A szervezett bűnözés megerősödésével járhat hazánkban Ukrajna uniós csatlakozása

Bandaháborúk, a szervezett alvilág megerősödése, ennek nyomán prostitúció, kábítószer-kereskedelem és más súlyos bűncselekmények elszaporodása várhat Magyarországra és Nyugat-Európára, ha megvalósul Ukrajna uniós csatlakozása. Hazánknak van tapasztalata e téren, hiszen az 1990-es évek elején egyszer már megjelentek nálunk a káoszt és bűnözést magukkal hozó ukrán maffiózók. Arról nem is beszélve, hogy ebben az időszakban Budapesten rendezkedett be minden idők egyik legveszélyesebb, kijevi születésű bűnözője, a Szeva bácsiként is ismert Szemjon Mogiljevics is. Őt a magyar és az amerikai szervek közös együttműködésének köszönhetően végül pár éven belül sikeresen kiszorították az országból.

Helyszínelés Lembergben (Lviv) egy robbantás után Fotó: Fotó: MTI/EPA/Mikola Tisz

Óriási veszéllyel, biztonsági kockázattal járhat, ha megvalósul Ukrajna európai uniós csatlakozása – a helyzet súlyosságát kellően érzékelteti egy minap megjelent tanulmány. Eszerint a hadiállapot megszűnése Ukrajnában csökkentheti az állami ellenőrzést, teret adva a bűnözői hálózatok terjeszkedésének, és fennáll a veszélye, hogy az ukrán alvilág és szervezett bűnözés új vezetési struktúrák alatt emelkedik fel újra. 

Korábban már beszámoltunk róla, hogy Ukrajna lényegében egy maffiaállam, a bűnözést tekintve Európában az egyik legrosszabb helyen áll, és nagyon komoly bűnügyi káosszal járhat, ha EU-taggá válik. 

Előretört a szervezett bűnözés

Magyarországnak van tapasztalata abban, milyen az, amikor az orosz-ukrán alvilág megjelenik valahol. A rendszerváltás ugyanis nemcsak határnyitással járt: a szervezett bűnözés előretörése, a fegyverkereskedelem, a fegyveres rablások, a pénzmosás, prostitúciós hálózat kiépítése, kábítószer-kereskedelem és az olajszőkítő maffia felemelkedése is kezdetét vette. Jöttek az alvilági robbantások, merényletek, leszámolások, megjelentek az egykori posztszovjet utódállamok (például Ukrajna) kormányaival vagy akár titkosszolgálataival, korrupt politikusaival, rendőreivel jó kapcsolatot ápoló, többek között ukrán gengszterek.

Mindennapos életveszély

A posztszovjet utódállamokból érkező bűnözők először csak a honfitársaiktól szedtek védelmi pénzt, később ez megváltozott. Mindennaposak voltak a fegyveres rablások és az utcai erőszak. Volt olyan nap az 1990-es évek elején, amikor a Keleti pályaudvar környékén, a moszkvai gyorsvonat beérkezése után 11 fegyveres rablást jelentettek a Rákóczi útról. 

A magyar rendőrök mindennapos életveszélyben dolgoztak: ezek az ukrán bűnözők az afgán hadszíntért is megjáró veteránok voltak, tele fegyverekkel. Olyan is előfordult, hogy a fővárosi prostitúciós piac felosztása miatt alakult ki tűzharc a Szentendrei úton orosz és ukrán bűnözők között. Egy ember meghalt, egy másik pedig életveszélyesen megsérült a lövöldözésben.

Szeva bácsi Magyarországon

Ebben az időszakban, magyar feleségével 1991-ben jött Magyarországra minden idők egyik legveszélyesebb maffiózója, a Kijevben született, orosz ajkú Szemjon Mogiljevics is. A Szeva bácsiként, illetve agyas Donként emlegetett „üzletembert” a hírhedt nemzetközi bűnszervezet, a Vörös Maffia vezetőjeként is emlegették. Szevát az FBI sokáig a világ tíz legveszélyesebb bűnözője között tartotta számon. Mogiljevicsnek először az 1970-es években gyűlt meg a baja a törvényekkel, kétszer is ült illegális valutázás miatt. A szerencséjét az 1980-as évek végén csinálta meg. Ekkor a tömegesen Izraelbe települő orosz zsidóknak ajánlotta fel, hogy a sietősen távozó család értékeit – műkincsek, ékszerek – eladja, a pénzt pedig kiküldi Izraelbe, amiből azonban semmi nem lett, Szeva pedig dollármilliomossá vált.

Veszélyes volt a NATO-ra is

Több ország hírszerzői szerint évekig működtette Budapestről Közép-Európa legnagyobb bűnszervezetét, általa lett ismert az orosz-ukrán maffia a köztudatban. A feltételezések szerint egyebek mellett fegyver- és kábítószer-kereskedelemmel, nukleáris anyagok adásvételével, prostitúcióval, pénzmosással, védelmi pénzek szedésével, műtárgyak csempészésével foglalkozott. 

