Az ügyészség vádirata szerint a Magyarországnak kiadott férfi a letartóztatása után
elhatározta, hogy megöleti az ügyében eljáró ügyészt és nyomozási bírókat.
Tervét fogva tartott társaival és a rokonaival is megosztotta, az egyik külföldi zárkatársát pedig meg is bízta a gyilkossággal.
A férfi feljegyezte a cellatársa elérhetőségét, és azt is megbeszélték, hogyan fogják tartani a kapcsolatot, miután az kiszabadul. De ahogy kiengedték, a gyilkossággal megbízott férfi elhagyta Magyarországot, és azóta sem tudni, hol van.
A bíróságon úgy találták, nincs elég bizonyíték arra, hogy a Dominikából hazahozott férfi gyilkosságot készített elő, ezért ebben a vádpontban felmentették a vád alól.
Az ügyészség súlyosításért, a férfi és védője pedig enyhítésért fellebbezett, így ez a döntés nem jogerős.
Ugyanakkor egy másik vádpontban bűnösnek találták a Fővárosi Törvényszéken. Az elsőfokú ítélet szerint az életvitel-szerűen a Dominikai Köztársaságban tartózkodó férfi interneten és telekommunikációs eszközökkel elkövetett, vagyon elleni bűncselekményekből tartotta fenn magát. Itthoni magyarokat csapott be álnéven.
Állás- és ingatlanhirdetéseket tett közzé. Az ezekre jelentkezők bankszámláin lévő pénzt szerezte meg bűntársai közreműködésével.
Az áldozataitól kicsalt és a különböző eredetleplező tranzakciókkal követhetetlenné vált összegeket saját magára költötte.
A férfi tagadta a bűnösségét, de a bíróság a bizonyítékok, a tanúvallomások és a szakértői vélemények alapján a többi között folytatólagosan elkövetett pénzmosás, különösen nagy kárt okozó bűnszövetségben és üzletszerűen információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, közokirat-hamisítás, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt elítélte. Ugyanakkor a nyolcévnyi büntetés sem jogerős, mivel az ügyész fellebbezett ellene. Az ügy a Fővárosi Ítélőtábla elé került.
