Gyurcsány elfelejtette, hogyan gazdagodott meg? – Segítünk neki!

Gyurcsány Ferenc egyik új Facebook-bejegyzésében azt bizonygatja, hogy nem a politizálásából gazdagodott meg, sőt az elmúlt évtizedekben csak „visszaadott a hazájának” a vagyonából. A valóság ezzel szemben az, hogy Gyurcsány a politika világából érkező segítséggel – több százmilliós állami hitelekkel, zsíros megbízásokkal, trükkös szerződésekkel – válhatott milliárdos oligarchává.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Lehet úgy is politizálni, hogy az ember nem a politikából lesz jómódú ember, sőt inkább visszaad a hazájának abból, amit korábban megkeresett, felhalmozott – jelentette ki Gyurcsány Ferenc egy minapi Facebook-bejegyzésében, magát és családját igyekezve beállítani pozitív példaként. Mint fogalmazott, „Klárának és nekem (beleértve gyereket, rokont és még ki tudja kit, szóval ahova el lehetne rejteni ezt meg azt) az elmúlt két és fél évtizedben nem nőtt, hanem csökkent a vagyonunk, tegyük hozzá, az, amit még a politikai pályafutásunk előtt és nem az alatt szereztünk meg”. A DK elnöke még arra is felszólította az olvasóit, hogy „ne a vagyonbevallást figyeljék, hanem azt, hogy miként él a politikus, kivel barátkozik, milyen körökben forog”. 

Mindez azért megdöbbentő, mert a magát egyfajta államférfiként pozicionáló Gyurcsány éppen Kádár-rendszerben gyökerező politikai kapcsolatainak köszönhetően gazdagodott meg.

 

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és felesége, Dobrev Klára. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az anyós szoknyája mögött

Kezdetben a volt kommunista vagyonátmentő hálózat alkalmazta privatizátorként, az egykori KISZ-es kapcsolatoknak köszönhetően gyűlt szépen a vagyona, majd miután 1995-ben feleségül vette Dobrev Klárát és befogadta az Apró család, Gyurcsány a nagy hatalmú, vezető kommunista családból származó anyósa kapcsolatrendszerét és befolyását is felhasználva vált valódi milliárdos oligarchává. Apró Piroska a Kádár-rendszerben is betöltött kormányzati pozíciókat – egyebek mellett kereskedelmi miniszterhelyettes is volt –, lánya házasságkötése idején pedig Horn Gyula kabinetfőnökeként tevékenykedett.

Nem véletlen, hogy Gyurcsány cégbirodalmának zászlóshajója – amelyet egy KISZ-es ismerősével alapított 1992-ben – is azután vett komolyabb lendületet, hogy beházasodott az Apró családba.

A privatizáció zavarosában is sikerrel portyázó Altus Befektetési és Vagyonkezelő Részvénytársaság mérlegfőösszege az ötszörösére, csaknem egymilliárd forintra emelkedett Gyurcsány és Dobrev frigye évében. Debreczeni József is az 1995-öt nevezi meg fordulatnak Az új miniszterelnök című könyvében, mivel az Altus abban az esztendőben kötötte legfontosabb üzleteit az állammal.

Zavaros ingatlanügyek

Gyurcsány két sokat vitatott ingatlanügye, a Szalay utcai és a balatonőszödi ingatlanvásárlás szintén közvetetten az Altus Rt.-hez kötődött, ugyanis az Altus cége, az Aldo Kft. szerezte meg a két ingatlant 1994 januárjában, majd májusában, sajátos konstrukciójú lízing-, illetve bérleti szerződéseket kötve a magyar állammal, közelebbről az azt képviselő Miniszterelnöki Hivatallal. A bonyolult ügylet részletei világos képet festenek arról, hogy milyen módszerek vezettek Gyurcsány gazdagodásához. A 319 négyzetméteres, képviselői klubbá alakított bemutatótermet 1994 májusában Gyurcsány Ferenc egyik cége lízingszerződéssel szerezte meg. Ám azzal kaszált igazán nagyot, hogy az ingatlant visszabérelte tőle a kancellária egyik gazdasági társasága, amely még mintegy százmillió forintért fel is újította azt. 

A bérleti díj 2003-ban csaknem 14 millió forint volt, vagyis egyetlen év bérleti díja magasabb volt, mint amennyiért a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) korábban értékesítette a Gyurcsány-cégnek az ingatlant.

Gyurcsány hasonló módszerrel jutott hozzá a balatonőszödi kormányüdülőhöz is, 1995-ben. Az egész ügyletet az tette különösen pikánssá, hogy Gyurcsányék az ingatlant évi 2,5 millió forintért lízingelték, ám – hogy, hogy nem – az épületet a későbbi miniszterelnök éppen ekkora összegért adta bérbe egy állami üdültetéssel foglalkozó társaságnak. Ez azt jelentette, hogy Gyurcsányéknak gyakorlatilag semmibe nem került az ingatlan.

Szilvásy Györgynek, Gyurcsány régi fegyvertársának – és későbbi titokminiszterének – kulcsszerepe lehetett ezekben az ügyletekben. A már említett Debreczeni-könyv szerint nemcsak eladó, hanem tippadó is lehetett. Ráadásul a felesége ez idő tájt már az Altusnál dolgozott „válságmenedzserként”. Az összefonódást a két érintett, Gyurcsány és Szilvásy is cáfolni próbálta.

