Újabb műholdat küldenek az űrbe a magyar kutatók

Sikeresen megküzdött az űrben az elemekkel a magyar zsebműhold.

2025. 01. 10. 18:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A MRC–100 jelű kisműhold január 4-én, valamikor a hajnali órákban bezuhant a Föld légkörébe és működő műholdként megsemmisült – tudatta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

A diákműhold másfél évesnél is hosszabb küldetésének ideje alatt a földi vezérlő- és vevőállomások segítségével összesen 882 541 különböző telemetria-adatcsomagot rögzített.

Az egyetem előző kisműholdjának feladata a Föld körüli térség elektromágneses szennyezettségének mérése volt a földi tévéadók frekvenciasávjában, az eredményei alapján pedig összeállt a világon az első, a sáv szennyezettségét bemutató térkép.

Az MRC–100 elsődleges feladata egy sokkal szélesebb frekvenciatartomány vizsgálata volt. Fedélzetén három egyetemen (Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Debreceni Egyetem) készült önálló kísérletek mellett a H–Ion és a 27G Kft. mérőeszközeit is a világűrbe vitte.

Működése során az úgynevezett 3 PocketQube kategóriában elsőként demonstrálta a 2267,5 megaherzes mikrohullámú S-sávban a stabil 100-200-400 kbit/s-os adatátviteli sebesség megvalósíthatóságát.

Az MRC–100 küldetése során sokszor küzdött az űrbéli elemekkel, így részecskesugárzással, extrém működési paraméterekkel, napelem-degradációval, totál ionizáló dózisterheléssel. Összességében megfelelően teljesítette a küldetését, és rengeteg hasznos tapasztalattal szolgált a műegyetemi diákműhold-fejlesztő csapat számára, bár a rendkívüli napfolttevékenység miatt a tervezettnél rövidebb ideig maradt Föld körüli pályán – számolt be Dudás Levente, a műegyetemi zsebműholdprojektek szakmai vezetője.

A kisműhold az oktatási rendszerbe integráltan, egyetemi hallgatók által tervezve és fejlesztve, egyetemi oktatói szakmai irányítás mellett készült el közel másfél év leforgása alatt a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara szélessávú hírközlés és villamosságtan tanszékén, a Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriumban, együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal.

A tanszék kutatói és hallgatói most már a következő kis méretű űreszközön dolgoznak – ez lesz a HUNITY (NMHH–1), amely várhatóan 2025 negyedik negyedévében kerül föl alacsony Föld körüli műholdpályára.

Az MRC–100 projekt fő támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Amateur Radio Digital Communications voltak.

Borítókép: Az MRC–100 kisműhold (Fotó: BME)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.