Magyarország álláspontja az, hogy teret kell engedni az Egyesült Államok által kezdeményezett béketárgyalásoknak, a legfontosabb cél a tárgyalási folyamat folytonosságának biztosítása és a mielőbbi eredmény, az ukrajnai háború lezárásának elérése – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf Brüsszelben. A honvédelmi miniszter az uniós tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta: ennek fényében Magyarország nem tartja indokoltnak, hogy az Európai Unió és tagállamai továbbra is a háború katonai eszkalációját támogassák, különösen olyan lépésekkel, amelyek Ukrajna katonai győzelmét szolgálják – beleértve a fegyverszállításokat és egyéb katonai támogatásokat is –, amelyekhez Magyarország a kezdetektől fogva nem csatlakozott.
Magyarország álláspontja, amelyet kezdetektől fogva ebben a kérdésben képviselt, az azonnali tűzszünet és béketárgyalások megkezdése, mivel ennek a háborúnak nincs katonai megoldása, és kizárólag diplomáciai úton lehet elérni a hőn áhított békéhez. Ne hozzon az Európai Unió olyan döntést, amely ebben akadályt jelentene!
– hívta fel a figyelmet a miniszter, aki beszámolt arról is, hogy a tanácskozáson napirendre került az a mandátum, amelyet az Európai Unió korábban már megadott a katonai kiképzésekre vonatkozó missziójára. Most azonban olyan javaslat is felmerült, amely ennek a küldetésnek a kibővítését irányozza elő: eszerint a kiképzés nem csupán az uniós tagállamok területén zajlana, hanem közvetlenül Ukrajna területére helyeződne át – tette hozzá.
Ez a megközelítés nyilvánvalóan szembemegy azzal az állásponttal, amelyet Magyarország eddig képviselt
– hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Majd rámutatott: a háború további eszkalációjának nincs értelme, a legfontosabb cél a tűzszünet elérése.
A keddi tanácskozás egyik kiemelten fontos témája az Európai Unió védelmének megerősítése volt: Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amelyek már évek óta teljesítik a GDP két százalékának megfelelő védelmi kiadást, amely a NATO által is elvárt szint, és amelyet a tagállamok közül sokan még ma sem értek el – mondta. Hozzátette: sokak szerint azonban ez már nem is elégséges: napirendre került a védelmi kiadások öt százalékra történő emelésének kérdése is.
