Az ukrán szervezett bűnözés áll az online csalások mögött

A csalók nem válogatnak: fiatalok, idősek, magánszemélyek és vállalatok egyaránt a célpontjaik között lehet.

Fotó: Hegedűs Márk Forrás: Laptop/NMH

Felszámoltak a magyar hatóságok egy 19 emberből álló, az ukrán szervezett bűnözéshez köthető hálózatot, akik online csalásokkal támadták a magyarokat – jelentette be közösségi oldalára feltöltött videójában a miniszterelnök. Orbán Viktor bemutatta, hogyan károsítják meg a magyar családokat az ukrán kibercsalók.

Ukrán csalók akár egy óvatlan kattintással elszedhetik a család teljes megtakarítását

 – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, aki azt is elmondta, hogy a szerdai kormányülésen kiemelt figyelmet fordítanak erre a problémára, hiszen 

évi nyolcmilliárd forint kárt okoznak ezzel a csalók a magyar családoknak.

A holnapi kormányülésen újabb eszközökről döntünk, ezekkel fellépünk az ukrán bűnözői körökhöz köthető banki hekkertámadások ellen – jelentette ki a kormányfő.

Biztosan van mindenkinek legalább egy ismerőse, aki vagy már lett online csalás áldozata, vagy próbálkoztak nála. Egy férfi bankszámláját úgy fosztották ki, hogy rákattintott egy SMS-re, amelyet a telefonjára kapott, és onnan már nem volt visszaút. És ő csak az egyik áldozat a rengetegből. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az elmúlt években jelentősen nőtt az online és banki csalások száma Magyarországon. 

2023-ban több mint 18 ezer sikeres banki csalást regisztráltak, amelyek összesen több mint 23 milliárd forintos kárt okoztak az ügyfeleknek.

2024 második negyedévében a csalások száma és az okozott kár tovább emelkedett, elérve a kilencmilliárd forintot. 2024 harmadik negyedévében 4676 sikeres csalást regisztráltak, míg két évvel korábban csak 1616-ot – vagyis két év alatt megtízszereződött a panaszok száma. 2024 utolsó negyedévében több mint 8,2 milliárd forintos kárt okoztak a csalók, ebből közel 2,5 milliárd forint bankkártyás, 5,7 milliárd forint pedig elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódott.

Nem válogatnak

Ráadásul a csalók nem válogatnak: fiatalok, idősek, magánszemélyek és vállalatok egyaránt célpontok. Az MNB szerint különösen veszélyeztetettek a 18–29 éves korosztály tagjai, akik gyakran túlzottan magabiztosak digitális ismereteikben, de nem mindig ismerik fel a csalások jeleit.

Megdöbbentő lehet a felismerés Fotó: Pexels

A csalók egyre professzionálisabb módszerekkel támadnak, és jelentős anyagi károkat okoznak, különösen a legvédtelenebb csoportoknak, például az időseknek. 

A leggyakoribb csalástípusok közé tartozik az adathalászat, a telefonos és online piacteres csalások, valamint a hamis banki weboldalak és kuponos átverések. 

A csalók leggyakrabban telefonon (44 százalék), SMS-ben vagy e-mailben (42–42 százalék) keresik meg az áldozatokat. Sokan találkoznak csalókkal online piactereken, illetve hamis weboldalakon keresztül is.

Mindenki veszélyben van

Az idősek különösen veszélyeztetettek: minden negyedik online csalás áldozata nyugdíjas, akik gyakran a havi nyugdíjukat vagy a felhalmozott megtakarításaikat veszítik el. Az áldozatok jelentős része szégyelli a történteket, emiatt sokan nem is jelentik a csalást a banknak vagy a hatóságoknak. A lakosság csaknem 60 százaléka már találkozott ilyen csalási kísérlettel, 15 százaléknak pedig kára is lett.

Számtalan csalástípus van, most bemutatjuk a leggyakoribbakat.

Az adathalászatban a csalók hamis banki vagy szolgáltatói weboldalakat, e-maileket, SMS-eket vagy telefonhívásokat használnak, hogy bizalmas adatokat szerezzenek meg, amelyekkel hozzáférnek az áldozat számlájához. 

Gyakran a bank nevében keresik meg az áldozatokat, és sürgős intézkedést kérnek.

Rendőrnek adják ki magukat 

A telefonos csalók banki vagy rendőrségi munkatársnak adják ki magukat, és különféle ürügyekkel próbálnak pénzt vagy adatokat kicsalni. Van, hogy feltört bankszámlára hivatkoznak, de olyan is előfordult, hogy folyamatban lévő nyomozás miatt kérték az adatokat.

Egyre elterjedtebb, hogy a bűnözők lemásolják a bankok hivatalos weboldalait, és így csalnak ki pénzt az ügyfelektől. Az áldozatok gyakran észre sem veszik, hogy nem a valódi oldalon járnak.

Léteznek úgynevezett romantikus csalások is. Ilyenkor online ismerkedési oldalakon bizalmi kapcsolatot építenek ki, majd különböző indokokkal csalnak ki pénzt a megtévesztett embertől.

Szoftvert telepítenek

A technikai támogatásnak álcázott csalásokban pedig hamis hibajelzésekkel ijesztik meg a felhasználókat, és ráveszik őket, hogy telepítsenek szoftvert vagy osszák meg eszközeikhez a hozzáférést.

Már-már klasszikusnak számítanak az online piacteres csalások: hamis hirdetésekkel, nem létező termékekkel csalnak ki pénzt a vásárlóktól, akik előre utalják a vételárat, de a termék nem érkezik meg.

A kuponos csalók népszerű márkák nevében kínálnak nagy kedvezményeket, ehhez azonban személyes vagy banki adatokat kérnek, illetve adathalászlinkekre irányítják az áldozatokat.

Hamis számlák

Az egyik legrégebbi csalási forma talán az, amikor a csalók hamis számlákat vagy fizetési felszólításokat küldenek, gyakran közműszolgáltatók vagy hivatalos szervek nevében, hogy rávegyék az áldozatokat pénz átutalására.

Az online térben terjednek a „túl szép, hogy igaz legyen” típusú befektetési ajánlatok, amelyek magas hozamokat ígérnek rövid idő alatt. Ezek gyakran hamis weboldalakon vagy a közösségi médiában megjelenő hirdetéseken keresztül terjednek.

Feltörik a fiókokat Fotó: Pexels

Az MNB figyelmeztetett egy új típusú csalásra, ahol az első vásárlással jóváhagyott ismétlődő levonások – bejelentés hiányában – akadálytalanul teljesülhetnek,

így az ügyfelek számlájáról rendszeresen kisebb összegeket vonnak le.

Bankkártyás visszaélésekkor a csalók megszerzik a bankkártyaadatokat, majd az áldozat tudta nélkül vásárolnak vagy pénzt emelnek le a számláról. A visszaélések száma és értéke folyamatosan nő.

Egyre gyakoribb a Facebook- vagy más közösségi fiókok feltörése, átvétele, majd ezek felhasználása további csalásokhoz vagy adatlopáshoz.

Ezzel persze még messze nincs vége, gyakran fordulnak elő hamis nyereményjátékok, kuponok, hamis technikai támogatás, QR-kódos csalások, de még hívószám-hamisítás is.