A Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt években számos módon támadta a kormányt és annak intézkedéseit. Bírálták például a kabinet bevándorláspolitikáját, különös tekintettel a határzárra és a tranzitzónákra. Ez is közrejátszott abban, hogy az Európai Bíróság 2024 júniusában kétszázmillió eurós migrációs gigabírságot szabott ki Magyarországra, valamint további napi egymillió euró megfizetésére kötelezte hazánkat, amíg nem változtatja meg a vonatkozó szabályozást. A testület ítéletének alapjául szolgáló fő indok az volt: Magyarország következetesen nem biztosítja a menekültügyi eljárásokhoz való hatékony hozzáférést. –„Nettó károkozás, hogy a kormány nem hajtotta végre az uniós bíróság ítéletét” – kommentálta a Helsinki az Európai Bíróság bevándorláspárti döntését.
A Helsinki szerepet játszott abban is, hogy az EU jogellenesen tartson vissza hazánknak járó uniós forrásokat. Például rendszeresen részt vesznek az úgynevezett jogállamisági jelentések megírásában. A Helsinki más álcivil szervezetekkel, így például a Transparency International Magyarországgal időről időre közösen készít Magyarországot elítélő beadványokat az Európai Bizottságnak.
Az EU vezető testületeinek írt dokumentumokat fel is használták a hazánk elleni hadjárathoz, így az uniós források visszatartását megalapozó döntések meghozatalához. Minderre a Helsinki maga mutatott rá, amikor így írt honlapján a 2023-as jogállamisági jelentés kapcsán: „Az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó jogállamisági jelentése idén is számos ponton tükrözi a beadványunkban megfogalmazott aggályokat.”
Ezt a Magyarország elleni aknamunkát rengeteg pénzzel szponzorálja az EU.
A Helsinki az utóbbi nyolc évben csak Brüsszelből kis híján 1,3 millió euróhoz jutott. Jelenlegi árfolyamon számítva az összeg félmilliárd forintnál is nagyobb. A Helsinki 19 projektben volt érintett, 15-ben kedvezményezettként, négyben pedig koordinátorként. Az egyes tételeket, dátumokat és a projektek neveit az Európai Bizottság honlapja részletezi, lapunk is onnan gyűjtötte ki.
