Elbúcsúztatták „Tankos” Gyuri bácsit

Szerdán délután lakóhelyén, Seregélyes-Szőlőhegyen végső búcsút vettek Horváth Györgytől, „Tankos” Gyuri bácsitól, aki 84 éves korában távozott a számára jól ismert vidékről, a földi árnyékvilágból, és úgy, ahogyan élete nagyobbik részét élte, csendesen megtért a Teremtőjéhez.

Horváth Györgytől búcsúztak mindazok, akik ott voltak a seregélyesi temetőben. „Tankos” Gyuri bácsi élete egy seregélyes-szőlőhegyi kis házból indult el 1941-ben. Négyen voltak testvérek, bátyja tragikusan fiatalon elhunyt, de megelőzte Gyuri bácsit az elmúlásban két nővére is. Három-négy évesen még látta a környéket is felemésztő második világháborút, tizenöt évesen már az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei tettek rá mély benyomást. Televízió- és rádióműszerész végzettséget szerzett, 26 hónapot szolgált a Magyar Néphadseregben harckocsizóként, akkor képezték ki a T–34-es tank vezetésére is. Házasságából 1968-ban született lánya, Ildikó, és idővel büszke nagypapája lett Ágotának és Tibornak – írja a FEOL.

A kommunista rendszerrel 1971-ben került élesen szembe, amikor bátyja – aki a Tolna Megyei Termelőszövetkezet főkönyvelője volt –, gyanús körülmények között elhunyt. Azt követően már nem rejtette véka alá véleményét, amiért a nyolcvanas években, egy fontos külföldi utazás előtt bevonták az útlevelét. Előtte azonban még eljutott Szíriába, és az ott született emlékei és történetei később nagy hatással voltak unokájára. A rendszerváltást követően nemzeti radikális mozgalmakban érezte a helyét, egész életét áthatotta a haza szeretete és a hazafias gondolkodás, amelynek továbbadását fontos küldetésének tartotta. Betegsége előtt még nagy lendülettel és tenni akarással beszélt legújabb helytörténeti kutatásairól. Érdeklődése, hazafias érzelmei családjában is követőre találtak, hiszen lányunokája, Ágota a pákozdi katonai emlékpark történésze.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel, jogvédővel (Forrás: Facebook)

Akkor lett világszerte ismert, amikor az őszödi beszédet követő tiltakozásokat követő időszakban, 2006. október 23-án beindította az ünnepre kiállított T–34-es tankot, miután annak nyílásáról leverték a lakatot. (Ezekről a pillanatokról csak keveseknek nyilatkozott, a Fejér Megyei Hírlappal annak idején kivételt tett.) Százötven métert haladt a harckocsival a tüntetők között, végül demonstratívan megállt a rendőrsorfalnál. Menet közben egy hirdetőtáblát ledöntött, de nem sérült meg senki.

– Ez a legnagyobb szerencsém. Ahogy az életemben minden fontos helyzetben, az Isten itt is fogta a kezem – mondta erről később. Bár a hatalom próbálta azt hazudni, hogy kifogyott az üzemanyag, valójában Gyuri bácsi a maga elhatározásából állt meg a rendőrök hada előtt. Akik több tucatnyi könnygázgránátot lőttek a tank közvetlen közelébe, végül a vízágyú betalált a vezető kémlelőnyílásán.

A teljes cikk ide kattintva érhető el.

Borítókép: Horváth György fényképe és egy kis T–34-es a temetőben, a koszorúk között (Fotó: FEOL)