A magyar pénz és a bélyeg a mindennapjaink gazdaságának fontos eszköze mellett szimbólum is: mindkettő a szabadságunk jelképe – jelentette ki Kövér László a Postajegyek és Bankjegyek – Kéz a Kézben című időszaki kiállítás keddi megnyitóján. Az Országgyűlés elnöke a Bélyegmúzeum és a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont közös tárlatának megnyitóján hangsúlyozta, hogy
a magyar pénz és a bélyeg megmutatja, hogy van itt egy ország, amely a saját erejéből, tehetségéből, emberségéből és a saját munkája által képes boldogulni, ezért méltó a szabad és önálló életre.
– A Pénzmúzeum küldetése, hogy a pénzről, a múltról és jelenről beszéljen az embereknek, miközben formálja a jövőt. A Bélyegmúzeum küldetése is hasonló: miközben hatalmas értékeket gondoz, fontos ismeretterjesztő munkát is végez – mondta Kövér László. A házelnök szerint a Pénzmúzeumban látható új időszaki kiállítás megmutatja, hogy mennyire közel áll egymáshoz a pénz és a bélyeg: mindkettő feladata a nemzet mindennapjainak a szolgálata.
Királyok pénze
Szent István vert pénze bizonyíték volt a magyar királyság állami létének önállóságára, míg III. Béla dénárja a bizánci solidus mellett a keresztény világ vezető valutájának számított. Emellett Károly Róbert aranyforintja „a zavaros idők után azt jelentette, hogy Magyarország újra erős”, de a szabadság dolgában nagy jelentősége volt Rákóczi ezüstforintjának, a Kossuth-bankónak, később a koronát felváltó pengőnek, majd a háború és a szovjetek által gerjesztett inflációban tönkrement pengőt váltó magyar forintnak – részletezte a házelnök. Majd kiemelte:
a forint aztán túlélte a rendszerváltoztatás gazdasági kríziseit, és ma gazdasági önrendelkezésünk egyik legfőbb eszköze.
Kövér László azt is felidézte, hogy az első magyar bélyeg tervét Than Mór készítette el Kossuth Lajos felkérésére a szabadságharc idején, de a nyomdai megvalósításra már nem maradt idő. Később a kiegyezés évében megszülethetett az első magyar bélyeg, amelyet még Bécsben nyomtattak. 1871-től nyomtatnak hazánkban magyar bélyeget – ismertette.
