A házelnök rámutatott: a parlamentben már 1990-ben sem volt adott a minimális egyetértés, azóta pedig a helyzet radikálisan romlott, a parlamentnek a politikai nyilvánosság szempontjából is visszaszorult a szerepe. A törvényalkotást a kivételnek nevezte, úgy értékelve, hogy nagyon nagy hibákat nem követett el az Országgyűlés, különösen nem 2010 óta. Megjegyezte: nem nagyon látja azt a fordulatot, amit követően visszatérnek a boldog békeidőkhöz, és megint egy normális vitakultúrával átitatott nemzeti plénum lesz a magyar Országgyűlésben. Úgy látta, máshol sem ebbe az irányba mutatnak a folyamatok sajnálatos módon, de ez nem a képviselők hibája, nekik annyi róható fel, hogy engednek a korszellemnek.
Betelt a pohár
A pride betiltásáról azt mondta, a jogszabályi környezet eddig nem tette lehetővé, hogy megpróbálják korlátozni azt a magamutogató, szándékosan botránykeltő valamit, amit a büszkeség napjának vagy hónapjának kereszteltek el. Szerinte visszataszító dolog, amit az utcán sokan műveltek, és a többségnek joga van ahhoz, hogy ezt ne tűrje el. Kiemelte: szeretnék megteremteni azt a jogszabályi lehetőséget, hogy minimum korlátok közé szorítsák. Arra a kérdésre, hogy miért most, azt mondta,
mert most telt be a pohár.
Hozzátette: az amerikai elnökváltással világossá vált, hogy egyfajta kultúraátalakító, agresszív politikát civil szervezeteken keresztül amerikai állami pénzekkel, plusz még Soros magánpénzeivel, vagy amiket ő kezel, próbáltak meg ránk erőszakolni.
Immáron a végső cél a legitim módon megválasztott magyar kormánynak a hatalomból való eltávolítása, és ebben egy eszköz, egy látszólag periférikus csatatér, de számunkra azért fontos csatatér az LMBTQ-jogok meg úgynevezett közösségeknek a helyzete
– fejtette ki Kövér László.
Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke (Fotó: Németh András Péter)