– Helyes az a cél, hogy a diákok komolyan vegyék a kompetenciamérést, mert helytálló következtetések valós eredményeket mutató, nagy adatbázisból vonhatók le, egyes részleteket azonban még át kell gondolni – mondta lapunknak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke a kompetenciamérésben tervezett változtatásokról. Mint részletezte, a méréskor kinyert adatok segítik a köznevelési rendszert a jövőbeli fejlesztések megvalósításában, ami csak úgy érhető el, ha a diákok komolyan veszik a feladatukat és a legjobb formájukat nyújtják.
A tanulók, az osztályok és az évfolyamok eredményei olyan összehasonlításra adnak lehetőséget, amely akár a szülők iskolaválasztását is befolyásolhatja, illetve megmutatja, hogyan fejlődnek egyes osztálytípusok és milyen változásokra van szükség akár az óraszámban, akár a pedagógiai módszerekben.
Kell a mérés a teljesítményértékeléshez
Ezenfelül azért is fontos a kompetenciamérés, mert komoly szerepet játszik a pedagógusok teljesítményértékelésében. Ha túl sok gyerek veszi komolytalanul a felmérést és nem a valós tudásának megfelelően oldja meg a feladatokat, az a tanári teljesítményre is kihatással lesz, mivel annak értékelésénél a pedagógusok rossz pontszámokat fognak kapni – mutatott rá Horváth Péter. Hozzátette, a közelmúltban publikált iskolai rangsoroknál is figyelembe vették a kompetenciamérés eredményeit, így a teljesítményértékelés befolyásolhatja egy tanintézmény megítélését.
Az NPK elnöke azt állította: bár fontos, hogy a kompetenciamérést a gyerekek tényleg komolyan vegyék, az ehhez szükséges eszközöket már nehezebb megtalálni. Az általános iskolák jelezték, hogy a nyolcadik osztályos diákok jó részének a teszt tét nélküli volt, mivel már eldőlt, hogy hol fogják folytatni a tanulmányaikat. A Belügyminisztérium tervében szereplő elképzelés, hogy érdemjeggyel osztályozzák a mérés eredményeit, sok esetben segíthet, de nem biztos, hogy minden diákot kellőképpen motivál. A szakértő szerint pontosan még az sem világos, hogyan lesz a felmérésből érdemjegy, mely tantárgyakat érinti, és mibe számít bele az osztályzat.
Nem feltétlenül az egyén mérése ugyanis a legfontosabb cél, hanem inkább az iskola pedagógiai tevékenységének a minősítése.
Megfontolandó döntések
Horváth Péter kijelentette: a kompetenciamérésre adott osztályzatok nem mindig tükrözik, hogy valaki mennyire veszi komolyan a feladatát, hiszen egy gyengébb képességű diák rosszabb érdemjegyet kaphat akkor is, ha lelkiismeretesen készül és a korábbinál jobb eredményt ér el, ami nem kelt benne jó érzéseket. Ezenkívül a gimnáziumi felvételik időszakával is összhangba kellene hozni a kompetenciamérés időpontját. – Az értékelési szempontrendszer kialakításánál szakmai egyeztetésekre és pontosításokra van szükség.
Az eredmények akár külön megjelenhetnének a Kréta rendszerben, valamint azt is érdemes megfontolni, hogy az iskolák maguk dönthessék el, szeretnék-e figyelembe venni az osztályzatokat a felvételinél
– fogalmazott az NPK elnöke.
