A szervezett bűnözés megerősödésével járhat hazánkban Ukrajna uniós csatlakozása

Bandaháborúk, a szervezett alvilág megerősödése, ennek nyomán prostitúció, kábítószer-kereskedelem és más súlyos bűncselekmények elszaporodása várhat Magyarországra és Nyugat-Európára, ha megvalósul Ukrajna uniós csatlakozása. Hazánknak van tapasztalata e téren, hiszen az 1990-es évek elején egyszer már megjelentek nálunk a káoszt és bűnözést magukkal hozó ukrán maffiózók. Arról nem is beszélve, hogy ebben az időszakban Budapesten rendezkedett be minden idők egyik legveszélyesebb, kijevi születésű bűnözője, a Szeva bácsiként is ismert Szemjon Mogiljevics is. Őt a magyar és az amerikai szervek közös együttműködésének köszönhetően végül pár éven belül sikeresen kiszorították az országból.

Helyszínelés Lembergben (Lviv) egy robbantás után Fotó: Fotó: MTI/EPA/Mikola Tisz

Veszélyes volt a NATO-ra is

Több ország hírszerzői szerint évekig működtette Budapestről Közép-Európa legnagyobb bűnszervezetét, általa lett ismert az orosz-ukrán maffia a köztudatban. A feltételezések szerint egyebek mellett fegyver- és kábítószer-kereskedelemmel, nukleáris anyagok adásvételével, prostitúcióval, pénzmosással, védelmi pénzek szedésével, műtárgyak csempészésével foglalkozott. 

Számos titkosszolgálat szerint a Vörös Maffia bérgyilkosbandái a „védelemért” fizetni nem akaró boltosokat különös kegyetlenséggel kínozták és ölték meg. 

Említésre méltó az is, hogy kanadai újságírók 1997-ben feltárták: Mogiljevics állt másokkal együtt a torontói tőzsdén jegyzett, egymilliárd dollárra becsült YBM Magnex cég mögött. A cég részvényei pillanatok alatt értéktelenné váltak, amikor kiderült, hogy merő látszat, csalás volt a jövedelmező nemzetközi tevékenység. Ezért is körözte az FBI, amely szerint Mogiljevics tevékenysége egész Közép- és Kelet-Európára, a NATO-ra és a terrorizmus elleni harcra nézve is veszélyt jelentett.

Koordinálta a magyarországi olajbűnözést

Hozzátesszük, az 1990-es évek elejétől Magyarországon huzamos ideig tartózkodó férfi koordinálta a 90-es években hazánkban is nagy üzletnek számító olajbűnözést. A vele együtt érkező oroszokhoz, ukránokhoz tartozó társaságok a pozsonyi Slovnafton keresztül az egyik fő ellátói voltak a keletről jövő olajhoz kapcsolódó milliárdos áfacsalás-sorozat nagy magyar cégeinek. Itt kapcsolódik az olajozáshoz a magyar politika is, ugyanis az olajat MSZP-érdekeltségű vállalkozásokon keresztül juttatták el Portik Tamásék cégéhez, az Energolhoz, amelynek egyik fő beszállítója a miskolci ETL Rt. volt.

Mogiljevicsnek köszönhetjük Portikot is?

Érdemes megemlíteni, hogy a Mogiljevics által felügyelt olajszőkítési ügyletekből nőtte ki magát a már említett Energollal Portik Tamás is, akit azóta több alvilági leszámolás megrendelése miatt elítéltek: Fenyő János kivégzése, Prisztás József agyonlövetése, vagy az egész országot megrázó Aranykéz utcai robbantás. Emellett Portik és csapata felelt az 1996-ban történt fővárosi kézigránátos robbantások egy részéért, illetve az 1998-as választások előtti és utáni úgynevezett politikai robbantásokért is.

Kiszorítva

Mogiljevics hazánkból való kiszorítása végül 1999-ben történt meg, amiben a magyar és az amerikai szervek szorosan együttműködtek. Emiatt történt részben, hogy a 90-es évek végén az FBI megnyitotta budapesti irodáját. A tíz fővel megalakuló különleges csoport feladata a kelet-európai bűnözői csoportok megfigyelése és felderítése volt. Szeva bácsi azóta Moszkvában él.

Alvezér

Nem szabad elfeledkeznünk a Szeva bácsi egyik alvezérének tartott ukrán Leonyid Pavlovics Sztecuráról, alias Loncsikról, aki a magyarországi szervezett bűnözés ismert alakja volt a kilencvenes években. Az ő neve prostitúcióval, olajjal, autólopásokkal, védelmi pénzek szedésével kapcsolatos ügyekben merült fel.

Ukrajna I.

A Kijevben született, ukrán–izraeli kettős állampolgár Szeva bácsihoz hasonlóan szintén az 1990-es évek elején tűnt fel Magyarországon, és Ukrajna I. néven alapított őrző-védő szolgálatot. Majd közös üzleti ügyeket bonyolított a későbbi Aranykéz utcai robbantás áldozatával, Boros Tamással és az 1999 áprilisában Tahitótfaluban géppisztolysorozattal kivégzett Seres Zoltánnal. Sztecura 1997-ben, egy gyilkossági kísérlet kapcsán került képbe a rendőröknél. Végül 2001. október 1-jén fogták el a kommandósok Záhonyban az Ukrajna felé tartó vonaton. A férfit emberölés kísérletével és zsarolással vádolták végül meg, valamint azzal, hogy két éven át védelmi pénzt szedett egy budapesti diszkó tulajdonosától.

Épphogy túlélte az áldozat

A 2004-ben született ítélet azt is tartalmazta, hogy Loncsik 1997-ben utasítást adott beosztottjainak, hogy öljenek meg egy Csecsen becenevű férfit, aki ellentétes üzleti érdekeltségű volt. Loncsik emberei egy szórakozóhelyről erőszakkal elvitték a férfit egy budapesti házba, ahol órákon át baseball-ütőkkel verték, több csontját összetörték, majd kivitték egy XVIII. kerületi kiserdőbe, ahol összeszurkálták. A félholtra vert férfi halottnak tettette magát, ezért otthagyták. Kutyasétáltatók találtak rá, kórházba vitték, így túlélte a támadást.

A férfi 2010-ben szabadult a börtönből, utána azonnal kiutasították az országból.