Felszámoltak a magyar hatóságok egy 19 emberből álló, az ukrán szervezett bűnözéshez köthető hálózatot, akik online csalásokkal támadták a magyarokat – jelentette be közösségi oldalára feltöltött videójában a miniszterelnök. Orbán Viktor bemutatta, hogyan károsítják meg a magyar családokat az ukrán kibercsalók.
Ukrán csalók akár egy óvatlan kattintással elszedhetik a család teljes megtakarítását
– hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, aki azt is elmondta, hogy a szerdai kormányülésen kiemelt figyelmet fordítanak erre a problémára, hiszen
évi nyolcmilliárd forint kárt okoznak ezzel a csalók a magyar családoknak.
A holnapi kormányülésen újabb eszközökről döntünk, ezekkel fellépünk az ukrán bűnözői körökhöz köthető banki hekkertámadások ellen – jelentette ki a kormányfő.
Biztosan van mindenkinek legalább egy ismerőse, aki vagy már lett online csalás áldozata, vagy próbálkoztak nála. Egy férfi bankszámláját úgy fosztották ki, hogy rákattintott egy SMS-re, amelyet a telefonjára kapott, és onnan már nem volt visszaút. És ő csak az egyik áldozat a rengetegből. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az elmúlt években jelentősen nőtt az online és banki csalások száma Magyarországon.
2023-ban több mint 18 ezer sikeres banki csalást regisztráltak, amelyek összesen több mint 23 milliárd forintos kárt okoztak az ügyfeleknek.
2024 második negyedévében a csalások száma és az okozott kár tovább emelkedett, elérve a kilencmilliárd forintot. 2024 harmadik negyedévében 4676 sikeres csalást regisztráltak, míg két évvel korábban csak 1616-ot – vagyis két év alatt megtízszereződött a panaszok száma. 2024 utolsó negyedévében több mint 8,2 milliárd forintos kárt okoztak a csalók, ebből közel 2,5 milliárd forint bankkártyás, 5,7 milliárd forint pedig elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódott.
Nem válogatnak
Ráadásul a csalók nem válogatnak: fiatalok, idősek, magánszemélyek és vállalatok egyaránt célpontok. Az MNB szerint különösen veszélyeztetettek a 18–29 éves korosztály tagjai, akik gyakran túlzottan magabiztosak digitális ismereteikben, de nem mindig ismerik fel a csalások jeleit.
A csalók egyre professzionálisabb módszerekkel támadnak, és jelentős anyagi károkat okoznak, különösen a legvédtelenebb csoportoknak, például az időseknek.
A leggyakoribb csalástípusok közé tartozik az adathalászat, a telefonos és online piacteres csalások, valamint a hamis banki weboldalak és kuponos átverések.
A csalók leggyakrabban telefonon (44 százalék), SMS-ben vagy e-mailben (42–42 százalék) keresik meg az áldozatokat. Sokan találkoznak csalókkal online piactereken, illetve hamis weboldalakon keresztül is.
Mindenki veszélyben van
Az idősek különösen veszélyeztetettek: minden negyedik online csalás áldozata nyugdíjas, akik gyakran a havi nyugdíjukat vagy a felhalmozott megtakarításaikat veszítik el. Az áldozatok jelentős része szégyelli a történteket, emiatt sokan nem is jelentik a csalást a banknak vagy a hatóságoknak. A lakosság csaknem 60 százaléka már találkozott ilyen csalási kísérlettel, 15 százaléknak pedig kára is lett.
Számtalan csalástípus van, most bemutatjuk a leggyakoribbakat.
Az adathalászatban a csalók hamis banki vagy szolgáltatói weboldalakat, e-maileket, SMS-eket vagy telefonhívásokat használnak, hogy bizalmas adatokat szerezzenek meg, amelyekkel hozzáférnek az áldozat számlájához.
Gyakran a bank nevében keresik meg az áldozatokat, és sürgős intézkedést kérnek.
Rendőrnek adják ki magukat
A telefonos csalók banki vagy rendőrségi munkatársnak adják ki magukat, és különféle ürügyekkel próbálnak pénzt vagy adatokat kicsalni. Van, hogy feltört bankszámlára hivatkoznak, de olyan is előfordult, hogy folyamatban lévő nyomozás miatt kérték az adatokat.
Egyre elterjedtebb, hogy a bűnözők lemásolják a bankok hivatalos weboldalait, és így csalnak ki pénzt az ügyfelektől. Az áldozatok gyakran észre sem veszik, hogy nem a valódi oldalon járnak.
