Orbán Viktor néhány perce élő adást indított, amiben Kapu Tiborral, a második magyar űrhajóssal beszélgetett.
Ez itt a Föld, annak is a közepe, Budapest. Tisztelettel köszöntöm!
– kezdte a beszélgetést Orbán Viktor. Így folytatta:
Két dolgot kell tisztáznunk, először is, hogy szólíthatom-e Tibornak? Második, hogy van néhány téma, amit megadtak, s arról nem beszélhetünk. Vegye figyelembe, nem lehet beszélnünk politikáról, hadügyről, vallásról, reklámról, genderről, felmelegedésről és áltudományokról. De nem ezek a fontos kérdések, hanem hogy hogy van, Tibor?
Az űrhajós elmondta, hogy jól van. Kiemelte:
Megtiszteltetés, hogy beszélhetünk ma nemcsak önnel, hanem minden kedves nézővel. Ezúton is köszöntök minden kedves nézőt és jelenlévőt is.
Hozzátette: egy sűrű munkanapnak a közepén járunk. Az említett témákat pedig igyekszem majd elkerülni, hiszen gyakorlatilag egyikben sem vagyok járatos.
Tibor, én 17 éves voltam, amikor láttam Farkas Bertalan föllövését. Ennyiben ön előtt vagyok eggyel, mert ön már a második, akit láthatok. Itt lent most mindenki Kapu Tibor szeretne lenni, és ha én gyerek lennék, valószínűleg én is. Érzi-e ezt?
– tette fel a kérdést a miniszterelnök.
Amikor megérkeztem az űrállomás fedélzetére, akkor egy 26 órás út után jártam már, 26 órája voltunk a világűrben, és a dokkolás és az üdvözlő ceremónia között volt egy órám, és abban az egy órában sikerült felhívnom a szüleimet, akiknek a hangját először hallottam így nagyjából másfél nap után, és elmondták nekem azt, hogy mekkora hatása volt a felbocsátásnak a magyar emberekre és a magyar nemzetre. Úgyhogy ezen keresztül érzem, és rendkívül boldog vagyok, hogy a küldetésnek az egyik legfontosabb célját, azt, hogy elérjük a magyar embereket ezzel, azt már elértük.
– hangsúlyozta válaszában Kapu Tibor.
Orbán Viktor elmondta, hogy mi nagyon büszkék vagyunk önre, ilyen magasra jutott. Van itt egy vita lent, időnként a kormányon belül is, hogy Magyarországnak van-e értelme beszállnia a nemzetközi űriparba és űrakciókba. Erre válaszolva egyérteműen fogalmazott Kapu Tibor.
Számomra ez nem is kérdés. Én úgy hiszem és úgy vallom, hogy kis országok, mint Magyarország, kis nemzetek tudnak a legnagyobbat álmodni. Az űripar manapság egy olyan iparág és egy olyan tudományág, amiben nem kell, hogy az ember nagy szereplő legyen, hogy be tudjon csatlakozni.
Jó példa erre, hogy a magyar űrhajós mellett van egy amerikai kolléga, van egy indiai kolléga és egy lengyel is. A lengyel nép sem mondható a legnagyobb űrnemzetnek, habár India és Amerika jóval előttünk jár, de ez egy nagyon jó példája annak, hogy nemzetközi kooperációban hatalmas dolgokat tudunk létrehozni. Kiemelte: Minden észszerű számítás szerint az űripar egy felvirágzóban lévő iparág. Gyakorlatilag minden cent vagy minden forint, amit most befektettünk, az később hatszorosan térül majd meg, ami a számok embereinek valóban jól hangozhat. Én mérnök létemre nem mindig vagyok az, számomra sokkal kedvesebb gondolat, hogy ezáltal mennyi embert lehet majd inspirálni. Én bármit is értem el az életem során, azt mindig a példaképeimre tekintve értem el és az ő tanításaik révén. Ezért vagyok itt most is. Ezen példaképek között volt édesapám és természetesen Farkas Bertalan is, és hogyha valamilyen hasonló hatást tudunk majd kiváltani a magyar fiatalokban, akkor szerintem már győztünk – tette hozzá.
Napjaim nagy részében kísérleteket hajtok végre. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert az AX–4-es küldetéssel mintegy hatvan kísérletet hoztunk fel, és ebből a hatvanból mintegy 25 az, amit én magyarként egyedül hajthatok végre, ami egy elképesztően nagy szám. A Hunor program keretein belül a kutatóink évek óta dolgoznak azon, hogy ezt a nagyszámú kísérletet összehozzuk
– szögezte le az űrhajós.
