Az elmúlt évek statisztikái aggasztó képet festenek: az új pszichoaktív szerek, vagyis a dizájnerdrogok gyorsan váltják le a hagyományos szereket, főként az olcsóságuk és könnyű hozzáférhetőségük miatt – írta a Drogkutató Intézet (DKI). A rendőrség és a kábítószerügyi egyeztető fórumok beszámolói szerint a dílerek egyre gyakrabban fiatalokat vesznek célba. A jelenlegi Btk.-módosítás célja, hogy ezek a személyek ne számíthassanak enyhe elbírálásra.
Fókuszban a gyermekek védelme
A jogalkotó szándéka egyértelmű: világos üzenetet küldeni a társadalomnak, hogy a gyerekeket célzó drogterjesztés a legsúlyosabb bűncselekmények közé tartozik. A törvényjavaslat bírálói szerint a szigorítás túlzott és visszavezeti a drogpolitikát a kriminalizáció irányába, a támogatók viszont azt hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi helyzet radikális lépéseket kíván.
A gyermekeket és fiatalokat meg kell védeni egy olyan drogpiacon, amely alkalmazkodik a jogi kiskapukhoz, és ahol a kereskedelem gyakran már a digitális térben zajlik. A Btk. szigorítása ebben az értelemben nem pusztán büntetőpolitikai döntés, hanem társadalompolitikai állásfoglalás is: a gyermekeink védelme nem lehet alku tárgya
– szögezte le a szakmai szervezet.
Átalakítják az elterelés intézményét
A 2025-ös drogellenes törvényjavaslat egyik legvitatottabb, ugyanakkor legjelentősebb eleme az elterelés rendszerének szigorítása. Az elterelés, vagyis a büntetés alternatívájaként kínált kezelési lehetőség évtizedek óta a magyar drogpolitika alapköve.
Most azonban a kormány radikális módosításokat javasol, célja a hatékonyság növelése és a terjesztői hálózatok teljes felszámolása.
Az új szabályozás szerint csak az veheti majd igénybe, aki hajlandó együttműködni a hatóságokkal, és információt szolgáltat arról, honnan szerezte a kábítószert. Ez lényegében egyfajta „védett tanú” szerepkört is bevezet a fogyasztók között, ahol a jogi kedvezmény feltétele a drogterjesztők leleplezésében való részvétel. Ez komoly változást jelent a korábbi gyakorlathoz képest, ahol a prevenció volt a központi cél, és az együttműködés nem volt követelmény. Az új rendszerben az elterelés inkább bűnüldözési eszközzé válik, szemben a korábbi szociális, egészségügyi fókuszú megközelítéssel.
Cél a drogkereskedelem visszaszorítása, a segítséggel karöltve
A kormány indoklása szerint a módosítás célja a kábítószer-kereskedelem visszaszorítása, a terjesztői hálózatok feltérképezése és felszámolása.
Az eddigi rendszer sok esetben lehetőséget adott arra, hogy terjesztők fogyasztónak álcázva elkerüljék a komolyabb büntetést.
A mostani javaslat ezzel próbálja meg átszűrni a valódi fogyasztókat a terjesztőktől, és aktívan bekapcsolni az elkövetőket a bűnmegelőzésbe. A törvényalkotók szerint az új modell nem zárja ki a rehabilitációt, de a társadalmi felelősségvállalást is megköveteli. Az a gondolat áll az elterelés új formájának középpontjában, hogy aki segítséget akar, annak részt kell vennie a közösség védelmében.
A törvényjavaslat egyik legerősebb érve, hogy a fiatalkorúak egyre nagyobb arányban kerülnek kapcsolatba új pszichoaktív szerekkel. Ezeknek a szereknek gyakran ismeretlen a hatásuk, olcsók, és könnyen hozzáférhetők, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. Az új elterelési szabályozás célja, hogy a fiatalok ne csak figyelmeztetést kapjanak, hanem egy erőteljesebb, de még mindig segítségnyújtásra irányuló rendszerrel szembesüljenek. A társadalom védelme nemcsak a szankcionáláson múlik, hanem azon is, hogy a megelőzés és a bűnüldözés kéz a kézben járjon. Az új elterelési modell szigorúan, de céltudatosan ezt próbálja megvalósítani – világított rá a DKI.