Hétszázmilliós hitelből privatizált

Szintén 1995-ben, novemberben privatizálta az Altus az 1400 embert alkalmazó Magyaróvári Timföldgyárat és Műkorund Rt.-t (Motim), decemberben pedig egyszerűsített privatizációval került az Altushoz a Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt. A Motim privatizációjánál fontos szerepet játszott Apró Piroska, aki akkor a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (MHB) igazgatótanácsi elnöke volt. Ugyanis az MHB folyósította a 700 millió forintos hitelt az Altusnak a Motim megvásárlásához.

1997-ben Apró Piroska lett az Altus igazgatóságának elnöke. 

Már a Horn-kormány ciklusának második felében számos tanácsadói megbízást kapott Gyurcsány Altus Consulting nevű cége, elsősorban a környezetvédelmi és területfejlesztési tárca háttérintézményeitől, amelynél ekkoriban államtitkárként dolgozott a már említett Szilvásy György.

Szintén erre az időszakra datálódik, hogy Medgyessy Péter pénzügyminisztersége idején az Altus egyszerűsített privatizációval megszerezte a gazdasági-pénzügyi oktatásban piacvezető Perfekt Rt.-t. A társaság jogelődjét a pénzügyi tárca képzési igényeire hozták létre 1950-ben. Az egyre jobban jövedelmező cég vezetését 1998-tól Szilvásy vette át, aki ezt megelőzően, 1995 és 1998 között, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára volt. 

Zűrös olajügyek

A Magyar Villamos Művek (MVM) és az Altus által közösen alapított Fortus Rt. az 1990-es évek olajügyeivel is összefüggésbe hozható. Ugyanis ez volt az a vállalkozás, amely a titkosszolgálati bábáskodás mellett létrehozott Energol Rt. egyik beszállítója volt a korabeli dokumentumok szerint. A cég üzleti kapcsolatban állt egy másik nagy olajcéggel, az MSZP-s hátterű ETL Rt.-vel, amelyről köztudott, hogy szintén az Energol egyik beszállítója volt. Az ETL felügyelőbizottságába 1996-ban – az olajügylet legjövedelmezőbb évében – bekerült, akkor a szocialisták fő energetikai szakértőjeként ismert Karl Imre és Szűcs Erika pedig később szintén feltűnt Gyurcsány mellett, és a DK-ba is követték a volt miniszterelnököt.

Érdekesség, hogy miközben Gyurcsány Ferenc az említett Facebook-bejegyzésben meglehetősen visszafogottan fogalmaz az anyagi helyzetükről és azt állítja, hogy mindössze nagyjából 40 millió forint megtakarításuk van, az Altus a kétezres években stabil, átlagosan nagyjából százmillió forintos éves adózott eredményt produkált, az előző évtized utolsó négy esztendejében pedig összesen több mint kétmilliárd forint osztalékot vettek fel belőle. 

Kísért a múlt

Miközben Gyurcsány Ferenc a minapi Facebook-bejegyzésében egy önzetlen, etikailag is kifogástalan életet élő államférfiúnak igyekezett magát beállítani, a közéletben nem annyira tájékozott magyarok is kapásból több példával tudnák cáfolni a DK-elnök képzelt erényeit. Már az is szimbolikus jelentőségű, hogy a Gyurcsányék hol laktak egészen a közelmúltig. Alig néhány héttel azután, hogy 1994-ben Gyurcsány megismerte későbbi harmadik feleségét, Dobrev Klárát, oda is költözött hozzá a Szemlőhegy utca 42.-be. A szóban forgó épületnek komoly történelmi múltja van: Rákosi Mátyás hatalomra kerülése után államosították, az egykori zsidó tulajdonosoktól elvett épületbe Apró Antal költözhetett be. Apró Piroska és lánya, Dobrev Klára a 159 négyzetméteres „szociális bérlakást” 1995-ben vásárolta meg a II. kerületi önkormányzattól. A vételár alig tíz százalékát kellett letenniük, a maradékot 25 év alatt törleszthették. A villát ezt követően társasházzá alakították, ráhúztak egy emeletet, úszómedencét építettek benne. Elkülönített lakrészeket alakítottak ki Dobrev Péternek és Apró Piroskának, illetve Dobrev Klárának és az időközben odaköltöző Gyurcsánynak. Közel 30 évig ott is laktak, s noha tavaly másik ingatlanba költöztek, a patinás épület Gyurcsány saját bevallása szerint továbbra is felesége és az anyósa tulajdonában van.

A villa felújításának története annak is példája, hogy a család minden forintért lehajolt. Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára még 1995-ben hozta létre a Fittelina Kft.-t, amelynek tulajdonosai és vezető tisztségviselői is ők voltak. Dobrev később átengedte a cégnek az ingatlan hasznosításának jogát. A társaság így értelemszerűen megkapta a 159 négyzetméteres lakás bérbeadási jogát is. A vállalkozás az épületen felújítást és értéknövelő beruházást hajthatott végre. Mivel Gyurcsányék saját cégük költségén építették át a villát, jelentős összegekhez jutottak. A Fittelina ugyanis a beruházás több mint tízmillió forintos áfáját visszaigényelhette az államtól. Nyilván ezt magánszemélyként nem tehették volna meg. A Legfőbb Ügyészség 2006-os állásfoglalása szerint az ügyben nem vetődött fel bűncselekmény elkövetésének gyanúja.