Orbán Viktor néhány perce élő adást indított, amiben Kapu Tiborral, a második magyar űrhajóssal beszélgetett.
Ez itt a Föld, annak is a közepe, Budapest. Tisztelettel köszöntöm!
– kezdte a beszélgetést Orbán Viktor. Így folytatta:
Két dolgot kell tisztáznunk, először is, hogy szólíthatom-e Tibornak? Második, hogy van néhány téma, amit megadtak, s arról nem beszélhetünk. Vegye figyelembe, nem lehet beszélnünk politikáról, hadügyről, vallásról, reklámról, genderről, felmelegedésről és áltudományokról. De nem ezek a fontos kérdések, hanem hogy hogy van, Tibor?
Az űrhajós elmondta, hogy jól van. Kiemelte:
Megtiszteltetés, hogy beszélhetünk ma nemcsak önnel, hanem minden kedves nézővel. Ezúton is köszöntök minden kedves nézőt és jelenlévőt is.
Hozzátette: egy sűrű munkanapnak a közepén járunk. Az említett témákat pedig igyekszem majd elkerülni, hiszen gyakorlatilag egyikben sem vagyok járatos.
Tibor, én 17 éves voltam, amikor láttam Farkas Bertalan föllövését. Ennyiben ön előtt vagyok eggyel, mert ön már a második, akit láthatok. Itt lent most mindenki Kapu Tibor szeretne lenni, és ha én gyerek lennék, valószínűleg én is. Érzi-e ezt?
– tette fel a kérdést a miniszterelnök.
Amikor megérkeztem az űrállomás fedélzetére, akkor egy 26 órás út után jártam már, 26 órája voltunk a világűrben, és a dokkolás és az üdvözlő ceremónia között volt egy órám, és abban az egy órában sikerült felhívnom a szüleimet, akiknek a hangját először hallottam így nagyjából másfél nap után, és elmondták nekem azt, hogy mekkora hatása volt a felbocsátásnak a magyar emberekre és a magyar nemzetre. Úgyhogy ezen keresztül érzem, és rendkívül boldog vagyok, hogy a küldetésnek az egyik legfontosabb célját, azt, hogy elérjük a magyar embereket ezzel, azt már elértük.
– hangsúlyozta válaszában Kapu Tibor.
Orbán Viktor elmondta, hogy mi nagyon büszkék vagyunk önre, ilyen magasra jutott. Van itt egy vita lent, időnként a kormányon belül is, hogy Magyarországnak van-e értelme beszállnia a nemzetközi űriparba és űrakciókba. Erre válaszolva egyérteműen fogalmazott Kapu Tibor.
Számomra ez nem is kérdés. Én úgy hiszem és úgy vallom, hogy kis országok, mint Magyarország, kis nemzetek tudnak a legnagyobbat álmodni. Az űripar manapság egy olyan iparág és egy olyan tudományág, amiben nem kell, hogy az ember nagy szereplő legyen, hogy be tudjon csatlakozni.
Jó példa erre, hogy a magyar űrhajós mellett van egy amerikai kolléga, van egy indiai kolléga és egy lengyel is. A lengyel nép sem mondható a legnagyobb űrnemzetnek, habár India és Amerika jóval előttünk jár, de ez egy nagyon jó példája annak, hogy nemzetközi kooperációban hatalmas dolgokat tudunk létrehozni. Kiemelte: Minden észszerű számítás szerint az űripar egy felvirágzóban lévő iparág. Gyakorlatilag minden cent vagy minden forint, amit most befektettünk, az később hatszorosan térül majd meg, ami a számok embereinek valóban jól hangozhat. Én mérnök létemre nem mindig vagyok az, számomra sokkal kedvesebb gondolat, hogy ezáltal mennyi embert lehet majd inspirálni. Én bármit is értem el az életem során, azt mindig a példaképeimre tekintve értem el és az ő tanításaik révén. Ezért vagyok itt most is. Ezen példaképek között volt édesapám és természetesen Farkas Bertalan is, és hogyha valamilyen hasonló hatást tudunk majd kiváltani a magyar fiatalokban, akkor szerintem már győztünk – tette hozzá.
Napjaim nagy részében kísérleteket hajtok végre. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert az AX–4-es küldetéssel mintegy hatvan kísérletet hoztunk fel, és ebből a hatvanból mintegy 25 az, amit én magyarként egyedül hajthatok végre, ami egy elképesztően nagy szám. A Hunor program keretein belül a kutatóink évek óta dolgoznak azon, hogy ezt a nagyszámú kísérletet összehozzuk
– szögezte le az űrhajós.