Számos titkosszolgálat szerint a Vörös Maffia bérgyilkosbandái a „védelemért” fizetni nem akaró boltosokat különös kegyetlenséggel kínozták és ölték meg. 

Említésre méltó az is, hogy kanadai újságírók 1997-ben feltárták: Mogiljevics állt másokkal együtt a torontói tőzsdén jegyzett, egymilliárd dollárra becsült YBM Magnex cég mögött. A cég részvényei pillanatok alatt értéktelenné váltak, amikor kiderült, hogy merő látszat, csalás volt a jövedelmező nemzetközi tevékenység. Ezért is körözte az FBI, amely szerint Mogiljevics tevékenysége egész Közép- és Kelet-Európára, a NATO-ra és a terrorizmus elleni harcra nézve is veszélyt jelentett.

Koordinálta a magyarországi olajbűnözést

Hozzátesszük, az 1990-es évek elejétől Magyarországon huzamos ideig tartózkodó férfi koordinálta a 90-es években hazánkban is nagy üzletnek számító olajbűnözést. A vele együtt érkező oroszokhoz, ukránokhoz tartozó társaságok a pozsonyi Slovnafton keresztül az egyik fő ellátói voltak a keletről jövő olajhoz kapcsolódó milliárdos áfacsalás-sorozat nagy magyar cégeinek. Itt kapcsolódik az olajozáshoz a magyar politika is, ugyanis az olajat MSZP-érdekeltségű vállalkozásokon keresztül juttatták el Portik Tamásék cégéhez, az Energolhoz, amelynek egyik fő beszállítója a miskolci ETL Rt. volt.

Mogiljevicsnek köszönhetjük Portikot is?

Érdemes megemlíteni, hogy a Mogiljevics által felügyelt olajszőkítési ügyletekből nőtte ki magát a már említett Energollal Portik Tamás is, akit azóta több alvilági leszámolás megrendelése miatt elítéltek: Fenyő János kivégzése, Prisztás József agyonlövetése, vagy az egész országot megrázó Aranykéz utcai robbantás. Emellett Portik és csapata felelt az 1996-ban történt fővárosi kézigránátos robbantások egy részéért, illetve az 1998-as választások előtti és utáni úgynevezett politikai robbantásokért is.

Kiszorítva

Mogiljevics hazánkból való kiszorítása végül 1999-ben történt meg, amiben a magyar és az amerikai szervek szorosan együttműködtek. Emiatt történt részben, hogy a 90-es évek végén az FBI megnyitotta budapesti irodáját. A tíz fővel megalakuló különleges csoport feladata a kelet-európai bűnözői csoportok megfigyelése és felderítése volt. Szeva bácsi azóta Moszkvában él.

Alvezér

Nem szabad elfeledkeznünk a Szeva bácsi egyik alvezérének tartott ukrán Leonyid Pavlovics Sztecuráról, alias Loncsikról, aki a magyarországi szervezett bűnözés ismert alakja volt a kilencvenes években. Az ő neve prostitúcióval, olajjal, autólopásokkal, védelmi pénzek szedésével kapcsolatos ügyekben merült fel.

Ukrajna I.

A Kijevben született, ukrán–izraeli kettős állampolgár Szeva bácsihoz hasonlóan szintén az 1990-es évek elején tűnt fel Magyarországon, és Ukrajna I. néven alapított őrző-védő szolgálatot. Majd közös üzleti ügyeket bonyolított a későbbi Aranykéz utcai robbantás áldozatával, Boros Tamással és az 1999 áprilisában Tahitótfaluban géppisztolysorozattal kivégzett Seres Zoltánnal. Sztecura 1997-ben, egy gyilkossági kísérlet kapcsán került képbe a rendőröknél. Végül 2001. október 1-jén fogták el a kommandósok Záhonyban az Ukrajna felé tartó vonaton. A férfit emberölés kísérletével és zsarolással vádolták végül meg, valamint azzal, hogy két éven át védelmi pénzt szedett egy budapesti diszkó tulajdonosától.

Épphogy túlélte az áldozat

A 2004-ben született ítélet azt is tartalmazta, hogy Loncsik 1997-ben utasítást adott beosztottjainak, hogy öljenek meg egy Csecsen becenevű férfit, aki ellentétes üzleti érdekeltségű volt. Loncsik emberei egy szórakozóhelyről erőszakkal elvitték a férfit egy budapesti házba, ahol órákon át baseball-ütőkkel verték, több csontját összetörték, majd kivitték egy XVIII. kerületi kiserdőbe, ahol összeszurkálták. A félholtra vert férfi halottnak tettette magát, ezért otthagyták. Kutyasétáltatók találtak rá, kórházba vitték, így túlélte a támadást.

A férfi 2010-ben szabadult a börtönből, utána azonnal kiutasították az országból.