Tovább nő hazánk zöldvagyona

Fontos, hogy mindig legyen erdőnk, amely rólunk és a jövő nemzedékeiről is képes gondoskodni, meleget és árnyékot adni egyaránt – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Mocz András a településfásítási programról. Az erdőkért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a cél az, hogy több és jobb erdeink legyenek, és a mai kornak megfelelő technológiával tudjuk művelni, ápolni és fenntartani azokat.

20250302 Keszthely Nemzeti Faültetési Nap fotó Mészáros Annarózsa MA Zalai Hírlap Fotó: Mészáros Annarózsa

A helyettes államtitkár úgy véli, a fa, az erdő a legmagasabb rendű életközösség, amely képes életre kelteni a tájat. Fotó: Kurucz Árpád

Mocz András szerint az erdőnek mindig fontos szerepe volt az emberiség életében, a születésünktől a halálunkig elkísér minket. 

– Gondoljunk csak Az erdő fohásza című versre, amely tökéletesen megmutatja, hogy az ember egész életét végigkíséri a fa: „én vagyok tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon” vagy „én vagyok a gerenda, mely há­zadat tartja”, „én vagyok bölcsőd fája, koporsód fedele”. Fontos, hogy mindig legyen erdőnk, amely rólunk és a jövő nemzedékeiről is képes gondoskodni, meleget és árnyékot adni egy­aránt. Az ország- és a településfásítási program célja tehát az, hogy több erdőnk legyen, jobb erdeink legyenek, és a mai kornak megfelelő technológiával tudjuk művelni, ápolni és fenntartani azokat. A kormány elkötelezett a zöldvagyon megőrzésében és gyarapításában egyaránt, 2019 óta az országfásítási programban mintegy 184 millió fát ültettünk el – fejtette ki.

 

Klímaálló fajok

A fásítás során a települések olyan fafajok közül választhattak, amelyek klímarezisztensek, vagyis jobban ellenállnak a klímaváltozás okozta száraz­ságnak, egyre melegebb időjárásnak.

Az agrárszakember megjegyzi, az erdők fenntartása során a legnagyobb kihívás, hogy olyan fafajokat válasszunk, amelyek jól érzik majd magukat az 50–100 év múlva várható klímában. 

Mint mondja, az erdészeti kutatás régóta foglalkozik ezzel a témával, amelynek eredményeként a soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete olyan döntéstámogatási rendszert fejlesztett ki, amely 2100-ig modellezi a különböző klímaforgatókönyvek alapján várható termőhelyi változásokat.

– És nemcsak előretekint, hanem az egyes forgatókönyvek esetén alkalmazható fafajokat is kínál. Vagyis a gazdálkodó az elérhető tudományos eredményeket közvetlenül felhasználhatja a legfontosabb döntéshez: a fafaj megválasztásához – fogalmazott, majd azzal folytatta, általánosságban elmondható, hogy azok a fajok kerülnek előtérbe, amelyek jobban tűrik a szárazságot, a meleget, és nagy a genetikai változatosságuk.

Mocz András a klímaváltozás kapcsán említést tett azokról a törekvésekről is, amelyek a hazai erdőállomány alkalmazkodását segítik.

 – Egyre nő a természetközeli módon kezelt erdők területe, amely a meglévő erdők alkalmazkodását segíti. Másrészt kísérletek zajlanak tőlünk délebbről, melegebb és szárazabb vidékről származó tölgymakk alkalmazására. Azt várjuk, hogy például a törökországi makkból fejlődő tölgycsemeték már ismerik azokat a viszonyokat, amelyek az előrejelzések szerint a hazai klíma változása során várnak rájuk, ezért életképesebbek, ellenállóbbak lesznek a jövőben – ismertette.

 

Vissza a természetbe

A szakember megjegyzi, hogy az Alföld különösen érintett a fokozódó száraz­ságban, az alföldi erdők az aszály ­miatt rendkívül veszélyeztetettek. – Fontos, hogy az alföldi régióban a meglévő er­deinket is megőrizzük, fenntartsuk, mert az aszály talajra való hatását, a talaj vízgazdálkodását elsősorban a hőmérséklet befolyásolja, a hőmérsékletet pedig az erdők tudják mérsékelni. 

Ott, ahol már csak a szél süvít, a patakok kiszáradtak, a források pedig elapadtak, már csak a fa, az erdő tud csodát tenni: egy legelő, amelyet fával népesítenek be, képes arra, hogy lelassítsa a szelet, a forrás megeredjen, a patakban újra víz csobogjon. A fa, az erdő a legmagasabb rendű életközösség, amely képes életre kelteni a tájat

 – példázta.

Mocz András éppen arra buzdítja a gazdákat, hogy bátran vágjanak bele az erdőtelepítésbe és adják be pályázatukat.

– Az erdőtelepítés egyik feltétele, hogy legyen mibe ültetni a szaporítóanyagot, vagyis hogy legyen termőföld. Sok idősebb gazdálkodó van, akinek a gyerekei nem folytatják a földművelést, és úgy dönt, hogy szeretne visszaadni valamit a természetnek, ezért erdőt telepít a földjére. 

Az erdőtelepítési pályázaton keresztül a kormány gondoskodik arról, hogy a termelésből származó jövedelmét, amiből eddig élt, azt pótolja, ezért a telepítés költségei­nek fedezése mellett 12 éven át jövedelempótló támogatást is biztosít.

Ez egy hatvan év körüli vagy annál idősebb embernél nagyon fontos dolog, hogy nem kell róla másnak gondoskodni, hanem a földje, vagyis inkább az erdeje eltartja őt, miközben hazánk zöldvagyonát is gyarapítja – fejtette ki az agrárszakember.

Borítókép: Gyerekek is segítenek a településfásítási programban (Fotó: Zalai Hírlap/Mészáros Annarózsa)