A magyar pénz és a bélyeg a mindennapjaink gazdaságának fontos eszköze mellett szimbólum is: mindkettő a szabadságunk jelképe – jelentette ki Kövér László a Postajegyek és Bankjegyek – Kéz a Kézben című időszaki kiállítás keddi megnyitóján. Az Országgyűlés elnöke a Bélyegmúzeum és a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont közös tárlatának megnyitóján hangsúlyozta, hogy
a magyar pénz és a bélyeg megmutatja, hogy van itt egy ország, amely a saját erejéből, tehetségéből, emberségéből és a saját munkája által képes boldogulni, ezért méltó a szabad és önálló életre.
– A Pénzmúzeum küldetése, hogy a pénzről, a múltról és jelenről beszéljen az embereknek, miközben formálja a jövőt. A Bélyegmúzeum küldetése is hasonló: miközben hatalmas értékeket gondoz, fontos ismeretterjesztő munkát is végez – mondta Kövér László. A házelnök szerint a Pénzmúzeumban látható új időszaki kiállítás megmutatja, hogy mennyire közel áll egymáshoz a pénz és a bélyeg: mindkettő feladata a nemzet mindennapjainak a szolgálata.
Királyok pénze
Szent István vert pénze bizonyíték volt a magyar királyság állami létének önállóságára, míg III. Béla dénárja a bizánci solidus mellett a keresztény világ vezető valutájának számított. Emellett Károly Róbert aranyforintja „a zavaros idők után azt jelentette, hogy Magyarország újra erős”, de a szabadság dolgában nagy jelentősége volt Rákóczi ezüstforintjának, a Kossuth-bankónak, később a koronát felváltó pengőnek, majd a háború és a szovjetek által gerjesztett inflációban tönkrement pengőt váltó magyar forintnak – részletezte a házelnök. Majd kiemelte:
a forint aztán túlélte a rendszerváltoztatás gazdasági kríziseit, és ma gazdasági önrendelkezésünk egyik legfőbb eszköze.
Kövér László azt is felidézte, hogy az első magyar bélyeg tervét Than Mór készítette el Kossuth Lajos felkérésére a szabadságharc idején, de a nyomdai megvalósításra már nem maradt idő. Később a kiegyezés évében megszülethetett az első magyar bélyeg, amelyet még Bécsben nyomtattak. 1871-től nyomtatnak hazánkban magyar bélyeget – ismertette.
A múzeum küldetése a múlt: „a múlt, amelynek vége a jelenig ér” – vélekedett a házelnök. Majd hangsúlyozta:
a digitális pénz kizárólagossága az emberi szabadság végét jelentené.
Kövér László szerint sok mindent elmond a szóhasználat a pénzhez való viszonyunkról: az angolszászok „csinálják” a pénzt, a németek „megszolgálják”, a mediterráneumban az emberek „nyerik” a pénzüket, mi magyarok „keressük, megkeressük” a fizetésünket.
Hergár Eszter, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont igazgatója elmondta, hogy
az intézményt az elmúlt két és fél évben háromszázezren látogatták.
Az új időszaki kiállítással a bélyeg iránt is szeretnék felkelteni a fiatal látogatók figyelmét – tette hozzá.
Az ingyenesen látogatható tárlathoz kísérőprogramok is kapcsolódnak: a szerdán induló Kávéházi beszélgetés első vendége Elekes Attila André bélyeg- és bankjegytervező művész lesz, bélyeg témában lesznek kézműves foglalkozások és két országos pénzügyi versenyt is szerveznek, de a tervek szerint minden hónapban készülnek izgalmas programmal – sorolta Hergár Eszter.
Szabó Jenő, a Bélyegmúzeum igazgatója arról beszélt, hogy a Bélyegmúzeum és a Pénzmúzeum közös tárlatán hat, köztük két kortárs bankjegy- és bélyegtervező művész alkotásait mutatják be az illatos bélyegek és az 1954-es labdarúgó vb-re kiadott, az Aranycsapat győzelmét ünneplő sorozat mellett, és látható egy eredeti Aranyvonat-láda is, illetve különböző nyomdai technológiákkal készült darabok a kőnyomattól az UV-grafikákig. Emellett illetékbélyegek, inflációs bélyegek, hotelbélyegek, levélzárók és még számos ritkaság szerepel a kiállításban, amelyben külföldi különlegességek is megjelennek. A tárlatot modern digitális eszközök és filmek is színesítik – tette hozzá az igazgató.