés itt is történhet online, s célunk, hogy a jövőben minél több teendőt végezhessenek el ügyfeleink otthonról.

– Az online ügyintézés lesz idővel az egyedüli ügyintézési forma a kincstárban?
 

– Szó sincs róla. Igyekszünk követni a technológia változásait, de ugyanilyen fontos figyelni a társadalom igényeire. Ma is sokan keresnek fel bennünket személyesen, ügyfélszolgálataink olyannyira fontosak, hogy átalakítjuk azokat. Arculatában és kialakításában is modern ügyféltereket hozunk létre. Elképzeléseim szerint öt év alatt végzünk ezzel, a munkához jövőre a fővárosban hozzá is látunk. Idővel – a tervek szerint 2026-ban – új székházba, a Bosnyák téren csoportosíthatjuk össze jelenleg több épületben működő részlegeinket. Az erre való felkészülés is szerepel a jövő év feladatai között.