Tavaly is az atomerőművek biztosították a legtöbb klímabarát áramot, ez pedig nem változott a korábbi évekhez képest – derült ki az Eurelectric friss adataiból. Az európai villamosenergia-ipari ágazati szövetség összesítése szerint 2024-ben 2725 terawattóra (TWh) volt az Európai Unió villamosenergia-termelése, ebből 657 TWh-t biztosított az atomenergia, az összes áramtermelés 24,1 százalékát állítottak elő. Vagyis magasan ez a legtöbb klímabarát energiát termelő technológia, amellyel a tagországok mintegy 650 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előztek meg a karbonintenzív módokhoz képest.
– Még ennél is több áramot lehetett volna karbonmentesen előállítani, ha a német és a korábbi svéd kormány nem állította volna le az atomerőműveit az elmúlt években, pusztán politikai okokból. A döntések miatt éves szinten mintegy 150 TWh atomerőművi, vagyis károsanyagmentes áramtermelés esett ki – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt. Az atomenergetikai szakértő lapunknak nyilatkozva felidézte, hogy tavaly ugyanakkor három új atomerőművi blokk is megkezdte működését. Szlovákiában a Mohi 3, Finnországban az Olkiluoto 3, Franciaországban pedig a Flamanville 3 nevű atomerőművi blokkok álltak üzembe.
Vissza kell fogni a lovakat
Fontos azonban, hogy az üzemelő atomerőművi blokkok nem mindig működhettek teljes kapacitáson.
– A nap- és szélerőművekben termelt áram kötelező átvétele miatt mind gyakrabban vissza kellett fogni egyes atomerőművek teljesítményét, így történt a paksi atomerőműnél is. Ez a fajta visszaszabályozás rendkívül hátrányos műszaki, gazdasági és klímavédelmi szempontból is – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy az ilyesfajta beavatkozásokat megelőzendő, minél előbb meg kell találni a jogi és műszaki megoldásokat.
Visszaesőben a földgáz, mert drága
A dobogó második fokára a szélerőművek kerültek 497 TWh termeléssel, ezeket a gázerőművek követték 401 TWh-val. Ez utóbbi kategória termelése visszaesést mutat, hiszen 2021-ben még 552 TWh áramot termeltek földgáz alapon. Ennek a magyarázata Hárfás Zsolt elmondása szerint az, hogy a növekvő igények ellenére sem állt rendelkezésre elegendő gáz, illetve többnyire nagyon drága volt, így nem feltétlenül érte meg üzemeltetni a gázerőműveket.
Az atom nyer a szél ellen
Az egyes áramtermelési módok összehasonlítása nem volna teljes, ha nem vizsgálnánk a beépített kapacitások nagyságát is. Ez megmutatja, hogy nem pusztán a méret megléte a mérvadó, hanem az adott erőművek rendelkezésre állása.
Az atomerőművek a 657 TWh áramot mintegy 97 GW beépített kapacitás révén termelték meg, míg a szélerőművek a 497 TWh-t 233 GW mellett. Vagyis az előbbi kategóriában jóval előnyösebb a kapacitások kihasználtsága. A naperőművek az ötödik helyre kerültek a rangsorban 281 TWh megtermelt árammal, illetve 302 GW beépített teljesítménnyel.
– Az Európai Unióban is egyre több ország látja be, hogy az atomenergia és a megújuló energiaforrások jelentik a közös megoldást arra, hogy kialakítsák az ellátásbiztonságot megfizethető áron – mondta végezetül Hárfás Zsolt, hozzátéve, hogy ennek részét képezik a szivattyús-tározós erőművek, illetve rendszerszabályozási céllal a gázüzemű erőművek is. – Magyarország ezen az úton halad a Paks II atomerőmű, a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbításával és a folyamatosan növekvő naperőművi kapacitásoknak köszönhetően. A fentiek fényében világszerte egyre nagyobb szerephez juthatnak az atomerőművek a megújuló technológiák mellett.
