A Szájer József által vezetett Szabad Európa Intézet közzétette új szuverenitásindexét. Az elemzés célja, hogy átfogó képet adjon egy-egy ország önállóságáról, amelyhez egy rangsort állítottak fel. Az uniós országok mellett összehasonlító célzattal vizsgáltak nem uniós országokat is.
Megvizsgálták az egyes országok szuverenitási helyzetét és összehasonlították azokat. A meghatározott mérőszám az országok önállóságának a jelenlegi állapota mellett kiemelt figyelmet fordít azoknak a kockázati tényezőknek a feltárására, amelyek veszélyt jelentenek a szuverenitásukra. A kutatás célja az volt, hogy átfogó képet alakítson ki az egyes országok önállóságáról, azért, hogy mind a közvélemény, mind a politikai döntéshozók teljes körű képet kapjanak azokról a tényezőkről, amiknek pozitív vagy negatív hatása lehet erre.
Az szuverenitásindex létrehozásánál Magyarországot tartják referenciaországnak, és kiindulópontként tekintenek rá a további országok politikai mozgásterének és cselekvőképességének a meghatározásában.
A jelenlegi magyar kormányzati politika ideális és létező példaként szolgált. A magyar szuverenitáskoncepció három fő elem köré épül: A kormányzati döntéshozatalban a demokratikus többség akarata érvényesül, miután Magyarország mentes mindenféle külső függéstől. Képes ellenállni mindennemű külső befolyásnak, ami garantálni tudja szabadságát és függetlenségét. Döntéshozatala önállóan működik, nem befolyásolható egyéb szereplők által. A kutatás egészében Orbán Viktor miniszterelnök kormányzása alatt kimunkált szuverenitásfogalomra támaszkodik azért, hogy egy diskurzus induljon el a szuverenitásról Európán belül.
A szuverenitásindex egy 36 elemből álló kérdőíves elemzéssel kívánja értékelni az egyes országok szuverenitását, amelyen Magyarország a maximálisan megszerezhető 200 pontból178-at ért el.
Második helyen Franciaország áll 175, majd Németország 169 ponttal.
Néhány unión kívüli országot is vizsgáltak Szájerék, ezt a rangsort Kína vezeti 190 ponttal, őket követi az USA 180 ponttal, majd Svájc 175 ponttal.
