A Kúria 2025. március 31-i határozata egyértelműen tisztázta a közjogi helyzetet és kimondta, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának nem lehet elsődleges vagy túlnyomó célja a közlekedés rendjének sérelme, illetve egy adott területen való közlekedés ellehetetlenítése sem – fogalmazott lapunknak ifj. Lomnici Zoltán, miután a kedd este Budapesten tartott pride-párti tüntetés résztvevői az egy héttel ezelőtti demonstrációhoz hasonlóan ismét hidakat zártak le.
Az alkotmányjogász jelezte, hogy ez a Kúria gyakorlata szerint kívül esik a gyülekezési szabadság által védett körön.

Hozzátette: ezzel a Varga Zs. András elnök által vezetett legfőbb bírói fórum az Emberi Jogok Európai Egyezménye 17. cikkével harmonizáló ítéletet hozott, mivel a nemzetközi alapdokumentum szerint
az alapjogok garantálása senkit sem jogosít fel olyan cselekvésre, amely e jogokkal való élés ellehetetlenítésére irányul. Így a gyülekezési jog gyakorlása sem irányulhat mások jogainak és szabadságának ellehetetlenítésére.
A szakértő meglátása, hogy a legfőbb bírói fórum megerősítette döntésével azt a rendőrhatósági álláspontot, amely szerint egy hídlezárást megvalósító gyűlés alkalmas lehet mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan megzavarására, egyben a közrendet veszélyezteti oly módon, hogy a gyűlés a közlekedés rendjének sérelmével jár.
Fontos hangsúlyozni, hogy a Kúria elnöke még alkotmánybíróként egy indoklásban leszögezte, hogy a gyülekezés az alaptörvényben biztosított alapjog, amelynek tényleges gyakorlását mindaddig elő kell mozdítani, amíg erre az alaptörvény és a jogszabályok keretei között lehetőség van. Ugyanakkor az elmúlt napok botrányos eseményei során a demonstrálók a gyülekezési joggal nem éltek, hanem visszaéltek, amelynek következtében a megmozdulások elvesztve békés és törvényes jellegüket, kiléptek az alkotmányos védelem hatálya alól
– rögzítette ifj. Lomnici.