Magyarországon 2010-től már a gyermekvállaló anyák harmada diplomás, Budapesten pedig több mint a fele – hívta fel a figyelmet legfrissebb kutatásában Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.
Az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa tavaly többedmagával a Diploma és gyermekvállalás projekt részeként azt vizsgálta, hogyan alakult a gyermekvállalás hazánkban.
Az Eurostat adatai szerint 2022-ben hazánkban a gyermeket vállaló nők 32 százaléka felsőfokú, 43 százaléka középfokú, és 17 százaléka alapfokú végzettségű (nyolc százalékának ismeretlen a végzettsége). A felsőfokú végzettségű nők háromnegyede legalább harmincéves volt a szüléskor, míg a középfokú végzettségűek fele, az alapfokú végzettségűek pedig alig több mint ötöde.
A 2022. évi születéseket vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb gyermeket a 30–34 éves nők vállalták
– húzta alá.
A termékenységi ráta hazánkban 2011-ben érte el történelmi mélypontját, akkor 1,23 volt. A többi rendszerváltó országnak az ezredfordulón voltak a legrosszabb értékei, s az uniós csatlakozás idején már javulást mutattak.
A termékenységi ráta koreloszlásának alakulásából látható, hogy 2000–2011 között tolódott el 26 évről 30 éves korra a termékenységi maximum, s ez maradt 2022-ben is. Csökkent azonban a húsz év alatti, tinédzser korú nők gyermekvállalása.
Továbbá a 43 év feletti gyermekvállaló nők aránya egy százalék alatti maradt, azaz tény, hogy a biológiai időablak bezárul 43 év körül.
– hangsúlyozta Szalai Piroska.
A termékenység növekedése mind a harminc év alattiaknál, mind a harminc év felettieknél kimutatható 2011–2022 között.
A 20–40 éves korú nők száma hazánkban jelentősen csökkent. A legaktívabb szülőképes korú női népesség száma ma már negyedével, közel négyszázezerrel csökkent 2007 óta.
Míg 2007-ben az 1967–1987 között születettek voltak a korcsoportban, addig ma az 1985–2005 között születettek, s ezekben az években már jóval alacsonyabb volt a termékenység, mint a rendszerváltás előtt.
Szalai Piroska rámutatott: ők a magyar történelem legnagyobb termékenységiráta-zuhanásának időszakában születtek, nagyon kis létszámú generációk tagjai, ezért most a szülőképes korú nők közül hiányoznak azok, akik a kilencvenes években – a rendszerváltással együtt járó foglalkoztatáscsökkenés és hatalmas infláció, majd a Bokros-csomag idején – nem születtek meg.
A szakértő hangsúlyozta: tudatos gyermekvállaló családokban a tervezett gyermekek akkor születnek meg, ha a családok biztonságérzete megfelelő szinten van. Mint írta, ez komoly részben az anyagi biztonságérzetet jelenti.
„Ha például a 2010-es nagyon rossz szinten maradt volna a családok anyagi biztonságérzete, s a termékenységi arányunk is a 2011-es 1,23 szinten, akkor létszámcsökkenéssel arányosan 2025-ben csupán 66 ezer gyermek születhetne meg hazánkban”
– fogalmazott, majd hozzáetette: jelenleg ez elképzelhetetlen, jóval több gyermeket vállalnak a szülők most is, a termékenységi ráta sokat javult hazánkban 2011 óta.
Az Eurostat legfrissebb termékenységi adatai 2022-esek. 2011–2022 között tíz országban nőtt csupán a termékenységi ráta. Legnagyobb mértékben Magyarországon. Az Európai Unió átlaga 1,54-ről 1,47-re csökkent ebben az évtizedben.
Hazánkban a termékenységi ráta a Bokros-csomag óta 2021-ben volt a legmagasabb, 1,61. 2022-ben a magyar csökkenésnél az unió 21 országában volt jelentősebb a romlás, így 2022-ben a csökkenésünk ellenére is előre léptünk az uniós országok között a 6. helyre.