Kapu Tibor beszámolt arról is, hogy már elvetette az első paprika-, retek- és búzamagvakat is, illetve a helyükre tette és megvizsgálta azokat a muslicákat, amiket felvittek, s amelyek a DNS-vizsgálat során később majd nekünk fontosak lesznek, úgyhogy rengeteg kísérlettel zajlik egy elég sűrű munkanap. Hozzátette: Amikor nem dolgozik, akkor igyekszik pihenni, a pihenés pedig az az elmúlt négy napban abból állt, hogy beszélgettünk a nemzetközi társakkal, akik itt fogadtak minket, illetve a Nemzetközi Űrállomásnak van egy nagyon híres modulja, amit úgy hívunk, hogy kupola. Ez a kupola egy hét ablakból álló modul, ami mindig letekint a földre. A mai napomat is ott kezdtem például reggel 4-kor, mert láttam azt, hogy nagyjából akkor van egy nagyon jó elhaladásunk Magyarország felett, úgyhogy a magyarokkal keltem, hiszen pont napfelkelte volt nálunk is és Magyarországon is.
A Fertő tavat nagyon szépen láttam, Kecskemétet, Szegedet szintén, a Balaton déli részét, Keszthelyt is, de minden más sajnos felhős volt, úgyhogy a legszebb látványra még lehet, hogy várnom kell
– mondta.
Orbán Viktor a súlytalanság állapotáról is érdeklődött:
Azt szeretném megkérdezni öntől, hogy a súlytalanság körülményei közepette ott fönt a józan ész az működik?
Az űrhajós válaszában kifejtette: szeretné azt hinni, hogy működik, szükség is van rá, hiszen tényleg nagyon elfoglaltak a munkanapjaink. Habár az tény és való, hogy a súlytalanságnak rengeteg, úgymond káros mellékhatása van, vagy hatása van az emberi szervezetre. Ezen hatások egyike talán látszódik az arcomon is – közölte.
A kutatások, amiket végez, mintegy harmincat, azok, ha jól látom, a magyar kutatások. Kik bízták meg önt ezzel? Egyetemek, magáncégek? Kik vannak a kutatások mögött – érdeklődött a kormányfő.
Gyakorlatilag miniszterelnök úr elmondott mindent helyettem. Magyar egyetemek, magyar kutatócsoportok, magyar vállalatok vannak ezekben a projektekben. Gyakorlatilag minden egyetemet fel lehetne sorolni az ELTE-től a BME-n keresztül Szegeden, Debrecenen át Pécsig, illetve olyan magyar vállalatok, amelyek eddig is jelentős szereplői voltak a nemzetközi űriparnak, de vannak új szereplőink is. Számunkra a Hunor programban ez egy hatalmas nagy boldogság, hiszen elmondhatjuk azt, hogy voltak olyan vállalatok és voltak olyan kutatók, akik a program által kerültek be az űrvilágnak a vérkeringésébe, de természetesen szükség volt azokra a kutatóinkra is, akik már több tíz éves tapasztalattal rendelkeznek.
– mondta.
Orbán Viktor a beszélgetésben arra is kíváncsi volt, hogy a magyar űrhajós mit fotóz majd le, s mit hoz haza ebből. Kapu egyértelmű választ adott:
Én pont ezzel akartam válaszolni az előző kérdésre is, hiszen Magyarországon mindenki jól néz ki ideföntről. Most már volt több alkalmam is látni a Kárpát-medencét. Volt egy nagyjából tizenakárhány órával a felbocsátásunk után egy bejelentkezésünk még a Dragon kapszulánkból, a Dragon űrkabinunkból, amikor még nem értünk oda az űrállomásra, és még nem tudtunk dokkolni, és azon élő bejelentkezés közben is éppen Magyarország felett repültünk el, vagy keringtünk el, ami, hogyha jól emlékszem, akkor a beszédemen meg is látszódott, mert eléggé elérzékenyültem, és nem igazán voltam felkészülve azokra a pillanatokra.
Hozzátette: Büszkén mondhatom, hogy ezek tényleg érzelmes pillanatok. A másik pedig tényleg az, hogy ma reggel négykor keltem a magyarokkal együtt, és ezeket a pillanatokat szeretném megörökíteni mindenféle tekintetben. Remélem, hogy a Kárpát-medencét látom majd nappal is és éjszaka is. Nem vallom magam a legjobb fotósnak, de megteszem majd a tőlem telhetőt.
