2025. április 14-ig mindössze 23 ország űrhajósai jártak a Nemzetközi Űrállomáson. E sorba csatlakozhat Magyarország, Lengyelország és India, a 2025. június 11-én induló Axiom Mission 4 (vagy Ax–4) űrrepülés résztvevői. A Hunor-programban a magyar kutatóűrhajós hazai vonatkozású kísérleteket, magyar egyetemek, kutatócsoportok és cégek tudományos kezdeményezéseit fogja megvalósítani a világűrben – írja elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató.
A küldetés nemcsak a hazai űrszektor szereplőit, de Magyarországot nemzetközi szinten is versenyképes pozícióba juttatja a 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő iparágában. Az űrkutatás és az űripar olyan magasan fejlett tudományos és technológiai ágazat, amelyben kiélezett nemzetközi versengés zajlik az országok és magánvállalatok között. E versengés történelmi perspektívából is vizsgálható, és párhuzamba állítható az Észak-sarkvidék felfedezéséért zajló versennyel, amely a 19. század második felébenzajlott a nagyhatalmak és feltörekvő nemzetek között, és amelynek szintén részese volt hazánk – írja elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató.
Kapu Tibor űrexpedíciója több vonatkozásban is mérföldkőnek számít. 45 év után van újra űrhajósa Magyarországnak. Ezen is túlmutat, hogy a Hunor-program komplexen kezeli mind a 2025-ös űrmissziót, mind világűrben folytatott tevékenységekhez szükséges kompetenciákat, illetve erősíti hazánk pozícióját az űrtevékenységben tapasztalható, egyre élesedő nemzetközi versenyben.
2021-ben elfogadott űrstratégia elemeként jött létre a nemzeti kutatóűrhajós-program, azaz a Hungarian to Orbit (Hunor). A stratégia célja:
- hogy Magyarország megőrizze és fejlessze a világűrben folytatott tevékenységekhez szükséges kompetenciáit,
- illetve törekedjen arra, hogy az űrtevékenységben tapasztalható élesedő nemzetközi versenyben erősítse pozícióját.
Az elemzés kiemeli: további hangsúlyt ad a missziónak, hogy lengyel űrhajós is majdnem félévszázada, 1978-ban járt utoljára az űrben. Emellett a világ Peggy Whitson miatt is figyel az expedícióra. Az amerikai asztronauta számos űrrepülési rekordot tartott: ő a legtöbb űrsétán résztvevő nő, aki így a legtöbb űrben eltöltött idővel rendelkező nő és amerikai űrhajós is. Egyúttal ő az első nő, aki eddig kétszer is parancsnoka volt a Nemzetközi Űrállomásnak.
Az ismeretlen területek, amelyeken szélsőséges körülmények uralkodnak,a történelem során már korábban is inspirálták a technológiai versengést nagyhatalmak között vagy feltörekvő nemzetek bizonyítási terepei voltak. Ennek a jelenségnek látványos példája volt az Északi-sarkvidék felfedezéstörténete a 19. század utolsó harmadában. Hazai szempontból is van jelentősége a sarkvidéki láznak, vagyis az Északi-sarkvidék felfedezéséért futó versengésnek. Magyarország a 19. századi nemzetközi versenynek is részese volt. E tevékenységek közül is fontos mérföldkőnek számított a hazai és nemzetközi szempontból is a 1872–1874-es osztrák–magyar expedíció, amelynek osztrák és magyar közös finanszírozása volt, és amelynek szintén volt magyar résztevevője is, Kepes Gyula személyében. Ugyanakkor az első nemzetközi poláris évben is részt vettek magyar tudósok – idézi fel a történelmi és gazdaságilag is fontos párhuzamot az elemzés.
