A Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlése korábban megszavazta, hogy a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) kutatóintézetei által kutatásra használt, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tulajdonában álló ingóságokat és ingatlanokat – nyolcvanmilliárd forint értékben – a magyar államnak eladja. A közgyűlés határozatát Radnóti Sándor akadémikus jogszabálysértésre hivatkozva a bíróságon megtámadta. Álláspontja szerint a Rendkívüli Közgyűlés határozata több ponton jogsértő.
A perrel kapcsolatban lapunk megkereste Gulyás Balázst, a HUN-REN elnökét, aki elmondta, a Magyar Kutatási Hálózat a Magyar Tudományos Akadémia korábbi kutatóhelyeiből álló, 2019 óta önálló kutatási hálózat, amelynek stratégiai célja az, hogy a magyar kutatásnak és az innovációnak a hatékonyságát, hazánk versenyképességét és a tudományos fejlődését mindenképpen megerősítse, és zászlóshajóként legyen jelen a magyar kutatási és innovációs ökoszisztémában.
A nemzeti kutatóhálózat megújulása történelmi lehetőség. Az új működésünk három alappillérre épül. Az egyik az a bizonyos önálló jogállási törvény, amelyet 2024 decemberében fogadott el a parlament, és amely rugalmas működési környezetet biztosít a HUN-REN számára. A második pillér, hogy tevékenységünket saját vagyonnal felelősen gazdálkodva végezhessük. A harmadik pont pedig, hogy a működésünket és a fejlesztési forrásainkat egy olyan, a kormányzattól jövő, de teljesítményhez kötött, hosszú távú közfeladat-finanszírozási szerződés keretében kapjuk meg, amely biztosítja nemcsak a mindennapos működésünket, hanem a hosszú távú fejlődésünket is. Ennek a hatéves szerződésnek a hosszú távú keretét pedig egy 25 évre szóló megállapodás képezi
– jelentette ki Gulyás Balázs. Kiemelte, ha bármelyik pillér hiányzik, akkor a HUN-REN nem tudja ellátni feladatát, amelyet – a kutatóhálózat saját kezdeményezése alapján – az Országgyűlés kijelölt számára. A szervezet elnöke szerint éppen ezért különösen fontos a saját jogállásról szóló törvény megszavazása, illetve a Magyar Tudományos Akadémia decemberi rendkívüli közgyűlésén hozott határozat, amelynek értelmében az Akadémia a HUN-REN által használt ingatlan és ingó vagyont 80 milliárd forintért eladja a Magyar Államnak, amely azután átadja azt teljeskörűen, kutatási közfeladattal terhelten a HUN-REN szervezetének.
Az Akadémia rendkívüli közgyűlésének határozata továbbra is hatályos és érvényes, és a HUN-REN számít arra, hogy az Akadémia vezetése a közgyűlési határozatot az érvényes jogszabályoknak és az akadémiai többség döntésének megfelelően végrehajtja
– erősítette meg Gulyás Balázs elnök.
Nekünk kötelességünk védeni a kutatóhálózat érdekeit, és ezzel együtt a nálunk dolgozó kutatók, valamint egyéb munkatársak érdekeit, többek között a fizetésemelésüket is. Hiszen a fent említett három feltétel egyszerre szükséges a HUN-REN megújulásához, azaz az ingatlanvagyon biztosítása alapvető fontosságú, ennek tudatában fogadta el a HUN-REN-törvényt az Országgyűlés, és ez alapján született az a kormányhatározat december végén, ami már idén 18 milliárd forinttal növeli a HUN-REN költségvetését. Ingatlanvagyon hiányában tehát nincs új HUN-REN, ami nélkül pedig nincs teljesítményalapú közfeladat-finanszírozási szerződés és ahhoz kapcsolódó finanszírozásemelés
– jelentette ki a HUN-REN elnöke. Kiemelte, a saját és az általa vezetett szervezet álláspontja szerint az igazság maximálisan az ő oldalukon áll.
A mi fejünkben meg sem fordul az, hogy az Akadémia határozatának érvényessége és végrehajthatósága megkérdőjelezhető, és ennek tudatában lépünk be, mint érdekelt fél a perbe. Meggyőződésünk, hogy a beadvány, amit az akadémikus fémjelez, nem állja meg a helyét
– zárta a beszélgetést Gulyás Balázs.
