Befejezte a kilövés napjára tervezet munkák főpróbáját az Ax–4 legénysége és a SpaceX – adta hírül közösségi odalán a vállalat. Mint arról lapunk is beszámolt, a Nemzetközi Űrállomás felülvizsgálta a repülési menetrendjét, és végül több küldetés indítását is halasztották. Emiatt tolták el Kapu Tibor küldetését is, eredetileg május 29-én, majd június 8-án indult volna csapatával a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére. A NASA szerint az ütemterv-módosítások több időt biztosítanak a küldetési tervek, az űrhajók felkészültségének és a logisztika véglegesítésére.
A jelenlegi állás szerint a négyfős legénység – köztük Kapu Tibor magyar kutató űrhajós – felbocsátása június 11-én reggel 8 óra 22 perckor lesz a Kennedy Űrközpontból. Az Ax–4 legénysége a floridai Cape Canaveralból egy SpaceX Falcon–9 rakéta segítségével, egy Dragon űrhajó fedélzetén indul majd el a Nemzetközi Űrállomásra; a korábbi május végi időpontot azért módosították, mert a rakéta még nem állt készen a kilövésre.
Az Axiom küldetésben a következő négy űrhajós fog részt venni:
- Peggy Whitsont, a NASA korábbi űrhajósa és az Axiom Space emberi űrrepülésekért felelős igazgatója,
- Shubhanshu Shukla, az ISRO (Indiai Űrkutatási Szervezet) űrhajósa,
- a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski, az ESA (Európai Űrügynökség) űrhajósa és
- Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós.
A SpaceX űrhajójával fognak utazni
A legémység a floridai NASA Kennedy Űrközpontjának 39A indítóállomásáról egy SpaceX Dragon űrhajóval és egy Falcon–9 rakétával fog indulni. A magyar űrhajós, Kapu Tibor csaknem harminc kísérletet fog elvégezni a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.
Vizsgálja majd az emberi mikrobiom (baktérium-, vírus- és gombaflóra) űrbéli változásait, feladata lesz a bolygólégköri dinamika modellezése folyadékkísérlettel, a sugárzás okozta DNS-károsodás kijavításában szerepet játszó mechanizmusok feltérképezése, valamint a kognitív képességek és a mozgáskoordináció változásainak vizsgálata mikrogravitációs környezetben.
A kísérletek között szerepel a nanoszálalapú gyógyszer szemészeti alkalmazásának vizsgálata űrbéli körülmények között, a személyi dózismérő eszköz segítségével végzett sugárterhelés- és környezetmonitorozás, a növényi csírázás, mikrozöldség-termesztés és levélfejlődés tanulmányozása, az asszociatív tanulás és a vizuális információfeldolgozás működésének kutatása és az agyi véráramlás űrrepüléshez való adaptációjának megértése is.
